Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-31 / 22. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY HIRDETMÉNY. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1903. évi május hó 17-én 2714. sz. a. kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Csomaköz és Bere községre vonatkozólag az 1886.: XXIX., 1889.: XXXVIII. és az 1891.: XVI. t.-czikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folyamatba tétetvén, a nevezett községben a helyszíni eljárás és pedig az 1891.: XVI. t.-cz. 9. §. értelmében első sorban az azonosítás 1903. évi juniUS hó 9-éll és ennek befejeztével a további bizottsági eljárás fog kezdődni. Ennélfogva felszóllittatnak: 1. mindazok, a kik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2. mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik 1886.: XXIX. törvényczikk: a telekkönyvi betétek szerkesztéséről. 15. §. A B) lap szerkesztésénél az ingatlan tényleges birtokosának tulajdonjoga jegyzendő be : a) ha a tényleges birtokos az ingatlannak megszerzését a telekkönyvi tulajdonos által kiállított eredeti okirattal igazolja, s amennyiben ezen okirat alapján a tulajdonjog telekkönyvi rendelet szerint be nem kebelezhető, a tényleges birtoklást helyhatósági bizonyitványnyal, vagy az eljáró bizottságnál alkalmazott bizalmi férfiaknak szóbeli nyilatkozatával tanúsítja, vagy b) ha Írásbeli okirat hiányában a jogügylet létrejötte az átruházó telekkönyvi tulajdonosnak a bizottság előtt szóval tett beismerésével igazoltatik. Ugyanezen módon jegyzendő be a tényleges birtokos tulajdonjoga akkor is, ha az ingatlannak megszerzése a telekkönyvi tulajdonosnak jogerőre emelkedett bírósági átadási okirattal vagy Ítélettel igazolt örököse vagy hagyományos által kiállított, de bekebelezésre nem alkalmas okirattal vagy a fentiek szerint igazolt jogutódnak a bizottság előtt szóval tett beismerésével igazoltatik. 16. §. A tényleges birtokos jegyzendő be akkor is, ha az ingatlannak 3 évi békés birtoklását a helyhatóság és a bizalmi férfiak által igazolja és a telekkönyvi tulajdonos a betétek szerkesztésére kirendelt bizottságnak szabályszerű idézése és felszólítása daczára a tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzésének-a bejegyzés eszközléséig ellent nem mond. 17. §. A tényleges birtokos tulajdonjoga jegyzendő be továbbá: ha az ingatlan nyilvánkönyvön kívül több átruházásnak képezte tárgyát, és ezen átruházások mindegyike szabályszerű okirattal, vagy a 15. §. értelmében teendő beismeréssel nem igazoltatik ugyan, de az, hogy a kérdéses ingatlan a telekkönyvi tulajdonos vagy igazolt örököse vagy hagyományosa (15. §.) által átruháztatok, legalább is telekkönyvi előjegyzésre alkalmas okirattal, vagy a 15. §. értelmében az átruházó szóbeli nyilatkozatával igazoltatik, a további átruházásról hiányzó okiratok pedig a helyhatóságnak azzal a nyilatkozatával pótoltatnak, hogy az illető átruházásról tudomással bírnak, s ezenfelül a helyhatóság és a bizalmi férfiak bizonyítják, hogy az igénylő az illető ingatlannak tényleges birtokában van. 18. §. A tényleges birtokos tulajdonjoga jegyzendő be végre, ha a telekk- könyvi tulajdonos legalább 3 év előtt elhalt, vagy holléte legalább 3 év óta nem tudatik és a helyhatóság igazolja, hogy tudomással bir azon egy vagy több átruházásról, a melyek által a tényleges birtokos a kérdéses ingatlant, megszerezte, s egyszersmind a helyhatóság és a bizalmi férfiak által az is igazoltatik, hogy a tényleges birtokos maga, vagy ő és birtok elődei legalább 10 év óta az ingatlannak békés birtokában vannak. Ha a telekkönyvi tulajdonos holléte nem tudatik: a tényleges birtokos tulajdonjoga csak akkor jegyezhető be, ha a helyszíni moködés befejezéséig a telekkönyvi tulajdonos a bejegyzésnek ellent nem mond. 22. §. A telekkönyvi tulajdonos, továbbá a tényleges birtokos, ha ez utóbbinak tulajdonjoga a jelen törvény alapján (15—18. jára leendő bejegyzés bizottság által igazoltnak betét B) lap1889.: XXXVIII. törvényczikk, az 1886.: XXIX. törvényczikk módosításáról és pótlásáról 5. §• Az 1886.: XXIX. t.-cz. 15. §-a akképen egészittetik ki, hogy a tényleges birtokos tulajdonjoga akkor is bejegyzendő, ha a tényleges birtokos telekkönyvi tulajdonos, vagy ennek törvényes örököse vagy hagyományosa ellen hozott s jogerőre emelkedett olyan Ítéletet mutat fel, a melylyel az illető ingatlan tulajdonjoga a tényleges birtokosnak tnegi téltetett, vagy a telekkönyvi tulajdonos, illetve ennek jogutódja a tulajdonjog elismerésére, vagy a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének tűrésére köteleztetett, valamint akkor is, ha a tényleges birtokos az ingatlannak átszállását örökösödési perben hozott jogerős Ítélettel vagy az ingatlannak átadását hagyatéki bírósági jogerős végzéssel igazolja. Ugyanezen szabályok megfelelően alkalmazandók az 1886. : XXIX. t.-cz. 17. §-ának eseteiben is, ha máskülönben az ezen szakaszban előirt követelmények fenforognak. Az 1886.: XXIX. t.-cz. 15., 17. és 18. §-ainak eseteiben a telekkönyvi tulajdonos igazolt örököseinek tekintendők a legalább 3 év előtt elhalt telekkönyvi tulajdonosnak törvényes örökösödésre hivatott leszár- mazói, ha az illető hitfelekezet lelkésze s helyhatóság bizonyítja, hogy a telekkönyvi tulajdonos után más leszármazó nem maradt, a helyhatóság pedig azt is bizonyítja, hogy tudomása szerint a telekkönyvi tulajdonos végrendeletet nem hagyott hátra. Ugyanez a szabály áll akkor is, ha az idézett törvény 17. és 18. §-ainak eseteiben nem a telekkönyvi tulajdosnak, hanem valamely más birtokelődnek törvényes örökösödésre hivatott leszármazol ruházták az ingatlant. 6. §• §• kiigaA tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzésének telekkönyvi zitás czimén is helye van a betétszerkesztő bizottság előtt előterjesztett kérelem alapján, ha a telekkönyvi tulajdonos vagy ennek igazolt örököse vagy hagyományosa (1886. : XXIX. t.-cz. 15. és jelen törvény 5. §-a) a kiigazításba beleegyezik és a tényleges birtoklás szabályszerű igazolásán felül az előterjesztett adatok kepcsán a betétszerkesztő bizottság- áltál eszközölt hivatalos nyomozás utján az is valószínűvé tétetik, hogy a helyszínelésnél hiba követtetett el. 1891.: XVI. törvényczikk, az 1886. : XXIX. és 1889.: XXXVIII. törvényczikkek módosításáról és pótlásáról. 15. §. a) Az 1889.: XXXVIII. t.-cz. 7. §-ának rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha a törvényes örökösödésre hivatott leszármazók vagy ezek egy része kiskorú vagy gondnokság alatt áll. Az örökösök tényleges birtokában lévő ingatlan az idéze't 6. §. eseteiben örökösödési hányadokban az örökösök osztatlan tulajdonául jegyzendő be, kivéve ha az összes önjogu örökösök hozzájárulásával tényleges osztály jött létre vagy amennyiben kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyén is van az örökösök között, oly osztályos egyezség mutattatik be, mely az illetékes gyámhatóság jóváhagyásával van ellátva. Az örökhagyó özvegye az 1889.: XXXVIII. t.-cz. 6. §-ának eseteiben követelheti, hogy az örökösök tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az őt özvegyi jogon megillető haszonélvezeti jog is bejegyeztessék. b) Az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 7. §-a alapján az ott megállapított törvényes feltételek fenforgása esetében a tényleges birtokos tulajdonjoga kiigazítás czimén bejegyzendő akkor is, ha valamely ingatlan a előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886.: XXIX. t.-cz. 15—18. §-ai és az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és abélyeg- és illeték-elengedési kedvezménytől is elesnek ; és 3. azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyébb jog van nyilván- könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily betegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Sági Ármin, Arz Albert, telekkönyvi betétszerkesztő. 1—-1 kir. aljbiró. czéljából a betétek szerkesztésére kirendelt elfogadtatott, úgyszintén az, a kinek javára valamely nyilvánköuyvi jog bejegyezve van, jogosítva vaunak, a telekjegyzőkönyv szerint még fennálló, de tényleg már megszűnt jogra vonatkozó bejegyzésnek törlését, a törlésre alkalmas okirat alapján vagy a jogosítottnak s bizottság előtt élőszóval tett elismerése alapján, az eljáró bizottság előtt kérni. Az 1886. : XXIX. t.-cz. 17. és 18. §-ai akkép egészittetnek ki, hogy ha máskülönben az ezen szakaszokban előirt követelmények fenforognak, a tényleges birtokos tulajdonjoga akkor is bejegyzendő, ha a legalább 3 óv előtt elhalt telekkönyvi tulajdonosnak, vagy a legalább 3 év előtt elhalt közvetlen birtokelődnek törvényes örökösödésre hivatott lészármazói vannak a tényleges birtokban és az illető hitfelekezet lelkésze, valamint a helyhatóság bizonyítják, hogy a telekkönyvi tulajdonos, illetőleg a birtokelőd után más leszármazó nem maradt, a helyhatóság pedig azt is bizonyítja, hogy tudomása szerint a telekkönyvi tulajdonos vagy a birtokelőd végrendeletet nem hagyott hátra. telekkönyvi tulajdonosnak vagy jogelődjének nevére hibásan a telekkönyvi átalakítás alkalmával jegyeztetett be. c) Az 1886. : XXIX. t.-cz. 15., 17. és 18. §-ainak, továbbá az 1889.: XXXVIII. t.-cz. 6. és 7. §-ainak, valamint a fentebbi b) pontnak eseteiben a házastársak között történt átruházás vagy az ily átruházásnak avagy annak elismerése, hogy az ingatlan a helyszíneléskor vagy a telekkönyvi átalakítás alkalmával a másik házastárs nevére lett volna felveendő, csak akkor jöhet figyelembe, ha az átruházási jogügylet vagy az elismerés közjegyzői okiratba foglaltatott. Az 1886. : XXlX. t.-cz. 16. §-a alapján az egyik házastárs tulajdonául bejegyzett iugatlau a másik házastársnak mint tényleges birtokosnak tulajdonául egyáltalában nem jegyezhető be. d) A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését kérheti maga a tényleges birtokos, ennek távollétében vagy akadályoztatása esetén házastársa, avagy felmenő vag.v lemenő ágbeli nagykorú rokona és a tkvi tulajdonos, de az utóbbi csak amennyiben a tényleges birtokos a bizottság előtt az ingatlannak nevére leendő bejegyzését nem ellenzi.