Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-31 / 22. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Érzem, hogy Írásom nem felhevitő, lelkesítő, de nem is akartam mást, mint a helyzetet őszintén feltárni. Ennek a vasútnak érdekeltsége közlekedés tekintetében oly helyzetben van, hogy lelkesíteni, áldozathozatalra serkenteni felesleges dolog, hiszen az egész vonalnak éreznie kell, hogy e vasútvonal által jut csak a nagy világgal összeköttetésbe, hogy ezen nagy uttalan és vasuttalan vidéknek nem szabad megijedni a még kivántató áldozattól, mert ha ez a vonal nem létesül, közlekedési vonalának kiépítése messze időre elmarad s legfelebb darabonként épül ki, de soha vagy messze időben remélheti azon fontos vasúti összeköttetés lé- tesülését, melyet ma egy kis áldozattal elérhet“. — A vármegye gazdája, első tisztviselője állásából kifolyó kötelesség érzetből igy szól hozzánk, nagykárolyiakhoz és nyíriekhez. Hogy megértettük-e őt, mégakarjuk-e érteni, bizonyságot fog tenni a junius 2-án vagyis kedden d. e. 10 órakor Nagykároly város tanácstermében tar­tandó értekezlet. Nem tudjuk azért eléggé a lelkére kötni az érdekeltségnek, hogy vegyen részt úgy hely­ből, mint a vidékről teljes számmal ezen az értekezleten mint a melynek oly fontos hivatása lesz abban, hogy az életkérdésünket képező vasutat dűlőre vihessük. — Adomány a vármegyei múzeumnak. Az alispán a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségé­hez a vármegyei muzeum és könyvtár segélyezéséért folyamodván, a vallás és közoktatásügyi miniszter e czélra 500 koronát utalványozott, s a segély felhasz­nálása és elszámolása tárgyában a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége fogja megadni a közelebbi utasításokat. — Gyászeset. Mint lapunk zártakor részvéttel értesülünk, Róth Mihály, a Nagykárolyi Önsegélyző Népbank nyugalmazott pénztárnoka, volt 1848—49-iki honvéd, tegnap délután életének 8l-ik évében elhunyt. A megboldogult tevékeny részt vett városunk társadal­mi életében és közbecsülés és tiszteletnek örvendett egész életén át. — Temetése junius hó 1-én, vagyis pünkösd másodnapján délután 4 órakor lesz. Benne Róth Lajos István a Nagykárolyi Önsegélyző Népbank pénztárnoka édesapját, dr. Roth Ferencz a szatmári kir. törvényszék elnöke és Róth Károly, lapunk kiadója nagybátyját vesztette el. Béke poraira! — Szép ünnepély. Tudva levő hogy a földmi- velésügyi miniszter a hü cselédeknek évenkint jutalom­dijat és elismerő oklevelet szokott adni. Most vár­megyénk főispánja, oly czélból, hogy a megjutalmazott cseléd példája annál is inkább vonzon, személyesen fogja átadni Mezőteremen Remzső György uradalmi béres gazdának, a földmivelésügyi miniszter által aranyban adott 100 kor. jutalomdijat és elismerő ok­levelet. Remzső György mint 55 éven át egy gazdát szolgáló hűséges cseléd kapja meg az elismerést. Ugyanis Remzső György, a ki most 69 éves, 1848 év óta, tehát 55 éven át egy folytában szolgálta gr. Károlyi Sándor uradalmát. Gróf Hugonnai Béla főispánnal együtt ki­mennek pünkösd vasárnapján, Nagy László alispán, llosvay Aladár főjegyző, Péchy István aljegyző, Stein- kogler János titkár, Gőnyei István főszolgabíró. Ezen­kívül hivatalosak még N. Szabó Pál vezető kir. járás- biró, Dr. Aáron Sándor, Baudisz Jenő és Neupauer János. Továbbá ott lesznek gr. Károlyi Sándor uradal­mának tisztjei teljes számban. Az ünnepélyes aktus után az uradalom ebédet ad a vendégek tiszteletére. — Papi gyűlés. A szatmármegyei gör. kath. papok előre bejelentett gyűlést tartottak városunkban folyó hó 25-én dr. Brán Feliczián főesperes elnöklete alatt. A gyű­lés tárgya az volt, hogy megállapítsák azon üdvözlő sür­göny szövegét, a melylyel a kinevezett nagyváradi gör. kath. püspököt dr. Radu Demetert üdvözlik, to­vábbá, hogy a beigtatási ünnepélyen a papság és a világi egyházi elnökségek teljes számban részt vegye­nek. A papi gyűlésen 50 lelkész vett részt. — A Szamos jobbparti érdekeltség majus 27-én délelőtt Szatmáron a városház nagytermében Nagy László alispán elnöklete alatt népes értekezletet tartott, melyen túlnyomó többséggel kimondta, hogy a viz ügyekben társulni nem kivárt, s az igazgatást továbbra is a vármegyére bízza, egyszersmind a gacsályi kör­jegyzőség községeinek a társulás iránt benyújtott in­dítványát elvetette. — Szigorlat letétel. Barbul Ödön, Barbul Ágoston hagymásláposi körjegyzőnek fia, ki több éven át lakott városunkban — a napokban Budapesten a gyógysze­részeti szigorlatot általános és egyhangú kitüntetéssel letette. Sok szerencsét kívánunk a törekvő derék fiatal­embernek ! — A sorozási tervet ismét elkészítették várme gyénkre nézve. E szerint Nagybányán jul. 2., 3 és 4., F.-Gyarmaton jul. 6., 7 és 8., Mátészalkán jul. 10., 11., 13 es 14., Csengerben jul. 16., 17 és 18., Nagy­károly városra nézve jul. 20 és 21., Nagysomkuton 23., 24 és 25., a nagykárolyi járásra nézve jul. 27., 28., 29 és 30, Erdődön aug L, 3., 4 és 5., Szinyér- Váralján aug. 7., 8., 10 és 11., Nagy-Bánya városra vonatkozólag aug. 13 és 14., F.-Bányán aug. 17 és a szatmári járásra vonatkozólag jul. 27., 28., 29 és 30-ik napján tartják meg, ha t. i. addig megszűnik az ex-lexes világ — Uj mérnök. Heves (Herskovits) Vilmos Hers- kovits Miksa tőketerebesi körjegyző fia a mérnöki szigorlatokat sikeresen le tevén, május hó 16-án a budapesti kir. József műegyetemen általános mérnökké avatták fel. — Fegyelmi ügy. Érdekes és rég húzódó fegyel­mi ügyben határozott a napokban a belügyminiszter. Ugyanis Szabó Dezső csanálosi körjegyzővel conflik tusba keveredett a csanálosi róm. kath. egyházi bizott­ság a miatt, hogy a jegyző az iskolának községi jellegét vitatta s e miatt ellene többrendbeli feljelentést tettek, minek folytán az elsőfokú fegyelmi hatóság 20 korona birságra Ítélte nevezett jegyzőt s a közigazgatási bizott­ság fegyelmi választmánya pedig, a hová a belügymi­nisztérium intézkedése folytán került az ügy, a pénz­bírságot 200 koronára emelte fel. A belügyminiszter most leérkezett véghatározatával, Szabó Dezső jegy­zőt a fegyelmi vác és következményei alól végleg felmentette, azzal indokolva határozatát, hogy tiszta nézetnyilvánitás fegyelmi vétséget nem képezhet. A magunk részéről is örvendünk az ügy ilyetén elinté zésének, a melylyel az ügy felekezeti jellege lett elitélve és a kötelességét teljesítő községi tisztviselő teljes elégtételt nyert. Reméljük, hogy ez ügyből előállott és egyesek által ma is szított gyűlölködések végleg el fognak múlni. — Meghívó. A nagykárolyi iparos tanoncziskola folyó éyi május 31-én, pünkösd első napján, d. e. UVa órakor a városháza nagytermében rajz- és munka- kiállitás megnyitásával egybekötött milleniurai és koronázási emlékünnepélyt tart, melyre az érdeklődő n. é. közönséget és iparosainkat van szereucsém ezúton tisztelettel meghívni. Az ünepély sorrendje : I. Isten áldd meg . .. Diczig Ádám rajztanitó harmonium kísérete mellett éneklik atanonczok. 