Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-28 / 26. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY — Adakozás a tiszabecsi Rákóczi emlékre. La­punk mai számában közöljük az alispánnak a tisza­becsi Rákóczi emlékre való adakozás ügyében kelt felhívását. A hazafias kérelemhez nincs mit hozzá tennünk, úgy hisszük úgyis megtalálja az útját a szivekhez. Részünkről szives készséggel vállalkozunk a gyűjtésre s felkérjük lapunk olvasóit, hogy ado­mányaikat hozzánk eljuttatni szíveskedjenek. A megindított gyűjtés épen egybe esvén a tanuló ifjú­ság nyári szünidejével; melegen ajánljuk a tanuló ifjúság figyelmébe, hogy a hazafias czélu ünnep illetve emlékjel megvalósithatása czéljából a nyári szünidő alatt tánczmulatságokat, kurucz ünnepeket rendezni szíveskedjenek, kimutatva ezáltal, hogy a magasztosért hevülő szivük van. Lapunknál e czélra adakoztak: Kölcsey Antal 8 korona 20 fillér. Nagy Sándor 5 korona. Baudisz Jenő 5 korona. — Halálozás. Rényi József elhunyta alkalmából, nevezett életének folyását mai tárczánkban bővebben méltatván, e helyen adjuk a család által kiadott következő gyászjelentést: Alantirottak fájdalomtól megtört szívvel tudatják a feledhetlen jó apa, nagy­apa, após és rokon Rényi József ügyvéd és üveg­gyárosnak, f. évi junms hó 22-én délután 1 órakor elte 81-ik évében rövid szenvedés után történt csen­des elhunytát. A kedves halott földi részei f. hó 24- én délután 3 órakor fognak a róm. kath. szer­tartás szerint Zelestyén szülőhelyén öröknyuga­lomra tétetni, s az engesztelő szent mise-áldozat lelke üdvéért a zelestyei róm: kath. templomban f. hó 25- én d. e. 9 órakor fog az Egek Urának bemutat­tatok Zelestye, 1903. junius 22. Áldott legyen em­léke 1 Rényi Árpád, Rényi Dezső, Rényi Ida özv. Kövér Gyuláné, Rényi Mária férjezett Dr. Szilágyi Istvánná, Rényi József, Rényi Rózsa férjezett Kál­mán Sándorné, Rényi Klára férjezett Pálos Kond- rádné gyermekei. Rényi Árpádné szül. Bruzák Ágnes, özv. Rényi Béláné szül. Wörner Krisztina menyei. Dr. Szilágyi István, Kálmán Sándor, Pálos Konrád vejei. Rényi József, Rényi Mária, Rényi Rózsa, Rényi Károly, Rényi Lajos, Rényi Piroska, Rényi Béla, Rényi György, unokái. Rényi Mária, Király Sándorné, Kövér Ida, Kövér Dezső, Kövér Nóra unokái. — A „Nagykárolyi Kör“ hangversenye. A nagy­károlyi egyetemi ifjakból alakult „Nagykárolyi Kör“ f. hó 22-én Antal István elnöklete alatt rendkivüli köz­gyűlést tartott, melyen elhatározták egy, augusztus 1-én az 1893. évben Nagykárolyban érettségit tett ifjak 10 éves találkozójának napján tartandó, nagysza­bású hangversenynyel egybekötött tánczmulatság ren­dezését, a melyen a rendezőség a hangverseny után a megjelenő közönséget rendkivüli meglepetésben szándékszik részesíteni. A „Nagykárolyi Kör“ rövid fennállása óta oly széleskörű jótékonysági missiót teljesít, hogy már is nélkülözhetetlenné vált a Nagyká­rolyból felkerült egyetemi ifjak számára. Tekintve a jóté- konyczélt, melyre a mulatság rendezve lesz, melynek jövedelme sok szegény egyetemi polgárt van hivatva az anyagi gondoktól némileg megszabadítani, már most ajánljuk a sikerültnek ígérkező mulatságot a n. é. közönség figyelmébe annyival inkább, mert a hang- versenyterem kicsinysége -miatt jegyek csak korlátolt számban lesznek kibocsátva. A részletes műsort követ­kező számunkban hozzuk. — Meghívás. Nagykároly r. t. város képviselő- testületi tagjait 1903. junius hó 28-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rend­kivüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1903. junius 22. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. M. kir. Belügyminiszter ur 9605—II.. b—1903. sz. leirata a piaczterület rendezése ügyében. 