Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-13 / 37. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1903. évi 37 ik számához.

Folytatás a főlapról.

követelések tekintetében már megnyilatkozott a függetlenségi párt népgyüléseken, valamint deputácziók, nemzeti zarándoklatokban, illő tehát és elérkezett az ideje annak, hogy pártunknak is mód adassék arra nézve, hogy pártgyüiéseken nézetének kifejezést adjon. Alkotmányunk és a nemzeti követelmények védelme minden magyar embernek szent kötelessége s ebben magát, tulszárnyaltatni nem engedi a szabadelvű párt. És mégis ha mi óvatosságot tanúsítunk, tiszteletben tartjuk a monarchikus állami kapcsolatokat, ez abból a felelősségből magyarázható meg, hogy a szabadelvű párt jelenleg a kormánypárt. Azért midőn megnyitja a szabadelvű párt gyűlését, a mely hivatva van a véderőre vonatkozó nemzeti követelmények tekintetében nyilatkozni, felkéri a gyűlést, hogy az előterjesztendő határozati javaslatot higgadtan hallgassák meg és vitassák meg, hogy lehetőleg egyhangú határozat hozassák. Ezután a pártgyülés megválasztotta elnökének N. Szabó Antalt, jegyzőnek dr. Vetzák Edét és Sternberg Jenőt. — Ezután Roóz Samu terjesztette elő a határozati javaslatot, azt megelőzőleg constatálja azt, hogy a nemzeti követelmények ideje elérkezett s a szabadelvű pártnak elkeli magától hárítani azt a vádat, hogy a közvéleményt nem engedi megnyilatkozni. Ma már jóformán egy éves ex lex után nem az a kérdés, hogy a katonai létszámot emeljük, hanem az, hogy a hadsereg magyar része magyar jellegű legyen. Távol áll tőle, hogy a függetlenségi párt érdemeiből levonjon, de elkeli ismerni azt a függetlenségi pártnak, hogy ha a szabadelvű párt nem teszi magáévá e mozgalmat, a függetlenségi pártnak kevés reménye volna a győzelemre. Ezután részletesen és meggyőzően bizonyította azt a törvényből, hogy ez a küzdelem jogos, kifogja vívni azt, ami a magyar nemzetben mindig élt, a soha ki nem alvó nemzeti önérzet. Régen volt az, hogy a különböző pártok oly egybehangzó nézettel bírtak volna valami kérdésről, mint a nemzeti követelményekről. De szükséges ehez az is, hogy a vidéki szabadelvi pártok is megnyilatkozzanak e tekintetben. Ez a czélja a mai összejövetelnek, kéri azért a felolvasandó határozati javaslat elfogadását. Ezután szonok felolvasta a határozati javaslatot, a mely a debreczeni szabadelvű párt határozatával teljesen megegyező. Majd Dr. Kovács Dezső beszélt nagy hatással, uj oldaláról világítva meg a kérdést. Ő azt látja, hogy ma egyek vagyunk mindannyian érzésben és gondolatban, érezzük azt, hogy a mi törekvésünk jogos, kivihető. Utal arra a történeti igazságra, hogy a politikai és társadalmi életben az átalakulások lassan, de következetesen történnek, úgy hogy az a bátortalan ember, a ki nagy evoluczióktól tart, észre sem veszi azt, hogy már benne él a változásban, a fejlődés, átalakulás proczes- susában. Így az a kettős folyamat, a mely a monarchiában észlelhető, nem uj keletű. Azért midőn Deák és társai megcsinálták a kiegyezést, azon feltevésből indultak ki, hogy Ausztriában a német hegemónia fentarthato. A következés az ellenkezőt bizonyította be. Már 15 éve tart a szétbomlási proczessus, kitűnt, hogy Ausztriának nincs nemzeti jellege, soha sem is volt. Ily körülmények között mi lesz akkor, ha Ausztria faederalistikus állammá fejlődik ? A magyar közéletnek végzetes babonája volt az, hogy csak a német hegemóniával hittünk boldogulni. Sarkalatos tévedés. Mert ha Ausztria minden történelmi joggal biró nemzete kivívja jogát, megszűnik Ausztria egységes állam lenni s akkor Magyarországnak sokkal nagyobb hivatása lesz a monarchiában. Ezt hangoztatni, elismerni, szokatlan egy szabadelvű pártitól. De hát az idő folyamát nem lehet megakasztani. Mindenki okosan tesz, ha a múltból tanúságot merit a jövőre. A dualismus nem változtathatlan szentség, változáson fog keresztül menni s ily körülmények között a hadsereget magyarrá tenni, minden pártnak kötelessége. Mint szabadelvű párti nem azt a konzekvencziát akarja levonni, hogy a szabadelvű párt nem tudja a nemzeti követelményeket kivívni. Mert ez már a pártot áthatotta és még jobban át fogja hatni s csak egyre kell vigyázni, hogy a szigorú pártfegyelemnek, a mely eddig is lenyűgözte, áldozatul ne essék a nemzet. Végre a kerület országgyűlési képviselője Domahidy Elemér szólalt fel. Örömmel jelent meg a mai gyűlésre, hogy igy az aktuállis politikai kérdések tekintetében egy kis eszmecserét válthasson választóival, hisz erre a viszonyok miatt úgy is ritkán van alkalma. Őt nem lepte meg a nagykárolyi szabadelvű párt hazafias akcziója, hisz mikor ilyen nagy kérdés megoldása előtt állunk, lehetetlenség az, hogy életjelt ne adjon magáról. Másrészről köszöni a pártvezetőségnek, hogy őt is meghívta, mert akként feltételezi azt, hogy mint igaz hazafi a küzdelemből ő is kifogja venni a részét. De nem szabad felednünk azt, hogy mi mint szabadelvű pártiak az 1887. XII. t. ez. alapján állunk. Figyelembe kell vénünk azt, hogy mi csak ezen kereten belül mozoghatunk, különben megszűnünk a párt tagjai lenni. De igenis, azon jogokat, a melyek a törvényben lefektetve vannak, követelhetjük. Hogy a politikai élet jelenleg nagy válságban van, mindenki tudja A kibontakozásra többféle kísérlet tétetett, de hasztalan. Most jön egy kedvező fordulat abban, hogy már hirszerínt a szabadelvű part is meg fog mozdulni, s körvonalozni fogja a megoldásra vezető pontozatokat. Azért ő is kivanja a szabadelvi párti értekezlet összehívását, hogy ekként kifejezésre jussanak azon irány elvek, a melyek alapjan a kinevezendő kormányt támogatni hajlandó. Ha ezt az utat követtük volna, rég czélt értünk volna. Engedje meg azért neki a part- gyűlés azt, hogy távol leven több nap óta a politikai központtól, ma nem nyilatkozik a részletkérdésekről, de egyet kijelenthet, hogy ő is óhajtja tiszta szívvel azt, hogy a hadsereg a magyar szellemben átalakíttassák és ezt szorgalmazni is fogja. A képviselő beszéde után feltette az elnök a kérdést, hogy elfogadja-e a pártgyülés a határozáti javaslatot ? A párt- gyűlés azt nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadta s azt a kerület képviselőjével adatják be a képviselőházhoz. Végül az elnök hazafias örömének adott kifejezést a párt határozata felett. De nagy erkölcsi jelentőséget tulajdonit a mai gyűlésnek azétt is, mert meg volt adva képviselőnknek a mód arra, hogy választói nézetét meghallgassa s tájékozhatja magát arról, hogy minő szellemben képviselje őket. Az elnök megköszönte az érdeklődést, a pártgyülést berekesztette.

— A Szentistván napi népünnepély sorsjátékának visszamaradt nyereménytárgyai m a vasárnap délelőtt fél 1L órakor fognak a Lendek Pál-féle sörcsarnok helyiségében a jótékonyczél javára nyilvános önkéntes árverés utján eladatni, mely árverésre az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívom. So- mossy Miklós, rend. bizottsági elnök.

— A vidéki hírlapírók országos szövetsége a Szatmár és Ugocsavármegye és Szatmárnémeti sz. kir, város által emelt Rákóczi emlékmű leleplezési ünnepélyén való képviseletével Majdik Árpád szatmárné- metii hírlapírót bízta meg.

— Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 6-án tartotta meg őszi rendes közgyűlését. Debreczeni István polgármester megnyitva a közgyűlést indítványára a közgyűlés Schiff Ábrahám képviselőtestületi tag elhunyta felett jegyzőkönyvi részvétét fejezte ki s helyére mint legtöbb adót űzető bizottsági tagot Kínál József vendéglőst hívta be. Ezután a közgyűlés a jövő évi költségvetést vette tárgyalás alá. Előbb azonban egy kis inczidens volt. Ugyanis a polgár- mester felhívta a közgyűlés figyelmét a Nagykároly és Vidékében megjelent „Városi költségvetés“ czimii czikkre, a mely nehézményezte azt, hogy a városnak több miut 60,000 korona pótadó hátraléka van s azért e tekintetben vizsgálat elrendelését indítványozza. A polgármester azt indítványozta, hogy a kérdés megvizsgálása végett küldjön ki a képviselő- testület egy bizottságot, a mely megfogja állapítani azt, hogy e téren történt-e mulasztás vagy nem ? Hozzá szólották e kérdéshez Roóz Samu, Csipkés András és dr. Adler Adolf mint a Nagykároly és Vidéke szerkesztője s a kifejlődött vitában hangoztatták azt, hogy amennyiben a kérdéses czikk nem hozott fel concrét adatokat, de különben is maga a szerkesztő sem osztotta a czikk nézetét, végül a képviselőtestület kimondta egyhangúlag, hogy a vizsgálatra sincs semmi szükség. Ezután általánosságban elfogadta a közgyűlés a jövő évi költségvetést, annak részletes tárgyalásába bocsátkozott. Ennek kapcsán szóba került Köves Lajos és társa vásárvám bérlők bérleengedése iránti kérvénye. A városi tanács a bérlőnek 2000 korona bérleengedést javasolt. A tanács javaslata mellett szólaltak fel dr. Serly Gusztáv és BaudiszJenő, ellene Bordás Imre, Magyar Károly és ifj. Nagy Antal. A többség a kérelmet elutasította. Á költségvetés részleteinél a következő tételeket tették szóvá. A városi kézbesítőket egyenruhával látják el. A szerződött személyek járandósága cziménél a kath. templomban levő óra kijavítása kérdése felszínre hozta az ev. ref. templom órájának javítási költségeit is. E tekintetben előbb a polgármester az egyháztanácsokkal fog tárgyalni. A tűzoltók részére a végrehajtásoknál teljesített szolgálatokért való díjazásra előirányzott összeget törölték. A főgimnásium tételénél egy közfal lebontása és egy uj közfal emelése iránti kérelmet, minthogy ez csak kényelmi szempontból kívánatos, nem teljesítette a képviselőtestület. Itt Fürth Ferencz indítványára megígérte a polgármester, hogy a főgimnasiuraban levő falépcsőzetnek vaslépcsőzettel leendő kicserélése iránt legközelebb javaslatot tesz. A hitfelekezeti elöljáróságok kérelmére a tanács azt javasolta, hogy a hitfelekezeti iskolák előtt készített asphalt-gyalog- járónak törlesztési összegét a város vállalja el. Csipkés András és dr. Vetzák Ede felszólalása után a többség a tanács előterjesztését elfogadta. A dalegyesület kérelmére a közgyűlés az egyesület jubileumi költségeire annak idején 1000 korona segélyt szavazott meg az 1904. évi költségvetés terhére. Ez az összeg, mint a költségvetésbe beállított tétel került most a közgyűlés elé, a mely dr. Vetzák Ede felszólalására és Somossy Miklós indítványára e czimen 500 kor. szavazott meg. Ezzel a költségvetést letárgyalták. A pótadó százalékját a számvevőség kifogja számítani és a költségvetést közszemlére kiteszik. Ezután az 1904. évre szóló községi közmunka költségvetést egész terjedelemben elfogadták és dr. Adler Adolf, Csipkés András és Lukácsovics János felszólalása után határozatba ment, hogy a szőlőutnak a várostól az első kapuig terjedő része kőburkolattal ellátandó. A várost a tiszabecsi Rákóczi emlék leleplezésénél a polgármester fogja képviselni aki koszorút helyez az emlékre a város nevében. A gyermekvédő bizottságba 24 tagot választottak. A legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékét összeállító bizottságba Reök Gyulát elnöknek, dr. Serly Gusztáv és Csipkés Andrást tagoknak választották meg. A hegyközség 1904. évi költségvetését felülvizsgálva, azt 1753 K 92 f hiánynyal helybenhagyták, úgy hogy a szőlőterület minden n-öl területe után 52/ioo-ad fillér lesz fizetendő. Elhatározták, hogy a kishajdu város utczát köves úttal fogják ellátni. Ezenkívül a közgyűlés több magán kérvényt is elintézett.

— Jutalomjáték. Színtársulatunk drámai művésznőjének Ferenczyne Lányi Irmának a jövő hét keddjén, e ho 15-iken lesz a jutalomjátéka. Ez alkalommal Echegaraynak hires színműve, „A halálos csend“ kerül színre. A darab nálunk még újdonság, mely ez alkalommal lesz bemutatva. A jutalmazandónak magas színvonalon álló művészetét mindannyian ismerjük s a közönség mindenkor nagy élvezetet talál az ő remek alakításaiban. Hisszük, hogy jutalomjátéka alkalmával

a közönség szeretete és nagyrabecsülése meg fog vele szemben nyilatkozni s bizonyára nagy közönség fogja végignézni legjobb szerepei egyikének mesteri alakítását.

— Nagykároly város kövezetvámszedési joga. A

kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyet- értőleg megengedte, hogy Nagykároly város az általa gyakorolt kövezetvámszedési jog érvényesítésénél jelenleg alkalmazásban lévő, három évi időtartamra ideiglenesen megállapított s szeptember hó 30-ikán lejáró vámdijszabályzatot ezen időponttól 1904. évi deczember hó 3l-ig az eredeti „Engedélyokirat“-ban részletesen felsorolt feltételek és kikötések szigorú betartása mellett alkalmazhassa, továbbá hogy7 a köve- zetvámtárgyak sorába a Jókay és Kölcsey utczák is felvétessenek.

— Nagy kerti ünnepély. A nagykárolyi régi kaszinó kerthelyiségében 1903. évi szeptember 13-án vagyis ma vasárnap a szatmári m. kir. 12-ik honvédgyalogezred teljes zenekarának közreműködésével a „Párisi áruház“ égése alkalmával kereset nélkül maradtak és szerencsétlenül jártak javára, nagy tündér kerti ünnepélyt rendez Krémer Sándor, á szatmári szinikerület igazgatója. Az ügyesen összeállított műsor 3 szakaszra van osztva és versenyek, szinielőadás, hangverseny, táncz és egyéb látványosságokból áll Lesz továbbá külön étkező pavilion, Barnum-muzeum, két nagy Varietté-előadás, konfetti csata, gyorsárvere- lés stb. stb. Az esti előadás után a szépségverseny nyertessének ünnepélyes üdvözlése és a jutalom átadása. Utána: Az értékes zsebóra kisorsolása. — Végül nagy tánczmulatság. Az ünnepély egyes számainak rendezését helybeli urak a jótékonyczél iránti szívességből vállalták magukra. Az ünnepély kezdete délután pont 3 órakor. Belépődíj a kerti ünnepélyre és a délutáni előadáshoz 1 kor., gyermekjegy 40 fii. —- Az esti előadáshoz : Páholy 8 korona. Támlásszék 2 korona. Körszék 1 korona 60 fillér. Zártszék 1 korona 20 fillér. Földszinti álló 60 fillér. Karzat ingyen. Minden egy koronás belépőjegyhez egy sorsjegyszám ingyen jár, mely egy értékes zsebóra nyer- hetésére jogosít.

— Ezüst lakodalom. E tárgyban a következőket

Írja mátészalkai levelezőnk : Mátészalka és vidéke társadalmának sikerült valahogy megtudni, hogy Ilosvay Endre főszolgabiróék e hó 7-én ezüst lakodalmukat ünnepük szűk családi körben, noha az ünnepelni akarók valóságos dificultatióba egyenledtek a tisztelők és jóbarátok seregével a nyilvános ünnepel- tetés tekintetében (magyarán megmondva megakartak szökni hazulról) de a frappánsul megnyilvánult óhajnak nem tudva ellentállni, igy e családi ünnep a helyi társadalom egy nagy részének is ünnepévé, és a jubilánsok iránti tisztelet és ragaszkodás fényes manifes- tátiójává vált. Ha egy ily ünnepélynek, melyet valójában erkölcsi ünnepélynek lehet nevezni, a bizalom, a nagyrabecsülés és szeretet spontán megnyilatkozása a kritériuma: úgy a jubilánsok teljes bizonyságát nyerték annak, hogy úgy a vidéki, mint a helybeli intelligens és más társadalmi körök megtudva (noha úgyszólván az utolsó perezben) hogy érzésének manifesztátiójára alkalom nyílik: valósággal vetekedett egymással az ünneplésben. Bizonyára megvan a maguk oka úgy az értelmiség, mint a kereskedők és iparosok köreinek, hogy ünnepelni óhajtották Ilosvay Endrét! Hogy mi ez? Bő és hálás anyag kínálkoznék a napi krónikásnak ezt kifejteni. De nem akarván túllépni az ünnepeltek által szinte körvonalozott szűk családi keretet (noha a szónokok majdnem mindnyája jobbára a 25 éves közszolgálat méltánylásának hangján szóllott) az esemény lefolyásának képét adjuk meg. Az egymásnak ellentmondó hírek folytán a lakosság nagy része tájékozatlan lévén a jubileum megtartására nézve, ezért csak egy-egy helyen tűzött ki zászlót. — 10

órakor ünnepélyes istentisztelet, beszéddel kapcsolatos mise volt a róm. kath. templomban, a hol Jékey Zsigmond országgyűlési képviselőnk, és atyja Jékey Mór, továbbá a járási jegyzői egylet, a tiszt-viselői kar, az orvosi testület testületileg, az iparosok köre, a helybeli tanítók és óvónők mind és szépszámú közönség volt jelen. — Karlik Endre kántor- tanitó gyönyörű egyházi melódiákat adott elő orgona kiséret mellett. Vadász Ágoston lelkész pedig remekbe készült szónoklatban méltatta az ezüst párt, a mely a zokogásig meg volt hatva. Hazamenve az egyes tisztelgő csoportokat fogadta a jubiláló pár. A róm. kath. hitközség és iskolaszék volt az első, (melynek Ilosvay elnöke,) Vadász lelkész tolmácsolván szerencsekivána- taikat. — A jegyzői egylet nevében Komóróczi Jenő, elnök beszélt, átnyújtván a jegyzők és járási tisztviselők fényképét tartalmazó albumot. Ugyan ennek nevében Endrédi jegyző gyönyörű pezsgő-service ot adott át csinos beszéd mellett.fizik Vilmos különlegesen a járási tisztviselők nevében művészi formájú beszéd kapcsán egy gyönyörű csokrot adott át Ilosvaynénak. A képviselő-testület nevében Rohay Gyula főjegyző tartott formás beszédet. A helybeli tanítók, tanítónők és óvónők nevében Hermann József igazgató köszöntötte a jubilánsokat. Mindezekre Ilosvay a nála már megszokott tapintattal és magvas tartalommal felelt. — 2 óra körül 80—100 teritékü ebédhez ült a társaság, a hol csakhamar megeredt a toasztozás. Elsőnek Jékey Mór, mint a család seniora köszöntötte az ezüst lakodalmasokat. Dr. Rosenberg Ignácz jellemzi Ilosvay erényeit (és mint Achilesnek volt egy, gyengéje) az ő gyengéjét végtelen családi szeretetét. Élteti a családot frenetikus tetszés mellett Dr. Steinberger Samu Ilosvay és Gellért Endréért ivott, humoros dictiója derültséget fakasztott. Jékey Zsigmond aposztrofálván a szabadságot, a kötelesség érzetet a jegyzői karra vonatkoztatva, azokért ürítette poharát. Komoróczi viszont Jékey Zsigmondért ivott. Ilosvay Endre az elérzékenyüléstől megszakított hangon reflektál az elhangzott beszédekre, kifejti, hogy ő kiakart térni az ünnepeltetés elől, de kénytelen volt meghajolni a megnyilvánult óhaj előtt,