2. Ezer év, Inczé- ditől. Szavalja Kocsis Árpád III. o. t. 3. Hazám, Lévaytól Szavalja Czumbel János 111. o. t. 4. Ünnepi beszéd. Tartja Lukács Mihály igazgató-tanitó. 5. A magyarok Istene. Petőfitől. Szavalja Asztalos Lajos II. oszt. tanuló. 6. Ébresztő, Bajzától. Szavalja Serli Mihály III. o. t. 7. Amagyar fiukhoz. Ábrányitól. Szavalja Szolomájer István B) 1. o. tanuló. 8. Jó honfiak. . . PÓ3átol. Szavalja. Moscovitz János A) I. o. t. 9. Isten segíts ! Vörösmartytól. Szavalja Süvegh András II. o. tanuló. 10. Hazádnak rendületlenül... Diczig Ádátn tanító harmonium kísérete mellett éneklik a tanouczok. 11. Ünepélyt bezáró s kiállítást megnyitó beszéd. Tartja Dr. Lucz Ignácz bizottsági elnök. 12. A rajz- és munkakiállitás megtekintése. A kiállítás megtekintés végett május 31-én és junius l-én(vasárnap és hétfőn) lesz a közönség előtt nyitva. A kiállítandó tárgyak nagyobbrészt házieszközök és jutányos áron megvásárolhatók lesznek. Végül ezúton is felhívom a tanocztartó iparos urak figyelmét arra, hogy ezen iskolai ünnepélyen köteles minden tanoncz pontosan megjelenni s az elmaradtak, mint redes tanóra mulasz­tók fognak kérdőre vonatni s birságoltatni. Nagy­károly, 1903. május 26-án. Lukács Mihály, iparos tanonczisk. igazgató. — Gyermek szinielöadás. Szinielőadással egybe­kötött majálist rendezett f. hó 27-én a status-quo izr. iskola tantestülete, mely úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült. Baján Irén k. a. 3 felvo- násos gyermek színdarabbá alakította át a „Hamupi­pőke“ czimü bájos mesét. Az elegáns közönség, mely a nyári színkör nézőterét szinültig megtöltötte, foko­zódó bámulattal szemlélte a 6—10 éves gyermekek kifogástalan játékát, kik súgó nélkül, hibátlanul, fenn­akadás nélkül játszottak. Igazán mesevilágban képzel­tük magunkat oly szindus pompában elevenedtek meg előttünk e kedves tündérmese bájos alakjai. Hamupi­pőke (Sztengel Szeréna) sorsának tündéri fordulata körül forog az egész mese. A kis czimszereplő pom­pásan oldotta meg feladatát partnerjével Dicső király­fival (Stein Mariska) együtt. Szépen játszott az öreg királyi pár (Székely Imre és Klein Sárika) is, kísére­tükkel együtt. Ügyesen és kedvesen játszott az intri- kus „Hopmester“ (Peisner Endte) folytonos derültség­ben tartotta a nézőket. A mostoha (Markovics Matild) és három leánya (Ignátz Margit, Keszler Gizella és Róth Eszti) nagyon kedvesen és ügyesen játszottak. A királyi apródok (Lichtsein Sándor, Rósenberg Árpád, Ignátz Géza, Lövi Ernő, Katz Miklós, Beckmann Sándor és Schwartz Feri) és kis udvarhölgyek (Singer Mariska, Weisz Irénke, Brichta Irénke, Grosz Erzsiké, Markovics Ilonka, Schiff Elza. Márkusz Bella) bájosan tánczolták el a darabban előforduló menuetet. A test­őrök (Hermann Pista, Katz Emil, ifj. Kaufmann József és Schiff Sándor) katonásan, csinosan teljesítették fel­adatukat. A királyné udvarhölgyei (Feldmann Etel, Herskovics Irén és Klein Irén) szintén jók voltak. A tündér királynő (Ignátz Margit) és négy kis tündére (Székely Melánka, Schiff Bella, Éried Sarolta és Friss Eszti) mintha igazán tündérek lettek volna. A királyfi kedvencz inasa Zenó (Weisz Erzsi) szintén nagyon jó volt. Az est sikerének koronája volt az élőkép, az összes játszók bemutatása, valóságos ragyogó színekkel megfestett kép. A kicsiknek taps virág és édesség a közönségnek pedig élvezet jutott bőven. A közönség lelkesen megéljenezte a darab szerzőjét és rendezőjét Baján Irén kiasszonyt, ki fáradságot nem ismerve, buzgó odaadással betanította a darabot és rendezte az előadást, pompás virágcsokrot nyújtottak át neki. Előadás után kedélyesen mulattak a nagyok kivilágos kivirradtig. — Gyászeset. Móricz Pál a Tiszakorszak ismert politikusa, a napokban berettyó ujfalusi magányába élte 77-ik évében elhunyt. Móricz Pál 1826 ban Taracz- közön született. Iskolái végeztével a vármegye alügyésze lett s tudósításokat Írogatott Csengeri „Pesti Hírlap-“ jába. 1861-től 1869-ig a Tisza-párt egyik vezető-tagja s Tiszának bizalmas barátja. Fiatal korában Tisza Kálmánnal és Lovassy Ferenczczel közösen megvásá­rolta a hires Esterházy-uradalmat Derecske mellett. Ez idő óta egymásután vásárolta a kisebb-nagyobb bir­tokokat, Budapesten pedig pompás palotát építtetett. Vagyoni romlását a taraczvölgyi helyi érdekű vasút idézte elő, melyet ő építtetett, Baross Gábor akkori vasutminiszter azonban nem akart államkezelésbe át­venni. Ez oly veszedelembe sodorta, hogy kénytelen volt csődöt kérni maga ellen. A debreczeni református egyházkerület algondnoka volt. Tönkrejutása után Berettyó-Ujfalun egy kis maradék birtokból élt, ahonnan évek óta alig mozdult ki. Halálát kiterjedt család gyászolja. Így Dr. Serly Gusztáv vármegyénk főorvosá­nak neje, Móricz Ilka úrnő, nagybátyját gyászolja az elhunytban. Móricz Pál halála egész Bihar vármegyé­ben általános részvétet keltett. — Szives tudomásul Mi helybeli borbélyok és fodrászok elhatároztuk, miszerint f. évi junius hó 7-ik napjától kezdődőleg üzleteinket a vasárnapi szo­kásos 2 óra helyett déli 12 órakor, hétköznapokon pedig a szombat kivételével este 8 órakor fogjuk be­zárni. Tekintettel; azon (körülményre, miután azt ta­pasztaltuk, hogy a fent nevezett időn túl már munka hiá­nyában tovább nyitva tartani üzletünket egyáltalán nem időszerű, ennélfogva tisztelettel kérjük a nagyérdemű közönség et, hogy ezen méltányos határozatunkat tu­domásul venni, s egyidejűleg üzleteinket a jelzett időn belől igénybe venni szíveskedjék. Nagykároly, 1903. május hó. Kiváló tisztelettel az összes helybeli bor­bélyok és fodrászok. — Felhívjuk a városi hatóság figyelmét a Fetser féle kereszt mellett levő közkutra. Ugyanis ezen kut- ból a felesleges viz a keresztet körül vevő árokba fut le, de ennek az ároknak lefolyása nincs. Ily körül­mények között a folytonos vízzel telitett és lefolyással nem biró árok, a nagy meleg beálltával bűzt fog ter­jeszteni. Valamiképen az ároknak lefolyást kellene csinálni. — Nagy kugliversenyt rendez a Protestáns Tár­saskör f. évi május hó 31-én és junius 1-én (pünkösd első és másodnapján) a mikor az I-ső dij egy kövér sertés, a Il-ik dij egy 10 koronás arany, a III-ik dij egy ébresztő óra, a IV-ik dij egy szivartárcza lesz. E kugli-versenyre a tagokat és az érdeklődőket ezúton is meghívja az elnökség. — Adóügy. Értesittetnek az adózó polgárok, hogy az 1903. évre érvényes vármegyei útadó kivetési lajstroma folyó hó 28-tól számítandó 15 napon át, azaz junius hó 12-ig bezárólag a városi adóhivatalban közszemlére ki van téve és hogy az az érdekeltek által a hivatalos órák alatt megtekinthető s a sérelmesnek vélt kivetés ellen a közigazgatási bizottságnál a kitétel ideje alatt a felszólamlások beadhatók. Nagykároly, 1903. május hó 24. Városi adóhivatal : Lévay Béla, adóügyi tanácsos. — Kerekes Ödön helybeli jonevü füszerkereskedő lapunk mai számában közölt hirdetéseit ajánljuk olvasó­ink szives figyelmébe. — Nyilvános számadás. A nagykárolyi dalegy­let által folyó hó 9-én a régi kaszinó helyiségében tartott dalestély jövedelme a következő volt: Bevétel: Jegyek eladásából 115 kor. 40 fillér, felülfizetésekből 33 kor. 60 fillér, összesen 140 kor., kiadás 56 kor. 08 fillér. Maradvány mint tisztajövedelem 92 kor. 92 fillér. Felülfizetni szívesek voltak: Palczer Ernő 4., k., Dr. Jékel László 3 kor., Gyurovits Gyula 2 k. 40 f., Baudisz Jenő, Hám József, Katz Sámuel, Petz János, Dr. Sternberg Géza. Sarkadi N. Zsig- mond, Rozenberg Sámuel, 2—2 k., Debreczeni Ist­ván, 1 kor. 60 fii., Dr. Adler Adolf 1 kor., 40 f., Kepecs Herman, Lőrincz Gábor, Tivadar Józsefi Tóth József nyomdász, Pucser István 1 — 1 k., N. N. 60 f., Kovács György, Schönpflug Richárd, Simkó Aladár, Szabó Pál, 40—40 f., Összen 33 korona 60 fillér. Fogadják úgy a szives felülfizetők, mint az estélyen megjelent közönség az egyesület háláját és köszönetét. Nagykároly, 1903. évi május hó 19. Kerekes Bertalan, ellenőr. Feifer Ede, pénztáros. — Műkedvelői szinielöadás. Mint emlitetük is már, a helybeli kath. legényegyesület pünkösd másodnápján a polgári olvasókör nagytermében műkedvelői előadást rendez. A darabban előforduló helyi kuplékat Rosenfeld Zsigmond irta és zenéjét Réthi László dalegyleti kar­nagy szerezte. Belépő dij : Páholy 10 korona. Ol­dalszék és körszék 2 korona. Elsőrendű zártszék 1 kor. 20 fillér. Földszinti állóhely 1 kor. Karzati állóhely 60 fillér. Gyermekjegy 60 fillér. Érdekes előadás lesz, érdemes a megtekintésre. A darab szinlapja a következő : Műkedvelői szinielöadás. Lukácsit Sándor nagyhatású népszínműve. A Nagykárolyi Kath. Legényegyesület műkedvelő tagjai által a polgári ölvasó^ör kistermében 1903. évi junius hó l én, Pünkösd másodnapján eló'adatik az ISTEN KEZE­Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta : Lukácsy Sándor. _______________________Rendező: Tóth József. SZ E MÉLYEK: Gondos Mihály, módos gazda Mónus Bertalan Zsófi, a felesége — — Pink Mariska Juliska, a leányuk — Tömpe Rózsika Szekeresne, özvegy asszony Nagy Margit Pista’ fiai — Tempfli Mihály Dani, — — — Deák Sándor Liliom Klári özvegy menyecske Jakab Etelka Darázs János, a Zsófi mostohája Vavrovits József Csörgőné, cseléd Klárinál Kozma Mariska Avari, jegyző — — Kassay Jenő Csontos Pál, birtokos — Hegedűs Gyula Cserjés, tanító — — Kiss János Tövis, gazdaember — Kinczli István Tövisné — —--­Ja kab Erzsiké Ferke, a fiók — — Stein János Lipi, zsidó korcsmáros — Popovits Rudolf Teri, menyecske — — Rácz Juliska Küllő — — — Kovács Sándor Boriska, 1 — Trunk Mariska Mariska, > leányok — Rácz Juliska Zsuzsika, ) — Kozma Mariska £££“■ (legénye* I z Papp József Lini Gyula Korbáné — — — Kozma Mariska Kisbiró — — — Kovács Sándor 2-ik ! Sazda — Ónucz János — Henrick István Egy csendőr — Lini Gyula Egy negyedféléves kis leányka Nagy Bertuska

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom