Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-19 / 12. szám
Nagykároly, 1905. márczius 19 XXXI. évfolyam 12. szára. zatmármegyei Közlöny TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ^ és MEGYEI ERDEKÜ HETILAP. ^ A SZATMARVARMEGYEI KÖZSÉGI ES KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. EGJELEN MINDEN VASÁRNAP. «sSZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová & lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : X ayykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér. \ Hirdetések jutányos áron közöltötnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. Meszlényi Gyula szatmári püspök 1832 — 1905. A szent életű Hám János püspöki széke ismét megüresedett. Meszlényi Gyula megyés püspökünk, az öt vármegyére terjedő szatmári püspöki megye róm. kath. híveinek mély bánatára f. hó 15-én, élte 73-ik évében hosszas betegeskedés után az Urban elhunyt. Tizenhét évig állott mint főpap a szatmári püspöki megye élén s alkotásai, jótékonysága örökre hirdetni fogják róla azt, hogy hasznosan munkálkodott az Ur szőlőjében, híveinek igazi atyja, pásztora, apostola volt. Mert mikor 1887. év október 17-én a szatmári püspöki egyházmegye élére állította őt a herczegprimás bizalma, az apostoli király kegye, a lélekre és alakra egyaránt az egyház fejedelmekre emlékeztető főpap első megjelenésével is reményt öntött hívei lelkében, hogy egy igazi pap és püspökre lett bízva lelki kincseik gondozása. Mert Meszlenyi Gyula, a ki előkelő családból származott, igy Kossuthnak is rokona volt, hivatását nem abban kereste, a miben sajnos, igen sok püspökünk keresi, hogy a külső fény mellett a politika mezején is hatalomra vergődjék, hanem abban, hogy igazi főpásztora legyen nagy egyházmegyéjének, emelje a hitéletet, alkosson az egyházi térén, segélylyel álljon elő ott, a hol az egyházak anyagi ereje azt megkívánja s a mi nagy alkotásai mellett megmarad jövedelméből, azt a szegényeknek juttassa. Ezt a szép programmot következetes kitartással és szívóssággal keresztül vitte 17 éves kormányzata alatt, s ép azért csak most látjuk be azt, midőn visszaadta lelkét alkotójának, hogy e tekintetben nagy elődjét, Hám Jánost követte, annak megkezdett alkotásait folytatta. Mert a hol a hitéletet emelni kellett templomok, iskolák emelésével, missiókat küldeni, az ájtatos társulatok alakulását elősegíteni, javítani a szegény egyházak papjainak, segédlelkészeinek anyagi helyzetén, az elhunyt püspök mindenütt ott volt. Alkotásait csak nagyjában soroljuk fel. Hirdetni fogják emlékét a szatmári újjá alkotott székesegyház, a püspöksége alatt részben épült, részben átalakított 24 templom, a szegény papok és segédlelkészek segélyezésére kiadott másfélszázezer forint adomány, a sok iskola, ezek czéljaira tett alapítványok. Kibővítette a papnövelde intézetet, a szatmári kath. kaszinónak otthont, házat vett, nagy alapítványt tett a szatmári elemi iskola fentartására, Nagykárolyban, Beregszászban, Szerednyén, Erdődön. Vinnán, szülőhelyén Velenczén iskolákat, óvodákat emelt, szóval püspöksége alatt több mint két milliót áldozott a jótékonyság, a vallásosság és keresztény neveles terén, pedig püspökségét adóssággal terhelten vette át. De nemcsak életeben alkotott, de végren- deletileg is egyházának, híveinek jövője lebegett szemei előtt, a mikor bár megváltotta szabad végrendelkezesi jogát, vagyona legnagyobb részét egyházmegyéjének hagyományozta, a melyet általános örökösévé tett és a szatmári jótékony intézeteknek. És nemcsak bőkezű főpap volt, de igazi apostola híveinek, a ki kórutakat tett nagy- kiterjedésű egyházmegyéjében, hogy maga győződjek meg a