Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-11 / 2. szám
2. szám. XXIX. évfolyam. Nagykároly, 1903. január 11. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. HIVATALOS RÉSZ. 34626—1902. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének Nagykárolyban, 1902. évi deczember hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlésén hozott 1073—1902. bjkvi sz. véghatározatot a 15 napi felebbezési határidőre való figyelmeztetéssel közzé teszem. Nagykároly, 1902. deczember 27. Nagy László, alispán. Szatmár vármegye közönségének Nagykárolyban, 1902. évi deczember hó 12-én tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 1073. bjkvi sz. Elintézés alá vétetett a budapesti Nagypénteki Református Társaság felhívása, melyben az általa létesitett„Erzsébetház“ gyámolitására rendes évi segélyt, vagy egyszersmindenkorra szóló adomány vagy tagdijat kér. Véghatározat. Szatmár vármegye törvényhatósága a Nagypénteki Református Társaság által czé- lul tűzött emberbaráti és hazafias feladat megvalósit- hatása végett — az állandó választmány véleményével megegyezőleg a törvényhatóság rendelkezésére álló a vármegyei közművelődési pótadó-alap 1902. évi bevétele terhére, anyagi erejéhez mérten 100 koronát megszavaz s ezen összeggel az alapitó tagok sorába lép. Egyidejűleg utasítja vármegyei alispánt ezen véghatározatnak szabályszerű közzététele s a felsőbb jóváhagyás kieszközlésére szükséges intézkedés tételek eszközlésére. Ezen véghatározat a kihirdetés, vagy kézbesítéstől számított 15 nap alatt a m. kir. belügyminiszterhez intézendő felebbezéssel megtámadható. Miről a Nagypénteki Református Társaság az ügyvivő elnökség utján tudomásvétel, — Nagy László vm. alispán tudomás és további eljárás végett értesittetnek. Kelt mint fent. Nagy László, alispán. Jegyzetté : Kerekes Zsigmond, vm. aljegyző. 13951 — 1902. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének múlt évi 290—1902. bjkvi sz. határozatával megállapított szabályrendeletét azzal teszem közhírré, hogy az azt megállapító hatáELÖFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-s* Egyes szám ára 20 fillér, «sorozat ellen 15 napon belől az esetleges felebbezések hozzám adhatók be. Nagykároly, 1903. január 3. Nagy László, alispán. Szabályrendelet a kovási i évnél a gázlón és jégen való átkelés esetét ben fizetendő dijakról. 1. §• Kovás község határában engedélyezett révnél a gázlón és jégén való átkelésért átkelési dij fizetendő. 2. §. Az átkelési dijak a következők : a) egy lovas emberért 4 fillér; b) egy igavonó marháért 4 fillér; c) egy szabadon hajtott 1 éven felüli szarvas- marha, ló vagy szamárért 4 fillér; d) egy szabadon hajtott 1 éven alóli szarvas- marha, ló vagy szamárért 2 fillér; e) egy üres szekér vagy taligáért 8 fillér; f) egy terhes szekér vagy taligáért 12 fillér ; g) egy anyasertés, juh vagy kecskéért 2 fillér; h) szekeren menő emberért, a kocsis és gazdá kivéve, személyenként 2 fillér ; i) egy éven alóli sertés, juh vagy kecskének 1 darabjáéit semmi, de ha egynél több van, párjáért és azonfelüli darabokért 2 fillér. 3. §. Kovás község határában birtokosok, a járási I. fokú hatóság közegei és szakközegei, továbbá hivatalos járatban ott átkelő más hatóságok tagjai, általában a törvény s kormányrendele*' '< szerint vámdijmentes átkelésre jogosultak jármüveinek, igazolvány felmutatása mellett a gázlón és jégen való átkelés díjmentes. 4. §• Révjog tulajdonos úgy a jégen, mint a gázlón átkelés lehetőségét az átkelési dij engedélye okiratában említett módon biztosítani, s a biztosításnak e meghatározott mérvét-módját az árszabályzaton kitűntem köteles. 5. §. A 4. §-ban irt kötelesség mulasztása kihágási képez, mely 300 koronáig terjedhető, megfelelően az Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. 1890. évi I. t.-cz. 152. §-ában irt czélokra fordítandó pénzbüntetés, behajthatlanság esetében megfelelő elzárással büntetendő. 6. §■ Úgy a tulajdonos, mint bérlője és a felek által elkövetett egyéb cselekmények vagy mulasztások az 1890. évi I. t.-cz. rendelkezései szerint biráltatnak el. 290—1902. bjkvi sz. Megállapittatott Szatmár vármegye közönségének Nagykárolyban, 1902. évi május hó 1-én tartott rendes közgyűlésében. Nagy László, vm. alispán. Jegyzetté: Ilosvay Aladár, vármegyei főjegyző. 863—1902. E. B. sz. A Szántó Károly erdőőr eskübizonyitványa ügyében véghatározat. Szántó Károly erdőőr, szaniszlói lakos, ki 1888. márczius 2-án mint feddhetlen erkölcsű, 39 éves korú, gróf Károlyi Gyula szolgálatában a „Károlyi“ „Csere“ erdőrész őrizetével megbizatva, a nagykárolyi főszolgabíró által feleskettetett, erdőőri eskübizonyitványát elvesztette. E körülmény a Szatmármegyei Közlöny hivatalos részében és a járási főszolgabirák és városi polgármesterek utján azzal tétetik közhírré, hogy az eskübizonyitvány feltalálás esetén alantirt bizottsághoz beterjesztendő. Kelt Szatmár vármegye közig, erdészeti bizottságának 1902. évi deczember hó 30-án tartott ülésében. Nagy László, alispán, mint elnök. Liga a párbaj ellen. Dicséretét zengjük Nagyvárad városának, ahol erőteljes komoly mozgalom mdult meg társadalmi életünk rákfenéje, a párbaj ellen. Azt hisszük itt találták el a helyes és czélra- vezető módját annak, hogy a párbaj elveszitse a kényszer jellegét. Mert ne higyje senki, hogy szivesen párbajozik minden párbajozó. A legtöbb ép érzékű ember tudatában van annak, hogy Isten és ember törvényei ellen vét, midőn a kard, vagy a pisztolycső elé kiáll. És üres frázis az is, hogy a lovagias férfiú a legnagyobb hidegvérrel néz elebe a párbaj T Á R C Z A. Modern újságírás. Irta : Pozsonyi Gábor. (Folyt.) Hogy mily horribilis összeget forgatnak évente például az egyesült-állami lapok, kitűnik a következő statisztikából: 1900-ban 22,312 hírlap és folyóirat jelent meg az Egyesült-Államokban, összesen 292.517,072 dollár alaptőkével. A vállalatok által előállított hírlapok és folyóiratok kiadása 347.055,050 dollár volt. Ebből 36.090,719 dollár a szellemi munkások, 84.240,889 dollár a másnemű munkások dija fejében fizettetett ki, a fölhasznált anyag pedig 86,856.290 dollárba került. Az összes hírlapvállalatok 63 százaléka egyesek kezében volt, 20 százaléka társtulajdonosok, 17 százaléka pedig részvény- társaságok tulajdona volt. A hírlapvállalatoknál alkalmazottak száma 1890-től 1900-ig csak 10 százalékkal növekedett, mig az előállított mennyiség értéke 24 százalékkal lett nagyobb. Az évi bevétel 43 százaléka hirdetésekből, 36 százaléka előfizetésekből s a főn maradt 2,1 százalék különböző czimen folyt be. És ezek a világlapok mind olcsók. Van azonban olyan újság is, amelynek előfizetőjének lenni csakis olyan helyen lehet, mint ahol ez az organum megjelenik Dawsonban, Klondyke az aranytermő ország fővárosában adják ezt ki s czime: Dawson Daily news. Már a lap eleje valami olyan sajátságosán furcsának Remek kivitelű fényképnagyitások! Sletnagyságu meUüép 9frt 80 kr.«ÍÍST 9 frt 80 kr. Vidéki megrendelések a legnagyobb figyelemmel teljesittetnek tűnik fel, mert a czim alatt e sorok olvashatók : „Újdonságok, ha ugyan vannak.“ És mennyi igazságot rejt magában e pár szó! Tudni kell ugyanis, hogy az összeköttetés Klondyke és a többi világrészek között nagyon laza. De nem azért laza, hogy Klondykéből teljes lehetetlenség volna Európába sürgönyözni, mert van egy táviró-állomása, honnan 3 korona 50 fillérért szavanként egyenesen Parisba lehet telegrafirozni. És ez nem is olyan drága táviratozás, ha meggondoljuk, hogy Klon- dykéban egyes nélkülözhetlen dolgok sokkal drágábbak. Pl. egy tojás 5 koronába kerül. És Davvsonék mégis oly ritkán táviratoznak Európába, mert ők igazán keveset törődnek azzal, hogy mi történik Európában. Sokkal inkább szeretik a helyi tudósításokat. Lapjukban pl. a következő helyi hir olvasható: „Éhhalál nem fenyeget, 20000 tonna táplálék útban van „Jukon-distrikt“-felé.“ Minthogy az aranyországban tolvajlás és más efféle dolog igen gyakori, azért a „Vegyes tudósítások“ rovata igen dús tartalmú és terjedelmes. A hirdetések között a múltkor a következőket lehetett olvasni : „Jó vándorczipők, szokatlanul olcsó áron: 100 koronáért páronkint itt és itt kaphatók.“ A lap minden száma 1 korona 20 fillér. Az előfizetési dij: 100 korona 6 hónapra, 160 korona egy évre. Még szerencse, hogy klondykei szegényebb emberek számára külön kiadás is van, heti 5 koronáért. A dawsoni újságnak nem azért oly magas az ára, mert eddig konkurrense nem akadt, hanem azért, mert Dawsonban minden igen drága. így például — s ezt maga az újság közli — egy szedő naponkint 120 koronát kap. Gyorsaság! Ez képezi egy jó újságnak legfőbb alapját. E téren a vezetőszerepet szintén az amerikai lapok viszik, amire nézve eklatáns példa a következő : Mac Kinley elnök buffalói gyászos halála után egy órával ismerte már minden gyerek New-Yorkban és Brooklynban a drámának minden részletét. Délutáni 4 óra 29 p. volt s a helyettes szerkesztő épp egy levél megírásához fogott, amikor megcsendült a telefon. Halló ! Halló ! — szólt valaki a telefonon. — Mac Kinleynek Buffaloban kétszer a mellébe lőttek és halálosan megsebesítették. A h. szerkesztő hangja reszketett kissé és szőke bajusza alatt az ajka elhalványult, de csodálatraméltó hideg vérrel erőt vett magán és kérdezte: — Ki beszél ott ? — Az „Association“ lap. — Ez minden, amit tud ? — Ez minden. — Szép ; nagyon köszönöm! Fölakasztotta a kagylót s a következő pillanatban már adta az utasításokat: — A szedők készüljenek külön kiadásra. Mac Kinleyt meggyilkolták! A legnagyobb és legkövérebb betűk! A nyomás színe a legvörösebb szin. A szöveg : „Az elnöknek Buffaloban kétszer a mellébe lőttek. Halálosan megsebesült“. Hét perczczel később, 4 óra 36 perczkor 200 rikkancs árulgatta már New-York utczáin a vörös betűkkel, gyászkerettel nyomott különkiadást. Ezen közben a h. szerkesztő parancsot adott, hogy a főszerkesztőt és kiadót nyomban el kell hívni. A főszer- kesztő egy közeli borbélynál volt s bár egyik arcza Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi stb. csoportfényképek a szokott természethü, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rttól. 1896. «F* KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON! "3NQ 1896. HUSZTHY ZOLTÁN kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban. is—52 MP MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKA!
