Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-13 / 37. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY ezen összeütközés eloszlatása czéljából feliratot javasolt a miniszterhez. E tárgy körül élénk eszmecsere fejlődött ki, a melyben N. Szabó Antal a bizottság intézkedési jogát vitatta, a kir. pénzügyigazgató megmagyarázta ez ügyben tisztán elvi álláspontból kiinduló intézkedését és az alispán azt vitatta, hogy amennyiben a szőnyegen lévő vizsgálat kizárólag számvevői teendő, az teljesítendő lett volna. A bizottság elfogadta az alispán javaslatát és felír a miniszterhez, hogy e kérdésben elvi kijelentést tegyen. Bodnár György h. kir. tanfelügyelő részletes, szépen megindokolt jelentést tett arra nézve, hogy a vármegye mely községeire nézve tesz javaslatot a miniszternek állami elemi iskolák szervezése iránt. Ezek a községek a következők : Kismajtény, Domahida, Vezend, Cs.-Bagos, Sz.-Dob, Vetés, Zsadány, N.-Kolcs, Amacz, Madarász, Hirip, Lippó, Remetemező, Illoba, Borhid, Veresmart, Ráksa, Rózsapallag, Kányaháza, Turvé- konya, Bujánháza, Terep, Tartolcz, Komorzán, Oroszfalu, Mózesfalu, Bikszád, N.-Sikarló, Erdőszáda, O.- Ujfalu, Farkasaszó, Tománya, Zazar, Lénárdfalu, Tőkés, Sz.-Dombó, Alsó és Felső-Fernezely, Laczfalu, Dióshalom, Kolczér, Pribékfalva, Hosszufalu, N.-Nyires, Gyökeres, Tölgyes, Somkutpataka, Nagykörtvélyes, Törökfalu, Gaura, Buttyásza, Berkeszpataka, Csőit, Kovás, Karulya, Kővárremete és Szakállasfalu. Minthogy pedig a közoktatási miniszter költségvetése nem engedi meg azt, hogy egy pár év alatt és egyszerre szervezhető legyen a 63 állami iskola, a tanfelügyelő 5 évre beosztva fogja a miniszternek javasolni az iskolák felállítását. A bizottság a javaslatot egész terjedelmében elfogadta és lelkesen megéljenezte az előadót. Az államépitészeti hivatal havi jelentése szerint a múlt hóban befolyt 18725 korona 98 fillér útadó, hátralékban maradt 268215 kor. 49 fii. útadó. A kir. pénzügyigazgató havi jelentéséből felemlítjük a következő adatokat. Úgy látszik az ex-lex időszakban most ősszel kezd nagyobb mérvben az adóhátralék emelkedni. így a múlt hóban csak 145143 K 16 f folyt be, tehát 105637 K 38 fillérrel kevesebb mint a múlt év hasonló időszakában. Színészet. Színészeink általános megelégedésre folytatják előadásaikat. A közönség meg van elégedve a színészekkel, színészeink a közönséggel. Így is van az jól. Szeptember 5-én Lehár Ferencznek fülbemászó zenéjü operettéjét „A drótos tót“-ot hozták színre színészeink, a mely darab a Magyar Színházban rövid időn belül 75 előadást ért meg. Az előadásra telt ház jelent meg, és a darab az itteni közönséget is meghódította. A darab meséje igénytelen, semmit mondó, de a mese soványságáért pótol a bájos zene, mely azt hisszük a külföldi operette színpadokra is utat fog nyitni magának s Lehár bizonyára ott is diadalt fog szerezni nevének. A darab díszesen volt kiállítva, s az előjátékban a tr'encséni kis tót faluban szereplő személyek nemzeti öltözetükben szerepeltek. Garai Ilus elragadó kis tót leány volt. A valódi darabban két erős kabinet alakítást láttunk és pedig a Krémer „Günther“-jét és a Tábori „Pfefferkorn“-ját. Krémer remekül alakította a megmagyarosodott iparost, ki üzletével többé nem törődve stréberkedik és a politika hálátlan hullámai közé dobva magát minden mondata egy-egy politikai programmbeszéd, minden lépése egy egy betanult, hatásvadászatra számitó mozdulat. Tábori Pfefferkornja pedig egy hagymakereskedő szerepében egy jószivü zsidót mutatott be annyi kedvességgel, annyi minden túlzástól ment őshumorral, hogy ez alakítása semmi kívánni valót nem hagy hátra. Kornai' Margit „Zsuzska,“ a falusi naiv tót leány szerepében ennivaló jelenség volt s kellemes üde hangját igazi bravourral csillogtatta. Ferenczi „Milos,“ Sziklai Blanka „Miczi,“ Arnold Antal az őrmester, Nagy Sándor és Fehérvári az önkéntesek, Garai Illus és Szendrei Miczi az orfeumi énekesnők szerepében az előbbiekhez méltó partnerek voltak s teljes sikerre emelték a hatásos előadást. Szeptember 6-án „A drótos tót“-ot ismételték meg telt ház előtt. Szeptember 7-én zsúfolt ház előtt zóna előadásban adták Herczeg Ferencz nagy hatású színművét „Oeskay brigadéros“-t. Az előadás jó volt s a lelkes közönség lelkes figyelemmel kisérte a darab hazafias jeleneteit. Különben is a második Rákóczi korszakban élünk s maga a nagy bravourral meg irt darab és színészeink nemes buzgalma, hogy a legjobbat nyújtsák a mire képesek, megtették hatásukat. Krémer nagy szolgálatot tenne a közönségnek és bizonyára a maga hasznára, ha a mai kurucz levegőben megismételné e darabot. Különben ajánljuk figyelmébe, hogy azt a tanuló ifjúság és gyermek közönség okulására egy ünnepnapi délutánon, például a szeptember 20-iki Rákóczi ünnep napján ismételtesse meg. Az est hősei F. Lányi Irma, Bátosi, Ferenczi és Papír voltak. F. Lányi Irma meleg bensőséggel állította elénk „Tisza Ilona“ nemes alakját s Ferenczi „Tarics“-ban a hazájáért martir halált szenvedni képes hős kuruczot. Bátosi a tivornyahős kuruczkapitányban „Szörényiben pedig egy oly jellegzetes, kifogástalan alakítást mutatott be, hogy e szerepet bátran merjük ez intelligens, rokonszenves éz nagy tudásu színész legszebb alakításának felírni. Csupa tűz, csupa láng volt, ki élethűen mutatta be a csillagához Ócskayhoz rajongó nyalka katonát, ki szivében kurucz maradt akkor is, midőn csillagát követte az árulásba. Pápai a czimsze- repben erős szárnyakat kezdett mutatni s örömmel láttuk, hogy nem csalódtunk benne az első előadáson, midőn felismertük benne a nagyratörekvő, tanulni kész, tehetséges színészt, mert úgy érezzük, hogy a ki fiatal kezdő korában úgy képes megküzdeni egy nagy szerep nehézségeivel mint ő, annak jövője van. Garai Ilus „Dilli,“ Nagy Sándor „Jávorka,“ Krémer „Pyber vikárius“ Ócskay ördögje, Garai „Papes,“ Papír „Ócskay Sándor“ és Tábori „Hamza“ szerepét sikeresen oldották meg. Szeptember 8-ikán Herczeg Ferencz „Balatoni rege“ czimü regényes játékát hozták színre a Bátosi Endre rendezői jutalomjátékául. Az egész évadban ez előadáson volt a legkisebb közönség a mi nagy hálátlanság volt a közönségtől Bátosivál szemben, a ki rendezői leleményességével és fáradhatatlanságával annyi élvezetes estélyt szerez a közönségnek. A darab nem tudta kellően felmelegiteni a közönséget, pedig meséje ügyes, nyelvezete a Herczeg zamatos, bravourös magyar nyelvén cseng, de kiállitásos darab, mely valójában csak nagy színpadon érvényesülhet. Az est hőse Garai Ilus volt „Sió“ a Balaton tündérje szerepében eleven, fürge tündér volt s csicsergő, pergő nyelvével, pajkos elevenségével az ő maga eleven valóságában mutatva be magát, elragadta a közönséget. Bátosi Endre szépen alakította „Kinizsi“-t, Nagy Sándor „Mátyás Király“-t, Sziklai Blanka „A molnárné“-t, Tábori „A várnagy“-ot. — F. Lányi Irma „Benigna,“ és Papír Sándor „Pipacs“ a király bohócza szerepében kitünően alakítottak. Kornai Margit, mint „Szapolyai Istók,“ a király apródja, bájos jelenség jvolt. A harmadik felvonásban bemutatott árnyképek kitünően sikerültek. Szeptember 9-én a „Bob herczeg“-et adták harmadszor közepes ház előtt. Csütörtökön, szept. 10-én Herczeg Ferencz 3 felvonásos vigjátéka a „Kéz kezet mos‘ került színre itt először közepes számú közönség előtt. A darab szellemesen van megírva és a protekcziót gúnyolja ki. Az előadás kissé vontatott volt. Első eset volt, hogy a szereplőkön az látszott, mintha nem lenne a-darab kellőleg betanulva. Kitűnő volt Krémer az udvari tanácsos szerepében. Igen jó volt F. Lányi (özv. Vivóné), Bátosi (Berkenyéi), Sziklai (Klotild), Táborinak nem neki való szerepe volt Tatár képviselő szerepe. Ellenben Papír Sándor, ez a törekvő színész, valósággal remekelt Borhidy báró szerepében. Pénteken, f. hó 11-én a „Bajusz“ czimü vígjátékot adták zónaelőadásban, teltház előtt. Az előadás igen jó volt. Kornai Margit sok tapsot aratott és virágcsokorral is kedveskedtek neki szép játékáért. Rozette szobaleány szerepét ezúttal Sziklai Blanka játszta. A szerepcsere csak előnyére vált az előadásnak, Papír ezúttal is remekelt, mint Plachwitz. HÍREK. — A tiszaujiaki Rákóczi emlék leleplezési ünnepélye mához egy hétre, szeptember 20-án lesz. Minthogy az ünnepélyt megelőzőleg utoljára van alkalmunk az ünnepélyről Írni, nem mulaszthatjuk el vármegyénk hazafias közönségét újból figyelmeztetni arra, hogy a ki csak teheti, vegyen részt a nagyszabású ünnepélyen, a mely három, sőt mondhatjuk négy vármegye, Bereg, Ugocsa, Máramaros és Szatmárvármegyék közös és lélekemelő ünnepélye lesz. A kurucz vármegyék mu tátják be ez alkalommal kegyeletes hódolatukat Rákóczi dicső szellemének, tehát ugyanazok, a melyeknek fiaiban először gyűlt lángra a Rákóczi szabadságharcz szent tüze ! Ilyen hazafias és országos ünnepük rég nem volt az északkeleti vármegyéknek, minő ez lessz. Jelszavunk legyen tehát az, hogy ott leszünk! — Erzsébet királyné halálának évforduló napján f. hó 11-én gyászisteni tiszteletet tartottak a helybeli róm. kath. templomban, a melyen a helybeli összes hatóságok testületileg megjelentek. — Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla főispán folyó hó 18-án kömlődi birtokáról székhelyére érkezik. — Domahidy Elemér választókerületünk országgyűlési képviselője f. hó 8-án megfordult városunkban és részt vett a szabadelvű párt gyűlésén. — A kurucz hangverseny. A szeptember 20-iki Rákóczi emlékmű lepleplezési ünnepélylyel kapcsolatosan rendezendő hangverseny szereplői mar meg vannak nyerve, s műsora meg van állapítva. A hangverseny . műsorát következőkben közöljük. Kurucz nóták, Zenekiséret mellett tárogatón előadja Magos Gábor ur. 2. Szavalat Gellért Endre úrtól. 3. „Dalok“, énekli Fedák Sári kisasszony. 4. „Magyar Dalok“, gordonkán előadja Dr. Schönpflug Richard ur. 5. Szavalat Ráthonyi Ákosné szül. Maróthy Margit úrnőtől. 6. Kurucz nóták“, Mondik Endre ur zongora kísérete mellett énekli Lipeczky Elek ur. Lipeczky ur a következő kurucz nótákat énekli, u. m. : Ismeretlen szerzőtől: „Kétszáz éve . . .“ Káldytói: „Nagy Bercsényi Miklós,“ Endrődy Sándortól és Dankó Pistától: „Kurucz nóta egyveleg.“ 7. „Kurucz nóták,“ Zenekiséret mellett tárogatón játsza Magos Gábor ur. — Veni Sancte, volt f. hó 4-én reggel 8 órakor a helybeli róm. kath. templomban, melyen gymna- siumunk ifjúsága vett részt. A misét Hám József igazgató szolgáltatta, és az énekeket pedig a főgymn. énekkar énekelte igen szépen Niklos János tanár vezetése mellett. Kitartást kívánunk ifjúságunknak a megkezdett munkálkodáshoz ! — A szeptember 20-iki Rákóczi ünnepre kibocsátották már a közönséghez szóló meghívást, a mely a következőleg szól: Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának folyó évi 462. és 542. bjkvi határozatával, — Ugocsavármegye és Szatmárnémeti sz. kir. város törvényhatóságának együttes közreműködése és anyagi hozzájárulása mellett, — a II. Rákóczi Ferencz nemzeti szabadságharczában vívott 1703. évi julius 14-iki tiszabecsi győzelem emlékére a tiszaujiaki Tiszahid balparti hídfőjénél fényes Rákóczi emlékművet állított, melynek leleplezése országos ünnepség keretében folyó évi szeptember hó 20-án fog megtörténni. Szatmárvármegye, Ugocsavármegye és Szatmárnémeti sz. kir. város törvényhatóságának áldozatkészsége fényesen nyilatkozott meg, midőn lehetővé tette, hogy a Rákóczi nagy nevéhez méltó emlékmű hirdesse a kurucz földön a Rákóczi soha el nem múló dicsőségét, napfényes, lángoló hazaszeretetét. Midőn n három törvényhatóság megvalósította az emlékművet, önmagát tisztelte meg, mert a Rákóczi neve ma már egy szent fogalom, az eszményi haza- szeretet szent fogalma, a mely melegít, éltet, fenttart és újabb hazaszeretetre buzdít. De nem elég, hogy ott áll immár a fényes emlékmű a tiszabecsi harcz- mezőn: szívvel, lélekkel ott is kell lennünk annak leleplezési ünnepén ! Az együttes ünneplésre egyesült három törvényhatóság elvárja hazafias érzésű fiaitól és leányaitól, hogy megjelenésükkel az ünnepség fényére teljes szívvel és lélekkel közre fognak működni. Jöjjetek el azért a nagy ünnepre hogy a Rákóczi lángoló honszerelmétől szikrát fogjon szivetek ! Hozzátok el összes zászlóitokat, hogy a lengő zászlókkal megjelenő nagytábor varázsolja elénk a nagy kurucz idők legendás korszakát. Ti pedig Tiszahát, Erdőhát romlattan szivü leányai ! hozzátok el összes virágaitokat, hogy kurucz apáitok sirfelnyitó szent ünnepén virágözönnel borítsátok el a Nagy Rákóczi emlékművét. Jöjjön el mind a három törvényhatóság lelkes közönsége, hogy egy szívvel és egy lélekkel küld- hessük a magyarok Istenéhez buzgó imánkat: Isten áldd meg a magyart, megbünhödte már e nép a multat, jövendőt ! Az emlékünnep sorrendje: Szeptember 20-án délelőtt 3/4-ed 9 órakor indulás a tiszaujiaki vasúti indulóháztól az emlékműhöz, a hova való megérkezés után az ünnepségre jelentkező hatóságok és küldöttségek fogadtatása történik. A tulajdonképeni ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik a következő sorrenddel: 1. „Szózat“, énekli a közönség. 2. Ünnepi megnyitó beszéd. Mondja Gróf Csáky László, Ugocsavármegye főispánja. 3. II. Rákóczi Ferenczet mint nemzeti szabadsághőst méltató ünnepi beszéd. Mondja : Dr. Fechtel János. 4. „Rákóczi visszatér“. Alkalmi költemény. Irta és szavalja Ilyés Bálint, országgyűlési képviselő. 5. Rákóczi kesergője“. Tárogatón előadja Magos Gábor. 6. Emlékmű leleplező beszéd. Mondja Nagy Sándor, tb. vármegyei főjegyző. 7. „Hymnus“. Énekli a közönség. 8. Domahidy István varmegyei bizottsági tag Szatmárvármegye törvényhatósága nevében átadja az emlékművet gondozás végett Ugocsavármegye törvényhatóságának. 9. Dr. Varga János Ugocsavármegye főjegyzője, Ugocsavármegye nevében átveszi az emlékművet megőrzés végett. 10. A jelentkező küldöttségek elhelyezik koszorúikat. 11. „Rákóczi induló“. Előadja Fátyol Józsi zenekara. Fel tehát a Rákóczi ünnepre! Nagykároly, 1903. szeptember 8. Alispán helyett: Nagy Sándor, tb. vm. főjegyző. — Városi közgyűlés. Értesítem a képviselőtestület tagjait, hogy a folyó évi szept. 8-ik napjának délelőtti 10 órájára kitűzött választó közgyűlés vármegyei alispán ur hivatalos elutazása miatt nem tartatott meg. A második adótiszti és egy végrehajtói állás választás utjáni betöltése folyó évi szept hó 13-ik napján délelőtt 10 órakor fog a városháza tanácstermében mgtartatni, melyre a képviselőtestület tagjait tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1903. szept. hó 7-éu. Debreczeui István, polgármester. — Kérelem a közönséghez. Ismeretes a közönség előtt, hogy egy nagy ünnepséggel járó közebéd rendezés mily óriási nehézségekkel van egybekötve leg- főképen a miatt, hogy a közönség nagyrésze rendesen nem jelenkezik idejében a közebédre, a minek a természetes követkeménye aztán, hogy a redezőség és a vendéglős nem lévén téjékozva a közeb éden részt vevők számáról és a közönség legnagyobb része csakis az utolsó napon jelentkezvén, rendesen panaszok merülnek fel a miatt,hogy a vendégek nem része- tülnek kellő ellátásban. Nehogy tehat a tiszabecsi harczmezőn emelt Rákóczi emlékmű, szeptember hó 20-iki leleplezésével kapcsolatosan rendezendő közebéden egy nagy fejetlenség álljon elő és bekövetkezzék az, hogy a nem jelentkezők egyáltalában ne juthassanak ebédhez, avagy az idejében jelentkezettek szerzett jogaikban károsodjanak, felkérem a kozebéden részt- venni óhajtókat, hogy a vármegyei bizottsági közgyűlés határozata értelmében ez iránti bejelentéseiket szeptember hó 14-ig akár hozzám, akár Ugyocsa vármegye alispánjához, akár Szatmárnémeti szab. kir. város polgármesteréhez okvetlenül tegyék meg, mert a későbbi bejelentések figyelembe vehetők nem lesznek. A közebéden va’ó részvételre a hölgyközöusé- get is felkérjük. Saját érdekében kérem a közönséget, hogy jelen kérelmemet figyelmére méltatni szíveskedjék, miután ez intézkedéssel ép azt óhajtjuk elérni, hogy a közönségnek a legcsekélyebb oka se lehessen panaszra, s az ebéd kifogástalansága biztosittassék. Nagykároly, 1903. évi szeptember 2. Nagy László, Szatmárvármegye alispánja. — A nagykárolyi szabadelvű párt állás foglalása a nemzeti követelmények mellett. Mint jeleztük is mar, a n.-károlyi szabadelvű párt f. hó 8-án tartotta meg értekezletét, a melynek egyedüli tárgya volt a debreczeni szabadelvű párt átirata feletti eszmecsere és határozat hozatal. Az értekezletet d. u. 4 órakor tartották meg, a Polgári Olvasókör kerthelyiségében. Igen sokan jelentek meg az értekezleten, még vidékről is, de azért úgy láttuk a jelen voltak legnagyobb része függetlenségi párti volt, a kik eljöttek kíváncsiságból, meghallgatni a pártgyülést. Vidékről is többen bejöttek s ott volt a pártgyülésen Domahidy Elemér a nagykárolyi kér. országgyűlési képviselője, valamint ott volt mint hallgató gróf Károlyi György is. A pártgyülés lefolyása a következő volt: N. Szabó Antal mint a helybeli szabadelvű párt elnöke megnyitva a gyűlést utalt arra, hogy a hadseregre vonatkozó a nemzeti Folytatása a mellékleten.