bajokról, szükségletekről és hogy a bérmálás szentségét osztva ki hívei között, beszédeivel a vallásos életre buzdítsa híveit. Fényes állást, nagy jövedelmet adott neki a gondviselés s ő azt csak jóra, üdvösre tudta fordítani, megosztva földi javait egyháza és hívei között. A fényes egyházfejedelmi széken is igaz pap, jó ember, nemes lelkű ember maradt és igy élt haláláig. Temetése f hó 21-én lesz. Bubics Zsigmond kassai és Várossy Gyula székesfejérvári pü- pökök fogják temetni és pedig végső kívánságához képest virág, koszorúk nélkül és nem is nagy elődje Hám János mellé a székesegyház sírboltjába, hanem az általa a temetőben emelt kápolna alá. Bezáródik utána 'a ‘sírbolt ajtaja, de életével érdemessé tette magát arra, hogy egyházmegyéje emlékében éljen. Áldás emlékezetére! Márczius 15-ike városunkban. Mint minden évben, az idén is méltóan ünnepelte meg városunk közönsége a szabadság ünnepét, az 1848. év márczius 15-iki események évfordulója napját. A házakon nemzetiszinü zászlók hirdették az ünnepélyt, a mely délelőtt a különböző vallásfelekezetek templomában tartani szokott isteni tisztelettel vette kezdetét. Az ünnepi lakomának érdekességet adott az, hogy jelen volt azon gróf Károlyi István is, kerületünk országos nevű képviselője és felszólalásában érdekes kijelentéseket tett. Azon kijelentése pedig, hogy képviselői napdijait mind jótékonvczélra adja, leírhatatlan, hálás lelkesedést idézett elő. Nagy László alispán is ott volt és az ő beszéde is egyik kiemelkedő pontja volt a társasvacsorának. Az ünnepély lefolyását a következőkben adjuk : 1. Az Isteni tiszteleteit. A róm. kath. templomban d. e. 9 órakor isteni tisztelet volt, a melyen megjelentek a hatóságok tagjai, a kath. iskolák mindkét nembeli tanuló ifjúsága tanáraik vezetése alatt és szép számú ájtatoskodó közönség. A szent misét Hám József főgimnáziumi igazgató mondta Boros Antal, Rady József és Varjas Endre főgimnáziumi tanárok segédlete mellett. Az ev. ref. templomban d. e. 10 órakor tartották meg az isteni tiszteletet, a melyen Ujlaky Miklós segédlelkész megható szép imát mondott. 11. Márczius 15-ike a főgimnáziumban. A gondolat és sajtó szabadság kivívásának évfordulóját hazafiul lelkesedéssel ünnepelte meg főgimnáziumunk ifjúsága is. Kezdetét vette az ünnep a róm. kath. templombag, a hol d. e. 9 órakor ünnepies nagy mise volt. Azután a torna csarnokba vonult az ifjúság a közönséggel, hogy meghallgassák a 12 pontból álló ünnepély műsorát, melyet az ifjúság mind a saját erejéből töltött ki, úgy annyira, hogy még a szónokok is gimnáziumi tanulók voltak. Niklós János tanár vezetése mellett énekelték bevezetésül a Hymnust, majd Szalay Károly önképzőköri elnök mondotta £el ügyes megnyitó beszédét. Erdekas^-megjelenésü volt Jakab Tibor, ki a debreczeni collégium lelkes ifjúsága által mintegy 3 évvel ezelőtt elfogadott magyar diák ruhában szavalta hévvel, lelkesen a „Talpramagyar“-t. A főgimnáziumi zenekar Dankó Károly karmester szakavatott vezetése mellett játszott a „János vitéz“ czimü operettből 2 gyönyörű melódiát, s ezután Kepecs Miklós Vili. o. t. igen okos felolvasást tartott Petőfinek a magyar szabadságharczban való szerepéről. Az énekkar tanára vezetése mellett „Búcsú a hazától“ czimü dalművet énekelte, mire Erős Tibor IV. gimnazista igen értelmesen, kedvesen szavalta el Pósa Lajosnak „A haza“ czimü költeményét. A zenekar a „Fütty couplét“ játszotta, majd Falussy Alajos Vili. o. t. Ábrányi Emil „Márczius Idusán“ czimü költeményét mély hatással szavalta el. Az énekkar „Szózat“-a után Komáromy István mondott kerekded, formás záróbeszédet, a miután a közönség emelkedett hangulatban a zenekar „Rákóczy induló“-jának hangja mellett távozott. 111. A társadalmi ünnepély. A szabadság hajnalának 57-ik évfordulója előtt 2 nappal nemzeti szinü plakátok hívták nagy ünnepre városunk közönségét. Vallás és politikai külömbség nélkül most mindnyájan csak egy eszmének hódoltak, a szabadságnak. Ennek áldozott szerda este városunk közönsége akkor, mikor a Polgár: Casinóban ki kitörő, szűnni nem akaró lelkesedéssel hallgatta végig az épen egyszerűségében mély benyomása ünnepélyt. Az ünnepély este fél 8 órakor kezdődött, mikor ! a dalárda igen szép összhangban, lelkesedéssel énekelte a Szózatot, s ezután Nagy Elek szavalta a tőle megszokott hagyományos tűzzel a „Talpra magyart". Majd Kovács Dezső olvasott fel egy csinos, kerekded, magas színvonalon álló politikai értekezést. Hangsúlyozta, hogy a mai nap nem a pártok ünnepe, hanem az egész nemzeté; azért nem érinti az actuális politika mezejét, hanem általánosságban fejtegeti a mai nap jelentőségét. Érdekes a 67-iki kiegyezésről szóló definíciója, a mi szerinte egy oly önmagába visszatérő görbe vonal, mely 48-ból indul ki és idővel oda fog visszatérni. A közönség zajosan megtapsolta az élvezetes felolvasást, a miután a dalárda énekelte a Hymnust és az ünnepély emelkedett hangulatban véget ért. Az ünnepély után bankett volt, a Polgári Casino dísztermében, melyen több mint 300 ember vett részt. Az asztalfőn alispán, polgármester és közéletünk jelesei ültek. Úgy 9 óra tájban érkezett meg gróf Károlyi István, kit a közönség helyéről felkelve, zajos tapsokkal és éljen kiáltásokkal üdvözölt. Az első pohárköszöntőt Debreczeni István polgármester mondotta. Puritán egyszerűségű, tömör szavakban mutat arra rá, hogy azon körülmény, miszerint a 48-ban lefektetett magasztos eszméket nemzeti intézményeink megvalósítására már is kifejthettük, a király érdeme, azért éltette a királyt. A közönség állva hallgatta a rövid, de velős köszöntőt. A második fogás után dr. Adler Adolf szép, gondolatokban gazdag felköszöntőben Kossuth Lajos szellemét idézte fel. A harmadik fogás után N. Szabó Albert fejtette ki, hogy ez országban liberalis és klerikális egyformán lelkesedik a márcziusi eszmékért. Az osztrák befolyással szemben leghathatósabb eszközünk a szabad sajtó, azért a sajtó szabadságra üriti poharát. Beszéde közben érkezett meg gróf Károlyi István, kit a közönség oly kitörő lelkesedéssel, éljenzéssel fogadott, hogy a szónok alig tudta pohárköszöntőjét befejezni. Ezek után lavina módjára indult meg a tiszta szívből jövő felköszöntők árja. Hancsis, egy öreg 48-as honvéd a szabadságra és a grófra üriti poharát. Kubinyi Bertalan lelkes hangú, gyújtó hatású felköszöntőjében azt hirdette, hogy a miért a 48-as eszmék eddig nem valósultak meg, annak a vezető férfiak az okai. Ma boldogság tölti el szivét, hogy eszméink a megvalósulás felé közelednek és Schmidthauerféle keserüYiz, reggelenkint félpohárral használva, meglepően gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely évszakban a Karlsbadi és Marienbadi ivó kúrát, gyomor és bélbajokban, úgyszintén elkövéredés, szivelhájasodás és azzal járó fulladásnál sárgaság, máj és lépdaganatnál, cukorbetegség, csúz és köszvénynél, stb. '— Az „igmándit“ hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg sem közelitik, és saját érdekében cselekszik^ki helyette mást nem fogad el. — Utasítás mellékelve. — Kapható Nagykárolyban, Ferenczy István, Rosenberg Jenő, Petz János, Kerekes Ödön urak üzletében. — Föszétkiildés a forrástulajdonos: SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Egész üreg 50 f, félüreg 30 f. — Az egyedüli természetes keserüriz, amely kis üregben is kapható.
