Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-14 / 20. szám
SZATMARMEGYEI közlöny tapasztalt, legfényesebb bizonyitéka annak, hogy a közigazgatási ellenzékre szükség van. (Perczekig tartó éljenzés). Luby Géza: A Nagy; László alispán becsületében sohasem kételkedett. Ők nem személyek ellen, de egy hibás rendszer ellen küzdenek 67 óta, ezen rendszer hibáit akarjuk megszüntetni. Azért azt a közvetítő indítványt teszi, hogy a zárszámadás egy bizottsághoz utaltassák. (Helyeslés.) Dr. Adler Adolf szerint nem szerencsés Böszörményi felszólalása. Főispán: Itt két javaslat van. A egyik az állandó választmányé, a másik a Szabó Alberté. E kettő közé esik Luby Géza javaslata, mely indítványozza, hogy egy bizottságot küldjenek ki és az ide jelentést tegyen. Kötelessége N. Szabó Albert indítványára egy kijelentést tenni, azt ugyanis* hogy az ő indítványát még tárgyalás alá sem lehet bocsátani, mivel a vagyonjogi felelősséget csak fegyelmi eljárás utján lehet megállapítani. (Böszörményi Sándor: Tehát kioktatással kell foglalkoznunk!) A közgyűlés a bizottság kiküldése iránti indítványt fogadta el. Ezzel véget ért a közgyűlés első napja. A közgyűlés második napján Nagy László alispán bejelentette, hogy amennyiben tegnap nem volt alkalma e tekintetben nyilatkozni, tisztelettel veszi a közgyűlés határozatát, de azt kénytelen lesz oly irányban meg- felebbezni, hogy ellene a fegyelmi eljárás rendeltessék el, a mely tisztázni fogja, hogy mi igaz a vádból. A közgyűlés második napján tárgyalt ügyekből hely szűke miatt csak a következőket említjük fel. A vármegyei összes szabályrendeletek revíziójára egy bizottságot küldtek ki. E bizottság tagjai lettek: Luby Lajos, gr. Berthold Arthur, Böszörményi Emil, Nagy Béla, Madarassy Dezső, Szuhányi Ferencz, Komoróczy Iván, Bay Lajos, gr. Teleky Pál, Mán Lajos, Mándy Zoltán, Szentiványi Zoltán, Rébay Dezső, Szuhányi Ödön, Luby Géza, Jékey Zsigmond, Bodoky Béla, Szabó Albert, dr. Adler Adolf, dr. Kovács Dezső, dr. Vetzák Ede, Gózner Elek, Jeney Géza, Madarassy Gyula, Péchy László, Kaufman Jenő, Kende Zsigmond, dr. Fárnek László, gr. Károlyi György, Kemény Alajos, Domahidy Sándor, gr. Teleki Sándor, Domahidy István, ináncsi Papp Kálmán, Domahidy Viktor, Böszörményi Sándor, Roóz Samu. Péchy László szolgabiró visszautasitotta Lutyy Gézának az előbbi napon tett abbeli vádját, hogy a fehérgyarmati főszolgabírói hivatalnál gorombán bánnak a felekkel, mire Luby vádját fentartotta. Az 1905. évi költségvetést felülvizsgálat végett bizottságnak adták ki A vármegye közönsége elfogadta az alispán azon tervét, hogy az államsegély és az állami kezelésbe átmenő utak fentartási költségei folytán felszabaduló összeg terhére a tervbe vett utak egyszerre leendő kiépítése czéljából egy kölcsönt vesz fel, és ennek elvben leendő engedélyezése iránt fel ir a miniszterhez. A Szatmár—mátészalkai h. é. vasút segélyezésének kérdésénél ismét egy kis vita fejlődött ki, amelyben részt vettek Kovács Dezső, Szuhányi Ferencz, Luby Béla, Kölcsey Antal, Domahidy István, Nagy László, N. Szabó Antal, Reök Gyula és végül erre a vasútra 240,000 korona segélyt szavaztak meg törzs- részvények ellenében. A Nagykároly—somkuti h. é. vasút ellen lapunkban emelt azon panaszt, hogy a nyugdíj ügyek nem a törvényben előirt módon kezeltetnek, kiadták megvizsgálás végett az alispánnak. A Nagykároly—érendrédi ut kérdésénél dr. Fal ussy Árpád, az Endréd—reszegepiskolti ut kiépítése mellett érvelt, de a közgyűlés az előbbi mellett ir fel ismét a miniszterhez. A főispán a közgyűlés végén dr. Schönpflug Bélát tb. vármegyei főorvosnak nevezte ki. A közgyűlés a főispán éltetésével ért véget. Nyilatkozat. Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának folyó hó 7-iki számában »Egy elhanyagolt iskola“ czim alatt T. G. ur egy czikkben szigorú kritika tárgyává tette a helybeli statusquo izr. hitközség tulajdonát képező iskola épületet és egyúttal felhívja ezen tarthatatlan állapotra az illetékes hatóság figyelmét is. Miután a czikknek némely fontos része helyreigazítást igényel; engedje meg tekintetes szerkesztő ur, hogy arra szintén e helyen reflectálhassak. Hogy iskolaépületeink úgy külsőleg, mint belsőleg a jogos kivánalmaknak távolról sem felelnek meg, azt sem palástolni sem tagadni nem lehet, ezen sajnos miseriákat úgy a hitközség mint az iskolaszék vezetősége rég belátta és annak mikénti megoldására egy bizottságot küldött ki. Czikkiró urnák úgy látszik van tudomása arról, hogy egy uj iskola építés ügyében mozgalom indult meg, de azzal vádol bennünket, hogy ezen dicséretes felhevülés szalmalángja csakhamar elaludt és most összetett kezekkel várjuk a város vagy állam segit- ségét. Hát a mi az állam segítségét illeti — úgy azt — midőn egy culturintézményről van szó méltán elvárhatnék, mert nézetem szerint tulajdonképen az állam volna hivatva a népnevelés ügyét az egész vonalon — a községek törvényes hozzájárulása mellett — saját rezsijébe venni és igy az egyes hitfelekezcteket azon nagy anyagi gondoktól, melyek egy minden tekintetben kifogástalan iskola fentartásával vannak egybekötve, felmentené. Erre azonban a jelen viszonyok mellett sajnos, egyhamar nincs kilátás és épen ezért kijelenthetem, hogy hitközségünk vezetősége az uj iskola építésének ügyét n apirenden tartja, azzal a legkomolyabban foglalk ozik, csakhogy ezen dologhoz két elkerülhetetlen kellék szükséges : idő és pénz. Czikkiró ur talán némileg tájékozva van hitközségünk anyagi viszonyairól — de ha nem lenne — úgy elárulhatom neki, hogy mi sem alapítványokkal, sem heverő tőkékkel nem rendelkezünk, hogy ezeket felhasználhatnók építkezési czélokra; nekünk csak ugv lehet a kérelmét megoldani, ha úgy egyesek, mint városunk és az állam áldozatot hoznak a nemes czél érdekében. Évtizedek mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt pótolni, különösen ma midőn hitközségi költség- vetésünk alig birja a rendes elkerülhetlen szükségleteket fedezni, mindennek daczára igyekezni fogunk az iskola ügyét is kellően megoldani. Czikkiró ur és a magam vigasztalására kijelenthetem, hogy az építendő minden tekintetben megfelelő és modern emeletes iskola épület terve és költségvetése készen van, az csak a kivitelre vár, azonban a preliminált tetemes építési összeget nincs módunkban máról-holnapra előteremteni, annak mikénti beszerzése gondot és időt igényel. Ez irányban a munkálatok folyamatban vannak, a gyűjtés is megkezdődött és ez alapon az önkéntes adományok is gyűlnek és ha hitközségünk minden egyes tagja valamint Nagykároly városa és az állam bennünket hathatós anyagi támogatásban részesítenek úgy — reméllem — nemsokára azon helyzetben leszünk, hogy a culturának egy uj megfelelő otthont adhatunk. Ez alkalmat megragadva felemelem esdeklő szavamat elsősorban legközelebb állóinkhoz saját hitsor- sosainkhoz; ne viseltessenek közönynyel az uj iskola felépítésének ügye iránt; adják lelkesedéssel és szeretettel adományaikat e nemes czélra, hiszen jövő nemzedékünk nevelésének és taníttatásának szent ügye forog szóban és ha sikerül nekem jelen soraim utján az érdekeltek figyelmét iskolánk ügyére kedvező módon és még kedvezőbb eredménynyel felhívni, úgy T. G. czikkiró urnák még hálás köszönetét fogok mondani azért, hogy lelkesedéstől áthatott eszmémet múltkori elitélő felszólalásával diadalra segítette. Fogadja tekintetes szerkesztő ur jelen soraim közléséért őszinte köszönetemet, melylye! vagyok kiváló tisztelettel: Peiszner Lajos, a nagy károlyi statusquo izr. hitközség iskolaszéki elnöke. Nem jól olvasta el az igen tisztelt elnök ur czik- kemet akkor, midőn kijelenti, hogy én azzal vádolom őket, „hogy összetett kezekkel várják az állam vagy a város segítségét“. Én ezt nem mondtam. De azt igenis megírtam, hogy az első bizottsági gyűlésen, midőn az építendő uj iskola tervét előterjesztették, egy olyan indítványt fogadtak el, „melynek intentiója az, hogy a hitközség várjon addig, mig az a mindenható állam meglátja sanyaruságát és uj iskolát épit.“ Megméltóz- tatik azért epgedni azt, hogy e két gondolat között ktilömbség van. (T. G.) HIRE k. — Személyi hir. D1-. Róth Ferencz törvényszékünk elnöke és gr. Károlyi György országgyűlési képviselő f. hó 10-én megfordult városunkban és részt vett a vármegyei közgyűlésen. — Gregersen Nils, a Nagykároly—mátészalka—csapi vasutat építő ezég beltagja a napokban városunkban időzött. — Kris- tófify József vármegyénk főispánja hétfőn reggel 4 heti fürdőzésre Marienbadba utazik. — Vármegyénk közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én tartotta majus havi ülését a melyen leginkább folyó ügyeket intézték el. Felemlitésre méltó esemény volt az, hogy a kir. tanfelügyelőség bejelentette, miszerint Kovács Béla kir. tanfelügyelő, a ki annyi sok éven át állott népoktatásunk élén, saját kérelmére f. évi julius 1-én nyugalomba vonul. A miniszter a tanfelügyelőség vezetésével Bodnár György helyettes tan- felügyelőt bízta meg, — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Fazekas Vilmos dijnokot vármegyei Írnoknak nevezte ki. — A Kölcsey-egy esület felolvasó-estélyét, melyet a Kölcsey nagy gondolkodó szülőfaluja Szeődemeter községe református templomának renoválási költségei fedezésére akartak ma megtartani, — közbejött akadályok miatt e hó 21-re halasztották el. — Ebéd. Vármegyénk főispánja f. hó 11-én a közgyűlés napján ebédet adott, a melyre számos bizottsági tag volt hivatalos. Ősi szokás szerint a zöld asztal harczai a fehér asztalnál feledve lettek és a társaság kellemesen érezte magát a vendégszerető gazda asztalánál. — A vármegyei múzeumi bizottság folyó hó 9 én ülést tartott, a melyen megvizsgálták a számadást, megállapították a költségvetést és a közgyűléshez teendő jelentést. — Hivatal vizsgálat. Kristóffy József vármegyénk főispánja a napokban megvizsgálta a csenged főszolgabírói hivatal ügykezelését és a tapasztalt rend felett megelégedését nyilvánította. — Eskületétel. Teleky Jenő gróf tiszteletbeli szolgabiró az alispán kezébe a napokban letette a hivatalos esküt. — Tudorrá avatás. Makoldy Sándort, özv.Makoldy Gyuláné szép tehetségű fiát, a verseczi főreáliskola tanárát hétfőn fogják a budapesti egyetemen bölcsészeti tudorrá avatni. Gratulálunk. — Városi közgyűlés. A folyó hó 7-én megtartott városi közgyűlés meglehetős egyhangú volt. Nagyobb mozgalmat csak Papp Béla felszólalása keltett, ki nehezményezte a Nagykároly,—-somkuti vasút üzletvezetőségének azon eljárását, hogy szerződése ellenére elvitte városunkból az üzletvezetőséget és ennek alapján kérte, hogy városunk országgyűlési képviselőjének mint a vasút igazgatósági tagjának közreműködése mellett vagy pedig ha másképen nem lehet, per utján is érvényesítsék a város jogát. Polgármester kijelentette, hogy a vasúti segély feltételeit megszavazó közgyűlési határozatot még nem sikerült megtalálni, de igyekezni fog azt felkerestetni és az ügy állásáról a közgyűlésnek jelentést tenni. Vita nélkül tudomásul vették a belügyminiszter leiratát, melyben a gyámpénztár tartalék-alap jövedelmének felhasználása tárgyában a közgyűlésnek hozzá intézett kérelmét teljesíthetőnek nem találta Tudomásul vették a vármegyei törvényhatóság 95—-2905. Bjkvi számú határozatát, az 1905. évi költségvetés jóváhagyása tárgyában. Számvevő előterjesztését, az 1904. évi gyámpénztári számadás helyesbítése iránt. Törzsvagyon alap czimen kezelt összegnek színkör építés czéljaira felhasználása tárgyában határozatot hoztak 26 szóval 25 ellen, mely szerint a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadták. A Svábrész tulajdonát képező, a nagykárolyi 144 sz. tjkben felvett ingatlanra vonatkozó tjkvi helyesbítéshez hozzájárultak. A szervezeti szabályrendeletet módosították. A kissebesi gránitkőbánya részvénytársaságnak azon ajánlatát, mely a rom. kath. templomtól a Kál- mánd-utezáig terjedő utrészletnek 5 méter szélességében koczkakőburkolattal való ellátását czélozza, elfogadták, s felhatalmazták a tanácsot, hogy 4300 koronát meg nem haladó költséggel az útépítést foganatosítsa. Miután még az április havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyvet bemutatták, a közgyűlés véget ért. — Meghívó. A nagykárolyi róm. kath. főgimnázium ifjúsága folyó évi május hó 15-én d. u. 4 órakor az országos tornaverseny, részben a zenekar kiadásainak fedezésére jótékonyczélu ünnepélyt rendez, melyre a t. közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. Műsor: 1. Gaudeamus. Régi deák ének. Előadja a főgimnázium énekkara. 2. „Kukoricza— Kukoricza“. János vitézből. Kacsch Pongrácztól. Előadja a főgimnázium zenekara. 3. Pán halála. Reviczky Gyulától. Szavalja Falussy Alajos VIII. o. t. 4 Esti dal. Polme Rezsőtől. Előadja a főgimnázium énekkara. 5. Három a daru. Tompa Mihály tói. Szavalja Szabó István V. o. t. 6. A Sevillai borbély. Rossinitól. Zongorán előadja Báthory József III. o. t. 7. Kar. Haydin oratóriumából. Előadja a főgimnázium ének- és zenekara. 8. a fecskefészek. Kozma Andortól. Szavalja Huszthy Zoltán I. o. t. 9. A czelli búcsú. Melodráma. Erdődi—Kutasstól. Szavalja Jakab Tibor Vili. o. t. Zongorán kiséri Killer Jenő V. o. t. 10. Jelentés a Kölcsey-Önképzőkör XIV. évi működéséről. Irta és felolvassa Kepecs Miklós VIII. o. t., főjegyző. 11. Béke hangverseny. Weber Károlytól. Előadja a főgimnázium énekkara. 12. Czinka Panna. „Rákóczy Kesergője“. Sextett. Előadják: Maugu Gyula V. o. t., Sikolya István VIP o. t., Nagy fferencz Vili. o. t., Komáromy István Vili. o. t., Nagy István VI. o. t., Rupprecht Béla VI. o. t, és a karmester. 13. Rákóczi induló. Előadja a főgimnázium zenekara. Belépő-jegyek ára: az I—V. sorban 2 korona, a többi sorban I korona. A felülfizetéseket a jótékonyczél iránt való tekintetből köszönettel fogadjuk és hirlapilag nyugtázzuk. Jegyek előre válthatok Szalai Károly tanárnál a kegyesrendiek épületében földszint 10. szám. — Államsegély. A kereskedelemügyi miniszter, a vármegye utipénztárának évenkint juttatott 100 ezer korona államsegélyt az idén már kiutalványozta. — A nagykárolyi ev. ref. egyházmegye Domahidy Elemér világi és Segesvári József esperes egyházi elnök vezetése alatt f. hó 10-én tartotta közgyűlését. Közgyűlés után bankett volt. — Gyászeseí. Egy szabadsághős tért ismét nyugovóra, hogy annak a hazának boldogságáról szője tovább álmait, a melyet félistenek küzdelmével védtek meg kei nagy hatalom zsoldosaival szemben. Ilyen volt Erdőss Gábor 1848—49-iki honvéd hadnagy, a ki mint gör. kath. theologus felcsapva vitéz honvédnek, végig küzdötte a szabadságharezot s ezután öt évet Törökországban töltött el számkivetésben. Mint gör. kath. vallásu megmutatta egész életével azt, hogy a vallás nem egy a nemzetiséggel, mert igaz hazafi maradt egész haláláig. A derék férfiú folyó hó 7-én hunyt el 78 éves korában. Benne Erdőss Jenő gróf Károlyi István uradalmi ispánja, édes apját vesztette el. Temetése folyó hó 10-én ment végbe nagy részvéttel S^atmáron, a melyen Hubán Gyula a szatmári gör kath. lelkész megható beszédet mondott. A temetésen az 1848—49iki öreg honvédek is megjelentek dr. Fekete Sámuel vezetése alatt. A család a következő gyászjelentést adta ki elhunytáról: Mély fájdalommal eltelve tudatjuk a szerető legjobb apa, após, nagyapa, testvér és rokonnak uglai Érdőss Gábornak, nyugalmazott 1848—49-iki honvéd hadnagynak, az erdődi kerület egykori főszolgabirájának, stb. ki megküzdve a veszélybe sodort magyar szabadság támadóival, a véres csaták elnémulása után megtörve öt évi számkívetésben, megpróbáltatva az ezt követő üldöztetéssel, s szilárdan megállva — az Ur kegyelme által kijelölt határig — a fárasztóan terhes hosszú élet minden változatában, három havi súlyos szenvedés, s a halotti szentség ájtatos felvétele után, 1905. év május hó 7-én esteli 8 órakor, életének 78-ik évében történt elhunytát. A megboldogult hült porai — a gör. kath. vallás szertartása szerint — folyó évi május hó 9-én d. u. 3 órakor fognak Bercsényi-utcza 5. számú gyászháztól a vasút melletti sirkertben az anyaföldnek visszaadatni. A gyászistcnitisztelet a megboldogult lelki üdvéért Szatmárt f. évi május 10 én d. e. 8 órakor, Borhidon 13. d. e. 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Szatmár, 1905. évi május 8-án. Emléke legyen örök! — Áldás porai fölött! Daróczy Endréné szül. Erdőss Ilona, Erdőss Jenő, gyermekei. Királydaróczi Daróczy Endre veje. Erdőss Simon, Erdőss Juliánná özv. Orosz Pálné, Erdőss Anna özv. Bilcz Istvánná, Erdőss Amália özv. Erdőss Péterné, testvérei. Daróczy Ilonka unokája. — Az elhagyatott iskoláról. Lapunk múlt heti számában bővebben foglalkoztunk azon botrányos állapottal, a melyben a helybeit izr. hitközség iskolája van. Felszólalásunknak meg volt a hatása, mert a hitközség jó érzésű tagjai közt meg van a tiszteséges szándék, hogy szeptemberre kiszabadítsák az ártatlan
