Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-31 / 22. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY HIRDETMÉNY. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1903. évi május hó 17-én 2714. sz. a. kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Csomaköz és Bere községre vo­natkozólag az 1886.: XXIX., 1889.: XXXVIII. és az 1891.: XVI. t.-czikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készíté­sének munkálata folyamatba tétetvén, a nevezett községben a helyszíni eljárás és pedig az 1891.: XVI. t.-cz. 9. §. értelmében első sorban az azonosítás 1903. évi juniUS hó 9-éll és ennek befejeztével a további bizottsági eljárás fog kezdődni. Ennélfogva felszóllittatnak: 1. mindazok, a kik a telekjegyzőkönyvekben előforduló be­jegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2. mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tar­tanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű bead­vány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre al­kalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik 1886.: XXIX. törvényczikk: a telekkönyvi betétek szerkesztéséről. 15. §. A B) lap szerkesztésénél az ingatlan tényleges birtokosának tulaj­donjoga jegyzendő be : a) ha a tényleges birtokos az ingatlannak megszerzését a telek­könyvi tulajdonos által kiállított eredeti okirattal igazolja, s amennyiben ezen okirat alapján a tulajdonjog telekkönyvi rendelet szerint be nem kebelezhető, a tényleges birtoklást helyhatósági bizonyitványnyal, vagy az eljáró bizottságnál alkalmazott bizalmi férfiaknak szóbeli nyilatkoza­tával tanúsítja, vagy b) ha Írásbeli okirat hiányában a jogügylet létrejötte az átruházó telekkönyvi tulajdonosnak a bizottság előtt szóval tett beismerésével igazoltatik. Ugyanezen módon jegyzendő be a tényleges birtokos tulajdonjoga akkor is, ha az ingatlannak megszerzése a telekkönyvi tulajdonosnak jogerőre emelkedett bírósági átadási okirattal vagy Ítélettel igazolt örö­köse vagy hagyományos által kiállított, de bekebelezésre nem alkalmas okirattal vagy a fentiek szerint igazolt jogutódnak a bizottság előtt szóval tett beismerésével igazoltatik. 16. §. A tényleges birtokos jegyzendő be akkor is, ha az ingatlannak 3 évi békés birtoklását a helyhatóság és a bizalmi férfiak által igazolja és a telekkönyvi tulajdonos a betétek szerkesztésére kirendelt bizottságnak szabályszerű idézése és felszólítása daczára a tényleges birtokos tulaj­donjoga bejegyzésének-a bejegyzés eszközléséig ellent nem mond. 17. §. A tényleges birtokos tulajdonjoga jegyzendő be továbbá: ha az in­gatlan nyilvánkönyvön kívül több átruházásnak képezte tárgyát, és ezen átruházások mindegyike szabályszerű okirattal, vagy a 15. §. értelmében teendő beismeréssel nem igazoltatik ugyan, de az, hogy a kérdéses in­gatlan a telekkönyvi tulajdonos vagy igazolt örököse vagy hagyományosa (15. §.) által átruháztatok, legalább is telekkönyvi előjegyzésre alkalmas okirattal, vagy a 15. §. értelmében az átruházó szóbeli nyilatkozatával igazoltatik, a további átruházásról hiányzó okiratok pedig a helyhatóság­nak azzal a nyilatkozatával pótoltatnak, hogy az illető átruházásról tu­domással bírnak, s ezenfelül a helyhatóság és a bizalmi férfiak bizonyítják, hogy az igénylő az illető ingatlannak tényleges birtokában van. 18. §. A tényleges birtokos tulajdonjoga jegyzendő be végre, ha a telekk- könyvi tulajdonos legalább 3 év előtt elhalt, vagy holléte legalább 3 év óta nem tudatik és a helyhatóság igazolja, hogy tudomással bir azon egy vagy több átruházásról, a melyek által a tényleges birtokos a kér­déses ingatlant, megszerezte, s egyszersmind a helyhatóság és a bizalmi férfiak által az is igazoltatik, hogy a tényleges birtokos maga, vagy ő és birtok elődei legalább 10 év óta az ingatlannak békés birtokában vannak. Ha a telekkönyvi tulajdonos holléte nem tudatik: a tényleges bir­tokos tulajdonjoga csak akkor jegyezhető be, ha a helyszíni moködés befejezéséig a telekkönyvi tulajdonos a bejegyzésnek ellent nem mond. 22. §. A telekkönyvi tulajdonos, továbbá a tényleges birtokos, ha ez utób­binak tulajdonjoga a jelen törvény alapján (15—18. jára leendő bejegyzés bizottság által igazoltnak betét B) lap­1889.: XXXVIII. törvényczikk, az 1886.: XXIX. törvényczikk módosításáról és pótlásáról 5. §• Az 1886.: XXIX. t.-cz. 15. §-a akképen egészittetik ki, hogy a tény­leges birtokos tulajdonjoga akkor is bejegyzendő, ha a tényleges birtokos telekkönyvi tulajdonos, vagy ennek törvényes örököse vagy hagyomá­nyosa ellen hozott s jogerőre emelkedett olyan Ítéletet mutat fel, a melylyel az illető ingatlan tulajdonjoga a tényleges birtokosnak tnegi téltetett, vagy a telekkönyvi tulajdonos, illetve ennek jogutódja a tulaj­donjog elismerésére, vagy a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének tűrésére köteleztetett, valamint akkor is, ha a tényleges birtokos az ingatlannak átszállását örökösödési perben hozott jogerős Ítélettel vagy az ingatlannak átadását hagyatéki bírósági jogerős végzéssel igazolja. Ugyanezen sza­bályok megfelelően alkalmazandók az 1886. : XXIX. t.-cz. 17. §-ának eseteiben is, ha máskülönben az ezen szakaszban előirt követelmények fenforognak. Az 1886.: XXIX. t.-cz. 15., 17. és 18. §-ainak eseteiben a telek­könyvi tulajdonos igazolt örököseinek tekintendők a legalább 3 év előtt elhalt telekkönyvi tulajdonosnak törvényes örökösödésre hivatott leszár- mazói, ha az illető hitfelekezet lelkésze s helyhatóság bizonyítja, hogy a telekkönyvi tulajdonos után más leszármazó nem maradt, a helyhatóság pedig azt is bizonyítja, hogy tudomása szerint a telekkönyvi tulajdonos végrendeletet nem hagyott hátra. Ugyanez a szabály áll akkor is, ha az idézett törvény 17. és 18. §-ainak eseteiben nem a telekkönyvi tulajdosnak, hanem valamely más birtokelődnek törvényes örökösödésre hivatott leszármazol ruházták az ingatlant. 6. §• §• kiiga­A tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzésének telekkönyvi zitás czimén is helye van a betétszerkesztő bizottság előtt előterjesztett kérelem alapján, ha a telekkönyvi tulajdonos vagy ennek igazolt örököse vagy hagyományosa (1886. : XXIX. t.-cz. 15. és jelen törvény 5. §-a) a kiigazításba beleegyezik és a tényleges birtoklás szabályszerű igazo­lásán felül az előterjesztett adatok kepcsán a betétszerkesztő bizottság- áltál eszközölt hivatalos nyomozás utján az is valószínűvé tétetik, hogy a helyszínelésnél hiba követtetett el. 1891.: XVI. törvényczikk, az 1886. : XXIX. és 1889.: XXXVIII. törvényczikkek módosításáról és pótlásáról. 15. §. a) Az 1889.: XXXVIII. t.-cz. 7. §-ának rendelkezései akkor is alkal­mazandók, ha a törvényes örökösödésre hivatott leszármazók vagy ezek egy része kiskorú vagy gondnokság alatt áll. Az örökösök tényleges bir­tokában lévő ingatlan az idéze't 6. §. eseteiben örökösödési hányadokban az örökösök osztatlan tulajdonául jegyzendő be, kivéve ha az összes önjogu örökösök hozzájárulásával tényleges osztály jött létre vagy amennyiben kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyén is van az örökösök között, oly osztályos egyezség mutattatik be, mely az illetékes gyámha­tóság jóváhagyásával van ellátva. Az örökhagyó özvegye az 1889.: XXXVIII. t.-cz. 6. §-ának eseteiben követelheti, hogy az örökösök tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az őt özvegyi jogon megillető haszonélvezeti jog is bejegyeztessék. b) Az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 7. §-a alapján az ott megállapított törvényes feltételek fenforgása esetében a tényleges birtokos tulajdon­joga kiigazítás czimén bejegyzendő akkor is, ha valamely ingatlan a előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átí­rásra az 1886.: XXIX. t.-cz. 15—18. §-ai és az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat meg­szerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elis­merje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és abélyeg- és illeték-elengedési kedvezménytől is elesnek ; és 3. azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyébb jog van nyilván- könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily betegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérel­mezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a ki­küldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyeg­mentesség kedvezményétől elesnek. Sági Ármin, Arz Albert, telekkönyvi betétszerkesztő. 1—-1 kir. aljbiró. czéljából a betétek szerkesztésére kirendelt elfogadtatott, úgyszintén az, a kinek javára valamely nyilvánköuyvi jog bejegyezve van, jogosítva vaunak, a telek­jegyzőkönyv szerint még fennálló, de tényleg már megszűnt jogra vonat­kozó bejegyzésnek törlését, a törlésre alkalmas okirat alapján vagy a jogosítottnak s bizottság előtt élőszóval tett elismerése alapján, az eljáró bizottság előtt kérni. Az 1886. : XXIX. t.-cz. 17. és 18. §-ai akkép egészittetnek ki, hogy ha máskülönben az ezen szakaszokban előirt követelmények fenforognak, a tényleges birtokos tulajdonjoga akkor is bejegyzendő, ha a legalább 3 óv előtt elhalt telekkönyvi tulajdonosnak, vagy a legalább 3 év előtt elhalt közvetlen birtokelődnek törvényes örökösödésre hivatott lészármazói vannak a tényleges birtokban és az illető hitfelekezet lelkésze, valamint a helyhatóság bizonyítják, hogy a telekkönyvi tulajdonos, illetőleg a birtokelőd után más leszármazó nem maradt, a helyhatóság pedig azt is bizonyítja, hogy tudomása szerint a telekkönyvi tulajdonos vagy a bir­tokelőd végrendeletet nem hagyott hátra. telekkönyvi tulajdonosnak vagy jogelődjének nevére hibásan a telek­könyvi átalakítás alkalmával jegyeztetett be. c) Az 1886. : XXIX. t.-cz. 15., 17. és 18. §-ainak, továbbá az 1889.: XXXVIII. t.-cz. 6. és 7. §-ainak, valamint a fentebbi b) pontnak eseteiben a házastársak között történt átruházás vagy az ily átruházásnak avagy annak elismerése, hogy az ingatlan a helyszíneléskor vagy a telekkönyvi átalakítás alkalmával a másik házastárs nevére lett volna felveendő, csak akkor jöhet figyelembe, ha az átruházási jogügylet vagy az elismerés közjegyzői okiratba foglaltatott. Az 1886. : XXlX. t.-cz. 16. §-a alapján az egyik házastárs tulajdonául bejegyzett iugatlau a másik házastársnak mint tényleges birtokosnak tulajdonául egyáltalában nem jegyezhető be. d) A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését kérheti maga a tényleges birtokos, ennek távollétében vagy akadályoztatása esetén házastársa, avagy felmenő vag.v lemenő ágbeli nagykorú rokona és a tkvi tulajdonos, de az utóbbi csak amennyiben a tényleges birtokos a bizottság előtt az ingatlannak nevére leendő bejegyzését nem ellenzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom