Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-21 / 57. szám
57\. száizzcL. Nagykároly, 1906. októljo'r 21 POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendendők: 2V agykár olybán, Jókai-utcza 2. sz. Vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye közönsége folyó hó 18. és 19-ik napján tartotta rendes őszi közgyűlését a vármegyei székház nagytermében. A közgyűlés iránt az érdeklődés a bizottsági tagok részéről az első nap igen élénk volt,-, mert választások és pótadók voltak napi rendre tűzve, ellenben a közgyűlés második napján alig láttunk egy két vidéki bizottsági tagot. A letűnt gyászos emlékű darabont korszak óta másodszor gyűlt egybe Szatmár vármegye törvényhatósága tisztviselők választására. A mostani választásnál is a higgadt, komoly megfontolás után juttatta érvényre akaratát a közgyűlés. A választások eredménye a következő : megválasztották mátészalkai főszolgabírónak Dr. Péchy Lászlót, csengeri főszolgabírónak Dr. Képessy Lászlót szinerváraljai, főszolgabírónak Bay Miklóst, első aljegyzőnek Mangu Bélát, másod aljegyzőnek Kerekes Zsig- mondot, harmad aljegyzőnek Madarassy Istvánt, negyed aljegyzőnek Kende Pétert és ötöd aljegyzőnek Szintay Gábort ; árvaszéki ülnöknek : Kozma Gerőt és dr. Komoróczy Ivánt, szolgabirónak: Kallay Szabolcsot és N. Szabó Istvánt. A közigazgatási bizottságba 5 uj tag került be: Gróf Károlyi István, Madarassy Dezső, dr. Böszörményi Emil, Jármy András és dr. Kovács Dezső; a központi választmány tagja lett dr. Kovács Dezső. A közgyűlés lefolyása után bátran elmondhatjuk főispánunkról, hogy higadtan, ügyesen presidiál, uralja a gyűlés menetét a nélkül, hogy erőszakosságba menne át s evvel osztatlan elismerését nyerte ki a közgyűlésnek. A közgyűlés lefolyását az alábbiakban ismertetjük: Első nap. A közgyűlés megnyitása. Dr. Falussy Árpád főispán délelőtt SU 11 órakor a bizottsági tagok lelkes éljenzése között elfoglalva az elnöki széket, megnyitó beszédében körülbelül a következőket mondotta: „Mélyen tisztelt törvényhatósági közgyűlés! A darabont korszak csúfos bukasa után másodszor ült össze a vámegye törvényhatósága, hogy választói jogát a tisztviselőkkel szemben gyakorolja. Akkor, a midőn az alispán úrral elfoglaltuk e helyet, feladatul tüztük ki a nemzeti ellenállás eszméjének megvalósítását, hogy ebben a varmegyében nemzeti eszmének kell uralkodnia, hogy a vármegyei közigazgatást at- gyurjuk. Ez ujult eszmével igyekezünk a közigazgatás fellendítésére. Ezen elhatározásunkhoz azonban az önök támogatására van szükségünk, hogy önök olyan tisztviselőket válasszanak meg, kik elméletileg és gyakorlatilag a legkivállobbak. Azon hitben és reményben, hogy önök ezen óhajnak tesznek eleget, üdvözlöm a szép számban megjelent bizottsági tagokat és a közgyűlést megnyitom. (Lelkes éljenzés.) Ezután hozzá kezdtek a tárgysorozatba felvett ügyek letárgyalásához. Alispáni jelentés. A terjedelmes alispáni jelentés bevezető része Így szól: Tisztelt közgyűlés! A lezajlott gyászos emlékű korszakot követett időszakban első alkalommal van szerencsém alispáni jelentést nyomtatásban kiadva terjeszthetni a vármegye közönsége elé; — a feledés legsűrűbb fatyolával szeretném emlékezetünkből kitörölni fentmaradt emlékeit e korszaknak, mint bizonyára minden igaz magyar hazafi törülni- szeretné a történelem lapjairól a politikai prostitutio szenny-lovagjainak rövid uralkodásával a magyar hazafiságon ütött szégyenbélyeget, de érintését nem mellőzhetem akkor, a mikor megyei közéletünk és közigazgatásunk menetéről kell a közvetlenül követett időre vonatkozólag beszámolnom. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-5=5 Egyes szám ára 20 fillér. *ésNem tűnhetett le a fekete korszak vármegyénk felett sem nyomtalanul, megrázkódtatások nélkül, a mikor egyike volt vármegyénk azon törvényhatóságoknak, a melyekben csaknem teljességükben fejlettek ki és nehezedtek a közügyekre az . önkényuralom erőszakoskodásainak törvény és alkotmány tipró következményei mert hiszen legsarkalatosabb alkotmányos jogainkat támadta meg a nemzetellenés .kormányzat, a nemzet alkotmányával, akaratával ellentétes czélzatainak keresztülvitelénél, törvényt a vármegyék autonom jogait mellőzve, teljesen az erőszakra alapította bűnös kormányzatát. Nem sorolom fel a megyénkben lefolyt egyes eseményeket, eltörülhetetlenül emlékezetébe vésődtek mindannyiunknak az önkénykedések, a melyekkel csendőrszuronyt állított az erőszak a törvényhatósági bizottság törvényes jogai, alkotmányos kötelességeinek gyakorlatával szembe. A nemzet hagyományos szívósságával ellentállott s minden alkotmányos békés eszközzel harczba szállott alkotmánya védelmére. —■ Az első vészjelző szózat harczrakészen egy táborban, egy lobogó alatt találta Szatmárvármegye közönségét is s" oly vezérrel élén, mint Gróf Károlyi István, a ki az országos ellentállás szervezése körül Őseihez méltó elévülhetetlen hazafias érdemeket vívott ki, mint egyik vezér — derekasan kivette részét a nemzeti küzdelemből s ha érték is csalódások, azzal a felemelő tudat emlékével került ki a küzdelemből, hogy azok a kevés törvényhatóságok közé tartozott, a melyek teljes hazafias lelkesedéssel, áldozatokra készen kitartottak változatlan erélylyel mindaddig, mig a nemzeti akarat ereje s az uralkodó alkotmányos érzülete visszaállították a törvényes rendet, s jogaiba visszalépett a nemzet alkotmánya, az ország törvénye. Hogy egy ilyen időszak alatt sok fennakadás, sok visszamaradas, sok károsodás történt minden téren, azt minden részletezés nélkül csak jelzem, mert hisz a mikor a hivatalos ügymenet mondhatni hónapokon át szünetel s a végrehajtó hatalom nem tartja többé kötelezőnek fennálló tételes törvényeinket, ez csak magától értetődik. Ennek a helyzetnek következményeként a törvényes rend helyreálltával, a mikor az ügykezelést átvettük, mondanom sem kell, mily óriási munkahalmazzal, hátralékkal, a kellő szakértelem nélkül elintézett ügyek újra átdolgozásával kellett megküzdeni, hozzá számítva ehhez azon körülményt, hogy a rendszeresített állások' egyrésze ha nem is betöltetlenül, de a változott viszonyok folytán munkás nélkül maradt, ezen körülmények számbavételével bírálható csak el helyesen a kifejtett tevékenység, melynek adatszerű bizonyítéka az alább közölt kimutatás, melyben azonban az ellentálló főszolgabirákhoz kiadott, intézkedés tárgyává nem tett, törvénytelenül kibocsátott rendeletek nein foglaltatnak, mint a melyek ugyanazon iktatószámok alatt dolgoztattak újból át. Az uj aera tisztultabb levegője újból munkakedvet ébresztett a varmegyei közigazgatas minden vonalán s bízva a hazafiasabb, nemzetiesebb tartalmat nyert, biztosabb erkölcsi alapra helyezkedett közszellem maradandóságában, a legszebb reményekre jogosít hatasa varmegyei közéletünkben s megvagyok győződve, hogy legközelebbi jelentésemben már számbavehető maradandóbb eredményekkel is számolhatok be. Mielőtt jelentésem szokásos részleteire térnék, egy veszteségről keli még megemlékeznem, mely a vármegyei tisztikarral a vármegye közönségét is érte Izik Vilmos szolga biró elhalálozásával. — Egy ügy buzgó, szakképzett munkás tisztviselő munkaerejét, egy nemesen gondolkozó, jelleme» munkatárs önzetlen közreműködését vesztettük el vele, emléke méltán hosszan fog élni közönünk“. Ezután fejezetenként részletesen számol be a jelentés az ügyforgalomról, a vármegyei tisztviselők elleni fegyelmi ügyekről, az ujonczozás, közegészség, népoktatás, állami anyakönyvvezetés, erdő, vízi, kihágási, munkás, vadászati, mezőrendőri, útlevél, könyöradomány, házaló kereskedési, állategészség, közúti és ipar ügyekről. A közgyűlés az alispáni féléves jelentést tudomásul veszi. N. Szabó Antal szintén tudomásul veszi az alispáni jelentést, azonban egy interpellácziót intéz az alispán úrhoz. Ugyanis a napokban egy nevezetes mozzanat fordult elő a szatmári egyházmegyében. E hó 7-én volt az ujjonan kinevezett szatmári püspök ünnepélyes beiktatása, melyen Szatmárvármegye nem volt képviselve, daczára, hogy a püspöki méltóság magas közjogi méltóság. Miután Szatmárvármegye Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza. Hirdetések és előfizetési dijak a kiadóhivatalba (Nagykároly, Jókai-utcza 2. sz.) küldendők. közönsége nem ismeri az okokat, kérdi az alispán urat, szíveskedjék megadni a választ, miért nem volt képviselve Szatmárvármegye közönsége a pöspöki beiktatáson ? Ilosvay Aladár alispán kijelenti, hogy nagy köszönettel tartozik interpelláló bizottsági tag urnák, mert alkalmat adott arra, miszerint a közgyűlés előtt igazolhatja a távol maradás okát. Kijelenti, hogy kisebb ünnepélyeken is megszokott jelenni a vármegye képviseletében, de akkor midőn sem értesitve a beiktatásról, sem arra meghijva nem lett nem tartotta szükségesnek a megjelenést. (Lelkes éljenzés) Szabó Antal örömmel veszi tudomásul az alispán válaszát s csak azért szólalt fel, hogy igazolva legyen, miszerint a vármegye részéről mulasztás nem történt. Választások. Elnöklő főispán tekintettel arra, hogy a megüresedett állásokra sok a pályázó, kijelölő bizottságnak a kiküldését látja szükségesnek. N. Szabó Antal tekintettel az óriási tárgyhalmazra, kéri a bizottsági tagokat, hogy a régi szokáshoz hiven a kijelölő bizottságba a tagok megválasztását egyhangúlag tegyék meg. Maga részéről a kijelölő bizottság tagjaiul ajánlja Luby Béla, Luby Géza és Madarassy Dezsőt. Dienes Dezső nem fogadja el N. Szabó Antal indítványát és ő akijelölőbizottságba Kende Zsigmond, Jármy Andrást és Papolezy Bélát ajánlja tagoknak. így két ellentétes indítvány adatván a kérdés eldöntésére szavazást kellett volna elrendelni, azonban elnöklő főispán tapintatos kö2oe vetett indítványára egyhangúlag Kende Zsigmond, Madarassy Dezső és Luby Géza választattak meg. Mire «elnöklő főispán a maga részéről Gróf Károlyi Istvánt, Gróf Teleky Sándor és Szerdahelyi Ágostont nevezte ki a kijelölő bizottság tagjaivá. A szavazás gyors lebonyolítására két szavazatszedő küldöttség választatott. Az egyiknél elnök : Domahidy István, tagok : Nonn Gyula és Dr. Kovács Dezső, jegyzők : Madarassy István és Szántay Gábor, a másiknál elnök : Domahidy Sándor, tagok: Dr. Böszörményi Emil és Szarka Andor, jegyzők : Kende Péter és Luby László. Választás alá először a nyugdíjazás folytán megüresedett mátészalkai főszolgabírói állás került. Ezen állásra két pályázó volt, Dr. Péchy László és Dr. Komoroczy Iván. A kijelölő bizottság mindkét pályázót kandidálván, a főispán a szavazást elrendelte és ezen időre a gyűlést felfüggesztette, melyet 12 órakor újból megnyitván. Domahidy István küldöttségi elnök jelenti, miszerint beadatott összesen: 319 szavazat, ebből Dr. Péchy László 199, Dr. Komoróczy Iván 120 szavazatot nyert. Ennek alapján elnöklő főispán Dr. Péchy Lászlót 79 szótöbbséggel megválasztott mátészalkai főszolgabírónak jelentette ki. Ezután a nyugdíjazás folytán megüresedett csengeri főszolgabírói állás betöltése következett. Ezen állásra hárman pályáztak: Neupauer János, Kerekes Zsigmond és Dr. Képessy László. A kijelölő-bizottság első helyen: Kerekes Zsigmondot, második helyen Dr. Képessy Lászlót és harmadik helyen Neu pauer Jánost — ki utólag vissza vonta pályázatát — jelölte. — Miután szavazat kérő iv adatott be, elnöklő főispán a szavazást elrendelte. Beadatott összesen 300 szavazat. Ebből Dr. Képessy László 204-et, Kerekes Zsigmond 96-ot kapott. így elnöklő főispán Dr. Képessy Lászlót 108 szavazat többséggel megválasztott csengeri főszolgabírónak jelentette ki. A mátészalkai főszolgabírói állás betöltésével üresedésbe jött szinérváraljai főszolgabírói állásra pályázták és a kijelölő-bizottság által kandidáltattak: Neupauer János, Bay Miklós és Dr. Galgóczy Árpád. Szavazást kérő iv adatván be, elnöklő főispán a szavazást elrendeli és annak tartamára a gyűlést felfüggeszti. A gyűlést Ve 2 órakor újból megnyitván, Domahidy István szavazatszedő küldöttségi elnök jelenti, miszerint beadatott összesen 271 szavazat, ebből Bay Miklós 146, Dr. Galgóczy Árpád 116, Neupauer János 9-et nyert, ennek alapján elnöklő főispán Bay Miklóst 30 szavazat többséggel megválasztott szinérváraljai főszolgabírónak jelentette ki. Következik az árvaszéki ülnöki állások betöltése, melyre három pályázó volt. Komoróczy Iván, Kozma Gergely és Galgóczy József. A kijelölő-bizottság mindhárom pályázót jelölvén, egyhangúlag Kozma Gergely és Komoróczy Iván választattak meg árvaszéki ülnöknek. Az első aljegyzői állásra megválasztották az egyedül pályázó Mangu Bélát, másod aljegyzőnek