2. M. kir. Belügyminiszter ur 7550—11., b—1903. sz. leirata az ebtartási szabályrendeletre vonatkozólag. 3. Szentes r. t. város képviselőtestületének átirata, az állami közigazgatás keretébe tartozó, de a községek ellátásába utalt teendők teljesítéséért a költségek vise­léséhez leendő állami hozzájárulás kérelmezése tár­gyában. 4. Eger város képviselőtestületének átirata a tankötelesekre vonatkozó összeírás és nyilvántartás költségeinek állampénztárból megtérítése iránti kérel­mezés tárgyában. 5. A „Nagykároly—Mátészalka—csapi h. é. vasútnak — törzsrészvények jegyzésé által — a város részéről 480o0 koronával leendő ujabbi segé­lyezése. 6. A magyar kegyes tanitórend főnökségének értesítése a gymnasiumi párhuzamos osztályok ügyé­ben. 7. A marhalevelek kezeléséről szabályrendelet alkotása. 8. A húsvágási szabályrendelet módosítása s ennek következtében a közfogyasztásra levágandó ser­téseknek sertés-vágóhidon leendő vágatásának elren­delése. 9. Az 55,200—1903. B. M. sz. belügyminiszteri rendelet 67. és 71. §§-ai értelmében a gyámpénztárra vonatkozó szabályrendelet alkotása. 10. A magyar aszphalt-részvénytársaság ajánlata útburkolat készítésé tárgyában. 11. Gumpoldskircheni gép- és fémárugyár ajánlata acetylenvilágitási telep felállítására vonatko­zólag. 12. A város tulajdonát képező Luby-táblai lu- czernásnak beltelkekre leendő felparczellázása tárgyá­ban elkészített mérnöki terv bemutatása. 13. A Kap- lony-utcza vasutfclőli oldalán a szabályozási vonal megállapítása s telektulajdonosok költségére aszphalt- gyalogjáró készítésének elrendelése. 14. A Bunda Miklós tulajdonát képező, a nagykárolyi 1379. és 2572. sz. tjkvben felvett ingatlanokra a város javára bekebe­lezett 2600 frt biztosítéki összeg kikebelezésére a tör­lési engedély megadása. 15. Pallay Péter és társai kérelme a Csokonai-utczának műuttal ellátása iránt. 16. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának ad. 9067—-1903. alp. 306—1903. Bjk. számú végha­tározata a városi 1902. évi gyámpénztári számadás megvizsgálására vonatkozólag. 17. Szatmár vármegye alispánjának értesítése, hogy a város munkásközve- titő kijelölésének kötelezettsége alól nem mentetett fel. 18 A gyámpénztári vizsgálatokhoz a képviselőtes­tület tagjai közül 2 tag megválasztása. 19. Papp Lajos kérelme Petőfi-utczai 16. sz. telkéhez utczaterületből visszacsatolt földrészletért követelt kártalanítási összeg törlése iránt. 20. Csőkör József gróf Károlyi István utczai 39. sz. telkéből utczaterülethez csatolt 17'52 □ méter terület kártalanítási árának megállapítása. 21. Nagy Mihály Árpád-utczai 69. sz. telkéből utczaterü­lethez csatolt 1593 m2 terület kártalanítási árának megállapítása. 22. Az 1903. évi április havában tartott pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. 23. Az 1903. év május havában tartott pénztárvizsgálati jegy­zőkönyv bemutatása. 24. Szilágyi Anna fényutzai 46. számú telkéhez utczaterületből csatolt 6.862 terület kártalanítási árának megállapítása. — A helyeli Takarékpénztár-egyesület, julius hó 5-ik napján d. e. 9 órakor saját hivatalos helyisé­gében rendkivüli közgyűlést tart, melynek tárgyai : 1. az alapszabályok 8-ik és 38-ik szakaszának módo­sítása ; 2. Nonn Endre volt egyesületi pénztárnok végkielégítés iránti kérvénye ; 3. egy Il-ik segédköny­velői állás rendszeresítése; 4. Kubinyi Bertalan fő­könyvelő fizetésemelés iránti kérvénye; 5. egy igaz­gatósági, egy felügyelő-bizottsági rendes és esetleg egy felügyelőbizottsági póttag választása. — A szülök figyelmébe. Főgymnasiumunkban a beiratások az 1903 — 1904. iskolai évre junius 30-án reggeli 8 órakor veszik kezdetüket és julius 4-én d. e. 11 órakor érnek véget. Felhívom különösen az első osztályra jelenkezőket, hogy az alkalmat használják fel, mert különben igen könnyen abba a helyzetbe jutnak, hogy a szeptemberi beiratáskor nem kapnak helyet. Jelenkezni csak nálam kell a II o. tantermében. Az először jelenkezök keresztlevéllel, illetőleg születési s újra oltási bizonyítványai tartoznak megjelenni. Meg­jegyzem, hogy a nm vallás- és közokt. m. kir. minisztériumnak 1901. május 2l-én 32055. sz. a k. ren­deleté értelmében az „Értesítő könyvecskék“ bizo­nyítvány erővel bírnak. Beiratásdij a róm. és gör. kath. vallásuak részéről 7, a más vallásuak részéről 6 korona, mely összeg esedékessé válik akkor is, ha a nálam bejegyzett tanuló szept. 4-ig az osztályfőnök­nél nem jelenkezik. Nagykároly, 1903. jun. 23-án. Igazgtó. — Népünnepély. A „Nagykárolyi Kereskedő Ifjak Köre“ julius hó 12-én vasárnap délután nagy nép­ünnepélyt rendez a lövölde kertben. A programm össze állításán most fáradozik a rendezőség s értesülésünk szerint igen változatos és mulattató programmot állí­tanak össze, hogy minél kellemesebb délutánt sze­rezzenek az ünnepélyen megjenő közönségnek.-- Kendergyár vidékeinken. Lapunk pár hóval ezelőtt már megpendítette azt az eszmét, hogy tekin­tettel a lápi földekre, czélszerü volna városunkban egy kendergyárat létesíteni. Most Nagy László alispán áll e mozgalom élére és többek felkérése folytán a Nagy­károlyban vagy vidékén létesítendő kender gyártelep tárgyában julius hó 9-ik napjának d. e. 11 órájára értekezletet hivott össze a vármegyeház kistermébe. Az értekezleten a magyar vitorlavászon és kendergyár képviseletében Gerő igazgató is részt vesz. A meghívó leginkább lápi birtokosok és érdekeltekhez lett kibo­csátva. A meghívottak névsora a következő. Polgár- mester Nagykároly, gróf Tisza István Budapest, Mandy Géza Vállaj, báró Uray Kálmán Tyúkod, gróf Dégen- feld József Csomaköz, Kleiszner Károly Mező-Terem, Rébay Dezső Erdőd, gróf Károlyi István uradalma Nagykároly, gróf Károlyi Sándor uradalma M.-Terem, gróf Károlyi Lajos uradalma Tót-Megyer, gróf Zse- linszky Robert Budapest, gróf Zay Miklósné Zay-Ug- rócz dr. Pirett de Bihein Budapest, Bodoky Gyula Börvely, Lamarche Budapest, Uray Lajos Tyúkod, Szuhányi Ferencz Csenger, Gregersen G. és fia Buda­pest. Életrevaló eszme a kendergyár felállítása a mely vidékünkön munkát fog adni és a birtokosok föld­jük jövedelmét ezzel fokozhatják. Különben a nemzet­gazdaságilag reánk oly fontos ügyre lapunk jövő számában visszatérünk. — Meghívó. A „Nagykárolyi Kör“ igen t. tagjait felkérem, miszerint, f. hó 29-én d. e. fél 12 órakor a Polgári Olvasókörben lehetőleg teljes számban megje­lenni szíveskedjenek. Antal István, h. elnök. — Tűz. Kaplonyban a napokban d. u. 3 órakor tűz volt. Egy ház és csűr égett le. — A ipari munka vasárnapi szünetelése tárgyá­ban a kereskedelemügyi miniszter uj rendeletet bo­csátott ki. A rendelet lényegesebb újítása az, hogy ezentúl a fűszer üzleteket vasárnaponként d. e. 10 óra­kor már bezárják. A pékmühelyekből történő elárusitást szintén csak 10 óráig lehet eszközölni. Ellenben déli 12 óráig végezhető az ipari munka a borbély, fodrász iparnál, gépiparnál a sürgős javítási munka, gyorsáruknak fuvarozása* felvétele és kiszolgáltatása, a kisiparosnál sürgősen rendelt javítási munkák, a tésztanemüeknek a sütőmühetyekben való kisütése, a mészáros, hentes és kolbászkészitő iparnál az elkészítés, elárusitás és szállítás stb. Felsorolja a rendelet részletesen azt is, hogy mely ipari munkák végezhetők egész nap azért, mert az üzem félbe­hagyása lehetetlen, mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzembe tartást megkövetelik. — Böhnel Miksa órás Becs, Margaretenstrasse 48, egy valódi amerikai nickel-anker-roskopf-órát, láncczal és tokkal együtt küld 6 koronáért mindazoknak, kik erős megbízható és tartós órát akarnak. Pontos járása miatt a legjobb és a legkedveltebb strapa óra. Után­zatoktól óvakodjunk. Bővebbet lásd a mai hirdetések között. Jelen számunkho z egy iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BAUDISZ JENŐ Laptulajdonos: ROTH K^AR^LY: Nyom Róth Károlynál Nagy-Károly. HIRDETÉSEK: ELADÓ SOLS. Nagydobosi 902. évi termésemből eladó ÍOO hektoliter kétszer lehúzott, tisztaizü, kevéssé savanykás asztali bor. A borok ára Fülpös-Daróczon átvéve hektoliterenként! vételnél 16 frt, nagyobb mennyiség vételénél megfelelő árkedvezmény. 2—2 Luby Zsigmondi. felhívás ! at. gazdálkodók ésgéptulajdonosokhoz Ajánlom vízmentes asztag takaró és cséplő gépekre való ponyvákat, szegedi kenderzsákot, gyapjuzsákot pokróczokat, zsákkötözö és dohány zsineget olcsó árban ; kívánatra mintákat küldök. ■\77“iern.or gyári raktára, ponyva és zsákkölcsön intézete. Debreczen, Kossuth-utcza 27. sz. 10—10 257—1903. végreh. szára. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a tasnádi kir. jbiróság 1902. V. 404. sz. végzé­se következtében dr. Hartmán Sándor budapesti ügyvéd által képviselt Podvinecz és Haiszler budapesti czég javára Veres Lajos tasnádszántói lakos ellen 245. korona 22 fillér s jár. erejéig 1902. évi decz. hó 20-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján hí­foglalt és 1940 koronára becsült következő ingó­ságok, u. m. : gőzcséplő készlet és felszerelése nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tasnádi kir. járásbíróság 1902. évi V. 404/3. számú végzése folytán 245 kor. 22 fillér tőkekövetelés, ennek 1902. évi nov. hó 1-ső napjától járó 6% kamatai, 1/g% váltódij és eddig összesen 108 kor. 90 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Tasnádszántón alpe­res udvarán 1903. évi julius 14-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül újabban kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében kész­pénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felül foglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t. ez. 120 §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik: Kelt Tasnádon, 1903. évi junius hó 26. yóti Géza, kir. bir. végrehajtó. 2990—1903. tk. sz. Árverési hirdetmény. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint tkvi ható­ság közhírré teszi, hogy dr. Tüdős János ügyvéd ál­tal képviselt Debreczeni Első Takarékpénztárnak Antalóczi László penészleki lakos ellen folytatott vég­rehajtási ügyében 28575 korona 76 fillér töke, ennek 1902. évi deczember hó 31. napjától járó 6% ka­mata, kielégítése végett árverés alá bocsátja a szatmárnémetii kir. törvényszék területén fekvő penészleki 316. számú betétben A I. 3327., 3328., 3329., 3544., 3545., 3546., 3547., 3548., 3549., 3550., 3771., 3772., 3773., 4219., 4220., 4221 — 1., 4221—2., 4338., 4476 hrsz. alatt foglalt jószágtestet (előbb penészleki 321. sz. tjkvben) 1523 korona ki­kiáltási árban. 2. Az árverés megtartására határidőül 1903. évi ju|ius hó 14-ik napjának d. e. 11 óráját, helyéül pedig Penészlek község házát tűzi ki, mikor a fent körülirt ingatlan a kikiáltási áron alól is elfog adatni. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben vagy az 1881.évi LX t.-cz 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333—881. I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óva­dékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy a bánatpénznek előleges elhelyezéséről kiállí­tott elismervényt átszolgáltatni. Nagykároly 1903. május hó 31. A kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Csics, kir, aljbirö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom