Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-12-27 / 52. szám
szatmArmegyei közlöny és szeretetet, hogy értsük legalább egyszer egy esztendőben az élet igazságát ! Ó Jézus Krisztus, ha minden esztendőben megszületnél nekünk, ha minden esztendőben meghalnál értünk — akkor jók lennénk mi és nemesek, mint amilyenek valának a te tanítványaid és követőid, akiknek te voltál egyetlen életczéljuk. De igy elfelejtettek, megmásítottak téged, véges és önző czélok szolgálatába alkalmazták emlékedet és tanításodat és mi, a hatalmas, a gazdag, a müveit emberiség úgy járunk itt ebben a nagyszerű világban, mint az eltévedt bárányok, igaz tanítónk becsületes szándékú, önzetlen vezetőnk nincs nekünk ! És csak botorkálunk az élet éjszakájában, az egyik harczol a mindennapi kenyérért, mint a szentségtelen kezű katona, a másik dőzsöl az élet gyönyörűségeiben, miként ama római helytartó, aki mosta a kezeit, midőn a Golgo- thára vitték az Igazságot és Szeretetet. Magunkba szállva, bűneink tudatában, iránytaianul és Eszme nélkül álljuk körül a jászolt, amelyben születtél és várunk téged ó Messiás, hogy jöjj ismét vissza közénk, taníts, mutass példát, alázd meg a kevélyeket, emeld fel a szegényeket és halj meg értünk ismét — mert hiszen martirium nélkül igazságot hirdetni ezen a földön nem lehet! . . . Tél van most, nemcsak a természetben, az emberek szivében is. Kialszik, kihűl a szivek melege, minél tovább hódit a kultúra, annál nagyobb lesz az országa az önzésnek, annál inkább késztetik harczra a lelkeket az anyagi czélok és annál inkább merülnek a feledés tengerébe az élet ideáljai, a czélok, melyekért a világra jöttünk, az Eszme, melyért Jézus Krisztus született és meghalt a keresztfán. Nincs már fehér karácsony, csak fekete karácsony van ! . . — A vármegye állandó választmánya a decz. 29-én tartandó rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának előkészítése czáljából folyó hó 28-án d. u. 4 órakor ülést tart a vármegyei székház nagytermében. — Rendkívüli vármegyei közgyűlést tart Szatmár- megye közönsége folyó hó 29-én d. e. 10 órakor. A tárgysorozatból felemletjük a következő közérdekübb ügyeket. Tárgysoroz-at: Gróf Tisza István m. kir. miniszter elnök leirata, melyben értesíti a vármegye közönségét, hogy gróf Khuen Héderváry Károlynak miniszter elnöki állásáról való lemondása következtében folyó évi november hó 3-án kelt legfelsőbb kézirattal legkegyelmesebben miniszterelnökké kineveztetett, s ugyanakkor a kormány többi tagjai is kineveztettek. Darányi Ignácz volt földmivelésügyi miniszter bucsu- leirata. Dr. Wlassits Gyula volt vallás és közoktatáskapaczitálják — néha kézzel fogható argumentumokkal — a honatya jelöltek, hogy rájok szavazzanak. Hajdan az egész megyéből két követ ment fel évenkint s rendesen minden évben más-más kettő. Nem korteskedett maga mellett senki. Török világban, rablók elszaporodása idejében, Szatmárvármegyéből rossz utón eldöczögni Pozsonyig és vissza, jóformán tiszteletből, becsületből a közügyért : oly áldozat volt, melyre nem vágyakozhatott senki. E mellett még akadt egyéb komoly dolog is, erdélyi fejedelem, nádorispán stb. előtt, hova szintén követ atyánkfiái mentenek. Fő- és alispánok, 4 szolgabiró, jegyzők, pénztárnok végezték el azt a dolgot, melyet most tizszerannyi megyei hivatalnok, törvényszék, járásbíróságok, adó- és pénzügyi hivatalok stb. végeznek, pedig a feleket nem idézgették hivatalukba, hanem a szolgabiró maga ment ki a helyszínére s pecséttel idézte ott maga elé a tanukat vallomásra. (Utrum de eo.) A vármegyének négy pecsétje volt s a négy tett tulajdonképen egyet. Minden szolgabirónál volt egy pecsét s ha valamit hiteles formába akartak kiadni, mind a négy pecsétet rá kellett ütni. Az első pecsét felirata volt: COMIT, a másodiké: TATUS, a harmadiké : ZATH, a negyediké : MAR, együtt=Comit- tatus Szathmár. (Szatmár megye.) Ily módon csak közös akarattal lehetett hiteles okmányt kiadni. Hogy kijutott a dolog a krasznaközi, bányai, szamosközi és nyíri szolgabiráknak, az természetes, sőt több adat igazolja, hogy feleségeik is leveleztek hivatalos dolgokban férjeik tévollétében. A választott tisztviselők hivatalba lépésök alkalmával esküt tartoztak letenni. 1629-ben Pászthory Máté vármegyei főjegyző ilyenképen esküdött fel: „Én Pászthory Máté, Szat- márvármegyének nótáriussá, esküszöm az élő Istenre, hogy én minden előttem törvénykezőknek, atyafiságot, barátságot, félelmet, adományt, gyülölséget és mindeneket hátra hagyván, az Magyarország Decretuma és artikulusi szerint, igaz törvényt teszek, azon értelmem szerint az Protocolumban mindeneket igazán irok és vármegyém hire nélkül, publikális nélkül, senki instantiájára semminemű leveleket és processusokat ki nem adok és mindenekbe tisztességem szerint ahoz tartom és accomodálom magamat, az mit az notari- usságnak tiszti és hivatalja kíván. Isten engem úgy segéljen.“ Sok érdekes dolgot lehetne még a régi vármegyéről elbeszélni, de egyszerre hosszadalmas és unalmas lenne. Berey József ügyi miniszter bucsu-leirata. Kolossváry Dezső volt | honvédelmi miniszter bucsu-leirata. Berzeviczy Albert újonnan kinevezett vallás és közoktalásügyi miniszter leirata, melylyel állásának elfoglalását tudatja. Tallián Béla földmivelésügyí miniszter leirata, melylyel állásának elfoglalását tudatja. Nyíri Sándor honvédelmi miniszter leirata, melylyel állásának elfoglalását tudatja. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben állásának elfoglalását tudatja. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a lápon keresztül vezető és a győrtelek—csekei kiépítés alatt álió törvényhatósági közutak tárgyában. Belügyminiszteri leirat az állam- kincstár részére átengedett székház épületi helyiségek bére tárgyában. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a Márton Elek számvevő részére 200 koronát megszavazó megfelebbezett közgyűlési határozat tárgyában. Tolnavármegye átirata a büntető törvénykönyv no- velláris kiegészítése iránt az országgyűlés bármelyik házának tagjaival szemben megkísérelt megvesztegetés tárgyában. Kolozsvár sz. kir. város átirata a nemzeti követelések létesítése ügyében. Hevesvármegye átirata a nemzeti követelmények és az önkéntes adófizetések elfogadása tárgyában. Csanád vármegye átirata a szegényügy jogvédelme tárgyában. N. Szabó Albert indítványa az 570—903. sz. közgyűlési határozatból kimaradt részlet pótlása tárgyában. A legtöbb adófizetők 1904. évi névjegyzékének bemutatása. A választott vármegyebizottsági megüresedett tagsági helyek betöltése iránt intézkedés. Alispáni előterjesztés a nagy- károly—kaplonyi útvonalnak törvényhatóságivá tétele ügyében. Ugyanaz Tyúkod község képviselő-testületének a lápi törvényhatósági útvonal kiépítéséhez megszavazott hozzájárulás tárgyában. Ugyanaz Ura község hasontárgyu képviselő-testületi határozata ügyében. Ugyanaz Csenger község hasontárgyu határozata ügyében. Ugyanaz Csenger-Ujfalu község hasontárgyu határozata ügyében. Ugyanaz Börvely község hasontárgyu határozata ügyében. Ugyanaz Fehérgyarmat községnek a fehérgyarmat—csekei törvényhatósági útvonalhoz kívánt hozzájárulás tárgyában hozott képviselő-testületi határozata ügyében. Ugyanaz Er-Endréd községnek az érendréd—reszege—piskolti útvonal viczitiálissá tétele tárgyában kiadott kérvénye ügyében. Ugyanaz a vármegyei székház épület javítása és ezzel kapcsolatosan a lépcsőház újjáépítése ügyében. Ugyanaz a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnek a vármegyei alapok megkevésbitése iránt tett előterjesztése ügyében. Szinér-Váralja nagyközség husvágatási szabályrendelete. Jeney Géza volt vármegyei főszámvevő nyugdíjaztatási ügye. Alispáni előterjesztés a nagysze- keresi vasúti hozzájáró ut kiépítése ügyében. Nagykároly r. t. város képviselő-testületének a Nagykároly mátészalkai h. é. vasúthoz leendő hozzájárulás tárgyában kelt határozata. Nagy-Dobos, Fábiánháza, Nyir-Csaholy községek ugyanazon tárgyban. Dr. Miskolczy Sándor felebbezése Nagybánya sz. kir. város képviselő-testületének Moldován Lász 5 és,Pokol Elek nagybányai lakosok részére engedélyezett szolgalmi- jog tárgyában kelt határozata ellen. Dr. Stencz Benő kölesei körorvos oklevelének kihirdetése. Alispáni előterjesztés Nagybánya város képviselő-testületi tagjainak választásához választási elnök és az igazoló választmányba helyettes elnök kiküldése iránt. Nagykároly város képviselő-testületének határozata az önkéntes adófizetés elfogadásának betiltása tárgyában. Nagybánya város képviselő-testületének határozata az önkéntes adófizetés elfogadásának betiltása és az ujonezozás ügyében. Mátészalka község óvoda ügye. — Kinevezés. Vármegyénk főipánja Bodnár Lászlót a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beosztott másodrendű Írnokot, a nagybányai főszolgabírói hivatalhoz írnoknak nevezte ki. — Hivatal vizsgálat. Nagy László vármegyénk alispánja f. hó 23-án megvizsgálta a mátészalkai főszolgabírói hivatalt s megelégedésének adott kifejezést a tapasztalt rend felett. — Kinevezés. Szépe László volt vármegyei tb. alszámvevőt számtisztnek nevezték ki a helybeli kir. pénzügy igazgatósághoz. — Főispán változás vármegyénkben . Erősen tartja magát a hír, hogy vármegyénkben is főispáu változás lesz. A lapok is Írtak a változásról. Az utód személye tekintetében még nagy a találgatás. Még a legelfogadhatóbb kombináczió az, a mely Nagy László alispán nevét hozza forgalomba. — Gróf Károlyi György jelöltsége. Említettük már, hogy a múlt szombaton a Népbank nagytermében tartott értekezleten felléptették Gróf Károlyi Györgyöt a nagykárolyi kerület képviselő jelöltjének. Azóta megtartotta a helybeli függetlenségi párt is nagy értekezletét s az eredménye az, hogy nem állítanak a gróf ellen jelöltet. Amennyiben pedig gróf Károlyi György a magyar vezényleti nyelvet is felvette prograramjába, egyhangúlag fogják őt megválasztani, párton kívüli programmal. Minthogy pedig ekként az összes pártok megállapodtak az ő személyében, szólhatunk már általános szempontból az ő jelöltségéről. Még nem adott, de nem is adhatot részletes programmot,de a mi nyilvánosságra került nyilatkozataiból, az mindenesetre kecsegtető lehet még a város és vidékének olyan polgáraira nézve is, a kik más pártnézeteket vallanak. Annyi sok szépet és jót igért a város igazainak megvédéséről, érdekeinek megóvásáról, hogy az egy tőzs- gyökeres nagykárolyit csak örömmel és reménységgel tölthet el. És bár a gróf még nem szerepelt a közpályán, de gróf Károlyi István fiáról feltesszük azt, hogy odaadással és fiatal lelkesedéssel ki fog tartani ígéreteinek beváltása körül és a gróf Károlyi család többi tagjainak érdeklődését is felfogja kelteni a család ősi fészke iránt. Másrészről a családra nézve is szükségesnek tartjuk azt, hogy a nagy családi név viselője, végre a közügyekkel is foglalkozzék s szívesen nyújtunk segédkezet a mi jövőemberünknek erre nézve, annyival is inkább, mert a fiatal grófnak mostani első érintkezése a polgársággal szívélyes és rokonszenves volt. Most midőn úgy látszik már nincsen elvi, pártkérdés, ezeket elmondhattuk közös jelöltünkről a nélkül, hogy akármelyik párt érzékenységét sértenénk. — Áthelyezett albirók. A király megengedte, hogy Sándor Lajos halmii és Egri István erdődijárás- birósági albirák saját kérelmükre kölcsönösen áthelyeztessenek. — Az újévi üdvözlések megváltása Hogy kiment a divatból ez a hasznos és jó szokás. Hiúságból, anyagi számításból elköltüuk egy nehány forintot arra, hogy minden ismerősünknek, jó embereinknek és nem jó embereinknek újévre gratuláljunk és a vége az; hogy az anyagi áldozat, a sok postaköltség a papír kosár tartalmát szaporítja. Hát nem sokkal helyesebb e helyett egy pár koronát adni a szegényeknek s ily utón megváltani a gratulácziókat. Próbálja meg polgármesterünk ismét divatba thozni ezt a régi jó szokást. Köröztessen egy ivet oly felhívással, hogy azok neveit, akik megváltották az újévi gratulácziót, a lapokban közölni fogva, hogy lássák az ismerősök, hogy miért nem gratulált nekik az illető újévkor. Olyan nagy a szegénység, annyi a szegényünk, hogy reájuk férne ez a kis segítség 1 — Pártgyülés. A nagykárolyi választó kerület függetlenségi es 48-as pártja f. hó 20-án vasárnap délután 2 orakor közgyűlést tartott Dr. Adler Adolf pártelnök elnöklete mellett a polgári olvasókör dísztermében. A gyűlés tárgyát — amelyen Nagykárolyból s a vidékről mintegy 5—600-an jelentek meg — képezte a megüresedő országgyűlési képviselői mandátum be- tühésénéli állás foglalás. — Dr. Adler Adolf pártelnök, s Dr. Falussy Árpád vidéki társelnök a politikai helyzetet behatóan ismertették; a mely után kimondotta a párt, hogy azon esetben, ha a szabadelvű párt jelöltje gróf Karolyi György mint pártonkivüli a nemzeti nyelv követelmények, önálló vámterület s az állami tisztviselők fizetés rendezése mellett állást foglal valamint kinyilatkoztatja azt, hogy a Tisza-féle kormánypártba be nem lép, úgy elveinek fenntartása mellett hajlandó őt támogatni s jelöltet nem állít; — ellenesetben pedig jelöltet állít s jól szervezett pártja a legmesszebb menő harezot veszi föl a győzelem reményében a szabadelvű párti jelölt ellen. Ismerve gróf Károlyi György független, szabad gondolkodását reméljük, hogy a függetlenségi és 48-as párti kivánalmaknak kész örömmel lesz eleget a mely esetben egyhangú választásra van kilátás ami bizony nagyon régen nem volt meg választó-kerületünkben. (t—ó.) — Uj doktor. Galgőczy Árpád erdődi szolgabiró a napokban tette le jó sikerrel a második államtudományi szigorlatot, úgy hogy a jövő hó 14-én tudorrá avatják a kolozsvári egyetemen. — Értekezlet a képviselő választás ügyében. E tárgyban a következő meghívást vettük. Meghívó. A küszöbön álló országgyűlési képviselő választás és ezzel kapcsolatosan kerületünk érdekeinek pártszine- zetre való tekintet nélküli megbeszélése czéljából meghívjuk Czimzett választó polgártársunkat, Nagykárolyban a régi kaszinó helyiségeben folyó hó 30-án, szerdán d. e. 11 órakor tartandó értekezletre. Nagykároly, 1903. deczember 24. Hazafias tisztelettel: Dr. Ááron Sándor, Dr. Kovács Dezső, Nonn Gyula, N. Szabó Antal, Roóz Samu, Róth Károly, Dr. Sternberg Géza, Dr. Schönpflug Béla, Wagner Lajos, Wagner István. — A szatmári püspök ajándéka. Meszlényi Gyula szatmári püspök őnagymeltósága jótékony bőkezűségé - ben a praktikus felfogást egyesítette a vallási érzéssel. HÍREK. Lapunk tisztelt olvasóinak, barátainak és munkatársainak boldog karácsonyi ünneplést kívánunk. — Ájtatosságok sorrendje. A róm. kath. templomban 24-én éjjel 12 órakor éjféli mise. 25-én d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise, utána szent beszéd ; d. u. 3 órakor vecsernye. 26-án d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise és predikáczió; d. u. 3 órakor vecsernye. Deczember 31-én d. u. 5 órakor szent beszéd és ünnepélyes hálaadás. — Uj főispánok. A hivatalos lap deczember hó 24 iki száma a következő kinevezéseket hozta. Thuróczy Vilmos Nyitravármegye, Beöthy Pál főszolgabíró Beregvármegye, Hertelendy László országgyűlési képviselő Zalavármegye, br. Perényi Zsig- mond országgyűlési képviselő Máramaros ésDomahidy Elemér országgyűlési képviselő Hajdú vármegye és Debreczen szab. kir. város főispánjává történt kineveztetését. Mint halljuk Domahidy Elemért beig- tató ünnepélyére többen elkísérik vármegyénkből is, a hol annyi ideig mint főszolgabíró szolgált és legutóbb a mi kerületünk országgyűlési képviselője volt. — Domahidy Elemérről a Magyar Szó a következő rövid életrajzot közli: Domahidy Elemér Hajdú- megye és Debreczen szab. kir. város kinevezett főispánja született Szatmárvármegyének Domahida községében, 1865-ik évben. Iskoláit Sopronban a Lühne-intézetben és Szatmáron, — jogi tanulmányait Debreczenben végezte. Megyéjét mint alszol- gabiró egy évig, mint főszolgabíró tizenkét évig szolgálta. — A nagykárolyi ev. ref. egyházmegyének másodízben megválasztott segédgondnoka, a Szamos balparti és Ecsedi-láp szabályozó társulatnak igazgató választmányi tagja, megye bizottsági tag. Országos képviselő. Nem érdeme, sőt a jelen korban már nem is szerencséje, de azon családi törzsnek ivadéka, melynek részére még nem osztottak nemes leveleket és Nagy Iván igazolása szerint ősei már a 13-ik században joggal róhatták volna czimerükbe a kilencz pontot, s habár a családnak számos tagja a lefolyt időkben több magasabb hivatalt viselt, állaadólag a szabadelvű eszmék és népjog érdekében törtek I lándzsát és a reformácziótól korunkig buzgó hívei a protestáns státusnak. Mint értesülünk, Debreczen és 1 a megye örömmel fogadták kinevezését.
