Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Szombathy Ödön szolgabirák, Fábiján Károly, Pongráez Imre, Szappanos József, Dr. Farnek László, Németh Elemér, Budaházy István, Tauszig Gyula, Kállay Szabolcs, Dr. Torday Sándor, Adorján Zoltán, Papp Endre, Gitta Kornél, Selagáinu Szilviusz, Nagy Bertalan, Kepes József, Kepes Sándor, Dr. Jesenszky Béla, Dr. Ember Elemér, Dr. Ecsedy Gedeon, Nagy Bálint, Klein Leopold, Nagy Károly, Erdőss Simon, Erdőss Sándor, Benedek Elek, Szerbák János, Réti Adolf, Kerekes László, Cs. Manyer Károly, Lénárd Ede, Uray Lajos, Balogh Pál, Sz. Tréger Albert, Veres Ferencz, llosvay Ferencz, Bornemissza Géza, Ilyés Olivér, Gáspár Pál, Dr. Képessy László, Nagy Sándor, Mangu Béla, Dr. Péchy István, Kerekes Zsigmond, Madarassy István Stoll Gábor, stb.

Lázári Nagy Béla a párt eddigi elnöke és a tisztikar elhelyezkedve az elnökség részére fentartott helyen, Nagy Béla pártelnök megnyitotta a közgyűlést.

Szívélyesen üdvözölve a megjelenteket, örömének adott kifejezést a felett, hogy a mai fontos tanácskozásra az elvtársak ilyen szép számban jelentek meg. Fontosnak tartja a maga részétől ezt a mai összejövetelt, mert az utolsó évek nagy válságai, politikai eseményei után ez az első eset, hogy Szatmárvármegye választói, szabadelvű pártja találkozhatik, kifejezésre juttathatja nézeteit a mult, mint jelen politikai helyzet felett. És mert az utolsó nagy kormányválság és kormányalakítás után is először van szerencséjük találkozhatni s a mennyiben a szabadelvű pártból alakult kormány áll az ország elén, kifejezésre kell juttatniok támogatásukat az ország békéjét biztositó kormánynyal szemben. De mielőtt ezen elvi kérdések fejtegetésébe belemennének, engedje meg a közgyűlés, hogy előbb a párt újjászervezése iránt tegyen előterjesztést.

A vármegyei szabadelvű párt legutoljára 1901. évben alakult meg. Azóta keveset találkozhattak, gyü- lésezhettek. A jelenben kialakult politikai helyzet azt kívánja, hogy újból megalakuljanak. Azért úgy a maga, mint tiszttársai nevében megköszöni az eddigi bizalmat, lemond állásáról és kéri a lemondást tudomásul venni. A jegyzőkönyv vezetésére felkéri Nagy Sándort és Madarassy Sándort.

A tisztikar megalakítása.

A tisztikar megválasztása előtt felszólalt D o m a- hidy István. Három évvel ezelőtt, az akkori politikai, választási mozgalom előestélyén egyhangúlag alakította meg a párt tisztikarát. Talán az akkor megnyilatkozó nagy erő következtében, átélve egy nagy korszakot, váltságot, nem adtunk pa:téletünkrŐi jelt. Azért bizalmas eszmecsere folytán azt tartották czélszerünek, hogy ha a jelen politikai helyzetre való tekintetből a párt újra alakul, szervezkedik; mert sohasem tudjuk azt, hogy mit rejt az idő méhébe, mikor lesz alkalmunk megmérkőzni a politikai harcztéren. De szükségesnek tartja ő az újabb erős szervezkedését a pártnak azért is, mert mindnyájuk keserű emlékében vannak még azok az idők, a mikor másfél évig tör vénytelen állapotok voltak az országban, mikor mindig attól kellett tartani, hogy mikor rendül meg alkotmányunk. Ha őszinték akarunk lenni, áldhatjuk a gondviselést, hogy egy évvel ezelőtt, egy bölcs, előrelátó, erős kezű férfiút adott nekünk a kormányszékbe, úgy hogy minden pesszimisztikus felfogás nélkül elmondhatjuk, hogy ezen kormányférfi nélkül mint Márius Karthágó romjain kesereghettünk volna alkotmányunk romjain. Büszkén tekinthetünk azért végig sorainkon, mert mindannyian érezzük az uj korszak bekövetkeztét, érezzük, hogy parlamentünket, állami

akkortájt sokat emlegették, az ősbálna nem rég felállított csontvázát. Ezt már csak meg kell nézni. Az ok megvolt a menésre és elmentem.

Ez az ösbálna-csontváz nemcsak geologialag fontos, hanem összehasonlító állattani szempontból is mérhetetlen becsü. Egy mioczen-korbeli Balaenopteri- dának csaknem teljes csontváza ez, egyike a legrégibb és legteljesebb bálna maradványoknak a földkerekségén, a mi az említett múzeumot egyedül is világhírűvé tenné a természetvizsgálók előtt.

Valamikor, sok ezer évvel ezelőtt a mioczenkoru F'eketetenger ugyanis hazánkon át, Ausztrián és Bajorországon keresztül a Svájczig terjedt és Francziaország egy részét borítván, a Földközi-tengerrel ölelkezett; Belgium, Angolország és Francziaország partjai, Portugália, a Szahara és Egyiptom jó részben viz alatt voltak, a Gibraltár pedig nem volt szoros, úgy hogy a mioczenbeli tenger Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig, s más részt a Jeges-tengertől a Tropikus-tengerig terjedt.

Ebben a nagy kiterjedésű vizi világban éltek aztán a különféle tengeri szörnyek s közöttük a czetek, bálnák. Az is, a melynek csontvázát hazánk bírja, s mely a Balaenopteridae, a Szilás-czetek családjába tartozott. Ma már azonban ezen nemek nagy része kihalt, s a tudósok csakis csonttöredékek, főként koponyarészletek és csigolyák alapján következtetnek az egykor élt többféle nemekre.

A felső mioczen végétől kezdve ugyanis, a mikor ez a nagy oczeán medenczékre szakadozott és többé már be nem hatolt az európai kontinensbe, csaknem az összes régi Cetaceák eltűntek a zárt tengerekből. Manapság az európai tengerekben csak néhány czetfaj él, nevezetesen a Földközi-tengerben a delfineken kivül két Balaenoptera-faj, a Fekete-tengerben pedig háromféle delfin. Mindezek csak a plioczón végével s a negyedkorban a Gibráltár szoroson át vándoroltak be a Földközi-tengerbe a hol akklimátizálódtak és a Balaenopterák nem is lépték át a Dardanellákat. A Földközi-tenger mostani Balaenopterái tehát nem leszármazottjai a régieknek, hanem bevándorlónak.

A mi bálnánk csontvázát 1899-ben a Sopron- Vármegyei Borbolya község határában, s a Prost János

rendünket fentartani kell. Engedjék meg azért, hogy ő, mint a közéletnek annyiszor bekapitulált közharczossa azon inditványnyal álljon elő, hogy a párt 3 évvel ezelőtt megválasztott tisztikarát, újból bizalmukkal jtisz- teljék meg. Ajánlja elnöknek újból Nagy Bélát. (Éljenzés). Aczélozzuk meg az ő akaraterejét a további munkásságra, válasszuk meg őt ismét pártunk elnökének. (Éljenzés. Elfogadjuk felkiáltások).

Nagy Béla: Köszönetét mond az újból megnyilatkozó bizalomért. Ne tessék csodálkozni azon, hogy előre haladott kora miatt nem szívesen akart e tisztségre vállalkozni. De erőt ad neki ez a megtisztelő bizalom és 40 éves politikai pályája, a melyen mindég a szabadelvű eszmék hive volt. ígéri azért, hogy meg fog felelni feladatának.

Pap József képviselő : Helyesen jegyezte meg előtte szóló pártelnök ur azt, hogy a bizalom megnyilvánulása önbizalmat kelt a mikor látja azt, hogy ennyi elvtárs áll mellette. Ezt az erőt fokozhatjuk az által, ha a pártvezetőség élére több olyan férfit állítunk, akik közéletünkben már eddig is nagy becsülést szereztek nevüknek. Minek folytán az alelnökök és jegyzők választása iránt tesz indítványt.

Indítványára megválasztották alelnökök nek Kende Zsigmondot, gróf Teleki Sándort, Domahidy Istvánt, N. Szabó Antalt és Szuhányi Ödönt. Jegyzőknek: Nagy Sándort, Budaházy Istvánt, Dr. Kovács Dezsőt, Dr. Vetzák Edét, Gróf Teleki Jenőt, Dr. Domahidy Pált és Madarassy Istvánt.

A végrehajtó bizottság megválasztása.

A tárgysorozat ezen pontjánál Nagy Béla elnök a megválasztandók tekintetében proposicziót tesz.

Nagy László: Mielőtt megállapítanák a nagy végrehajtó bizottság névsorát, egy pár észrevételt tesz. Nevezetesen, mikor 1901. évben hasonlólag megalakította a párt végrehajtó bizottságát, kimondta az akkori közgyűlés azt, hogy ezen végrehajtó bizottság megalakítása által nem akar befolyást gyakorolni az egyes választókerületek szabadelvű párti választóira abban a tekintetben, hogy mint párt megalakuljanak-e, avagy ne alakuljanak. Mert ez mindég a viszonyoktól függ és e tekjntetben nem akarták az egyes kerületek autonomi- kus jogát csorbítani. Legyen ez igy jövőre is és csakis arra van szükség, hogy midőn az egyes választó kerületekben megakarják alakítani a helyi pártot, erről a központot értesítsék, hogy ott képviseltethesse magát. (Helyeslés.)

Ezután elfogadták egyhangúlag a központi végrehajtó bizottság előterjesztett következő névsorát: Boér Endre, Dr. Serly Gusztáv, Moldován Endre, Rooz Samu, Toóth Sándor, Mándy Géza, Berger Ármin, Bay Mihály, Péchy László műszaki tanácsos, Garzó Imre, Id. Vetzák Ede, Csighy István, Takács Ferencz, Veres Ferencz, Szakáll János, Dr. Lang György, Havas Gyula, Papp Döme, Heinrich György, Darabánth János, Schrádi Márton, Ujváry Béla, Hölczli János, Róthweiler József, Dr. Farnek László, Almer Béla, Budaházy Sándor, Szalkay Zoltán, Dr. Steinberger Samu, Csizmadia József, Kováts József, Papp Antal fábiánházai, Szemán József, Spitz Dezső, Szűcs József, gróf Berchtold Arthur, Tivadar Elek, Róth Lipót, Slepkofszky János, Kulin Ignácz, Szatmári Lajos, Segesváry József, Fisch Mihály, Fisch Jakab, Fisch Lajos, Tesztóry Gyula, Sereghy Sándor, Kospiih János, Fedora István, báró Perényi Péter, Kendelényi Ferencz, Fodor Mihály, Weinberger Samu, Szabó Gusztáv, Filep János, Weisz Adolf, Ruszka István, Lencsés István, Veres Károly, Jakab Lajos, Németh Elemér, Pethő István, Kölcsey Zoltán, Tóth Péter,

téglavetőjében találták, mély tengeri csiga és kagyló- maradványokat tartalmazó agyagban. A téglavető tulajdonosa elég értelmes volt, s nem engedte, hogy a maradványokat a munkások szétrombolják, hanem a leletet Bella soproni állami főreáliskolai tanár utján bejelentette a Földtani Intézetnek, s mindjárt ennek is ajándékozta. Az intézet pedig szakembereket küldött ki, akik a csontokat nagy gonddal összeszedték és Budapestre szállították.

Több évig tartott mig az ezer darabra tört csontokból az egész állat eredeti vázát összeállították. De most ott pompázik az egy 3000 koronába került hajóalaku üvegszekrényben, méltó dicsőségére a múzeumnak. A még fiatal példány csontvázának hossza hat és fél méter, s maga annak koponyája is egy méter és 85 czentiméter; nyakától farkáig pedig 54 csigolya van.

A csontváz vasárnap és csütörtök reggel 9 órától délután két óráig ingyen látható, más napokon egy koronáért. A lapok legalább igy hirdették.

Vasárnap délután a gyorsvonattal érkeztem Budapestre esőben, szélben, hidegben. Az utczán járni igen kellemetlen volt. Ezért ebédelés után elmentem a népszínház délutáni előadására, onnét pedig egyik nagyobb kávéházba.

Budapestet a kávéházak városának nevezik. Igaz is, mert sehol annyi fényes kávéház. De a közönség is ugyancsak látogatja azokat, s kivált vasárnap d.lután egész családok szorongnak bennök. Különös, hogy otthon nem tudják az időt kellemessebben eltölteni.

Alig tudtam helyet találni, s miután találtam is kellemesnek nem mondhattam az ottani tartózkodást. A rettenetes zajban és füstben alig tudtam kivárni, hogy ismét színházba menjek; mert ha csak nem akartam lefeküdni, mást nem is volt mit tennem. Nos, aznap ugyan sokat ültem a mozgás helyett, de meg volt az elégtételem, hogy nem itthon.

Hétfőre kiderült, hűvös volt. Úgy terveztem, hogy majd dói körül, ha az idő felmelegszik, megyek ki a Stefánia-utra, a hol a földtani múzeum van. Hiszen fizetéses napon, — gondoltam, — úgy is mindegy, hogy mikor.

Szabó Menyhért, Jékey Mór, Kende Zsigmond, Steiger Arthur, Luby Zsigmond, Gacsályi Lajos, Maróthy Sándor, Sántha Kálmán, Szoboszlay Sándor, JeneyPál, Dávid István, Bónis Károly, Staudinger József, Mándy Benő, Ács Lajos, Kormány Bertalan, Fábián Károly, Id. Spitz Adolf, Tarpay Lajos, Dr. Torday Sándor, Dr. Hunwald Izidor, Kozma László, Székelyhidy Béla, Fried Dezső, Szegedy Antal, Dr. Isaák Elemér, Vanyek Ferencz, Tyukody Ferencz, Cholnoky Imre, Bencsik István, gróf Teleki Géza, gróf Teleki Sándor, gróf Teleki Pál, Mán Lajos, Brunner Károly, Dr. Olsavszky Gyula, Papp István, Olsavszky Simon, Sándor Vilmos, Simon János, Bohatielu János, Dosza János, Papp László nagynyiresi, Marosán László pribékfalusi, Kölcsey Antal Domahidy Sándor, Nagy Béla, Szuhányi Ferencz, Péchy László porcsalmai, Pongráez Imre, Szerdahelyi Ágoston, Domahidy Viktor, Szuhányi Lajos, Madarassy László, Nagy Elek lázári-i, Balogh Pál, Cs. Mayer Samu, Gönczy Antal, Őry Tamás, Gyene Gáspár, Uray Lajos, Réthy Adolf, Kaufmann Miksa, Erdey Gyula, Szentiványi Zoltán, Sz. Träger Albert, Szuhányi Ödön, Böszörményi Sándor, Rényi Árpád, Papp Endre, Dr. Hengye Titusz, Jeszenszky Béla borhidi, Cs. Mayer Sándor, Papp Ambrus, Dr. Nádai Lipót, Fugel István, Grósz Dániel, Gitta Antal, Pelle Aurél, Kölesei Rudolf, Kálmán Sándor, Lang Ferencz, Szaitz Mihály, Brán Dénes, Pelle András, Marchisiu Romuluaz, Jakó Kálmán, Szentiványi Gyula, Kováts Gyula, Svaiczer Gábor, Boross Zoltán, Széli György, Befinde Ambrus, Nyáguly Mihály, Juhász Ferencz, Nagy Károly, Izrael Pinkász, Szeőke Barna, Pásztori Árkád, dr. Ecsedy Gedeon, Id. Péchy István, Mándy Zoltán, Weinstein Jenő, Erdőss Simon, Grósz Áron, Dredeán Jenő, Szerbák János, Jakó Endre, Ifj. Fényes Péter, Madarassy Zoltán, Beszedits Vilmos, Kohányi Zsigmond, Papolczy Béla, Fényes Béla, Süszner Ferencz, Csausz István, Stoll Béla, Nagy Bertalan, Mártonffy Gyula, Klein Leopold, Nagy Lajos felsőbányái, Demján Titusz, Kremniczky Albert, Bay Lajos, Stoll Gábor, Révész János, Iricze Sándor, Báthory Gusztáv, Moldován László, Soltész Elemér, Szőke Béla, Szimon Béla, Kepes József, Kepes Sándor.

Szerdahelyi Ágoston: Azon megjegyzésnek előre bocsátásával, hogy a kormány iránt bizalommal viseltetik, annak feje gróf Tisza István kiváló tehetsége, férfias jelleme előtt meghajlik, kijelenti, hogy azért akar e párthoz tartozni, mert ide vonza őt ro- konszenve, ide vonzák őt barátai. (Éljenzés). Csatlakozik tehát a párthoz azon reményben, hogy a részlet- kérdésekben sem reá, sem a párttagokra presszió nem fog gyakoroltatni, mert teljes függetlenségét fent akarja tartani. (Éljenzés).

Nagy Béla elnök: A párt közgyűlése örömmel veszi tudomásul előtte szóló kijelentését. (Helyeslés),

A kormányelnök üdvözlése.

Ez irányban Kende Zsigmond tett nagy lelkesedéssel fogadott indítványt. Körülbelül a következőket mondta : Mióta Ő felsége a király legkegyelmesebben gróf Tisza Istvánt nevezte ki miniszterelnöknek és gróf Tisza átvette az állam gépezetének vezetését, ma először nyílt alkalma a vármegyei szabadelvű pártnak közgyűlést tartani, újból alakulni, a pártot újjászervezni. Mindez megtörtént, a párt az első teendőkön átesett. Engedjék meg azért neki azt, hogy ezekután indítványt tehessen a miniszterelnök és az ő személyében a kormány tagjai üdvözlése iránt. (Helyeslés). Tisztelt elvtársak! Mindenki előtt

Folytatása a mellékleten

Délelőtt egy ismerős családot kerestem fel. A vége az lett, hogy ott kellett maradnom ebédre. Hiába emlegettem az ősbálnát, a miért tulajdonképen Budapestre jöttem. Azt mondták, hogy nem szökik el &2, másnap is megláthatom, s ebben igazságuk volt. Késő délutánig maradtam nálok. Azután pedig megint csak színház következett, a színházra meg kávéház.

Hanem harmadnap aztán vigyáztam. Nem mentem senkihez. Délben pontosan és nyugodtan megebédeltem ; megittam a fekete kávémat is s aztán ki- kocsikáztam a Stefánia útra.

A rnuzeum kertjében senki. Felmegyek a széles lépcsőn, belépek az épületbe, s elém áll a portás. Mondom neki, hogy az ősbálnát akarom megnézni. Azt mondja, hogy nem lehet. — Tudom, hogy rendszerint, nem lehet, de megfizetem a koronát. —A.kkor sem lehet. — Miért? — Mert két óra elmúlt.—Hogyan, hát ilyen napokon sem lehet két órán túl? — Nem.

Ez már sok volt. Itt lakik-e az igazgató ? — Itt. — Itthon van-e? Megkérem, hogy engedje meglátnom azt a szörnyet, hiszen csak azért jöttem, s tovább nem maradhatok. — Nincs itthon. — Hát valamelyik hivatalnok itthon van-e ? — Senki sincs. — De hát csakugyan nem láthatom meg ma azt az ősbálnát ? — Ma nem.

Ez meg már a soknál is több volt. — Tudja mit portás ur, — mondám elkeseredve, — hát süssék meg azt az ősbálnát, rántsák ki, vagy csináljanak belőle halpaprikást. Azzal kifordultam.

Darabig ott ödöngtem a városligetben, aztán beleültem egy villámosba, s a Kerepesi utón szálltam ki belőle. Amint kiszállok kivel találkozom ? Egyik országgyűlési képviselő ismerősömmel. Köszönünk, örvendünk egymásnak, s aztán kérdezősködik szokás szerint az otthonlevőkről, meg hogy meddig maradok Budapesten, meg hogy mit csinálok az nap este ?

Feleltem neki amit tudtam. Estére pedig — mondom, — alkalmasint ismét csak valamelyik színházba megyek. Pedig bizony kezd elég lenni a jóból.

— Ej, menjünk az orfeumba.

Elnevettem magamat, de ő félre értett. Kezdte mentegetni az orfeumot, hogy az nem olyan tisztes-