Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-30 / 13. szám

SZATMARMÉG YEÍ KÖZLÖNY

m

r(* A>

: í)fr rU

if®

TERVEZET

a Gazdasági Néptakarékpénztár részv.-társ.

alakítására.

A részvény-társulat czélja.

1. Általános köztudat, hogy a vidéki pénzintézetek legnagyobb része a nyerészkedést tűzvén czéljául, minden igyekezetét jövedelmének gyarapítására irányítja. Ezalatt természetesen nem gondol a gazdaközönség érdekeivel és semmit sem tesz a polgárság jólétének előmozdítására.

Át vagyunk hatva azon meggyőződéstől, hogy az úgynevezett kisembereknek (gazda, polgár, iparos és kereskedő) szükségük van olyan összekötő kapocsra, mely erejöket a közös czél érdekében egyesítse; ennélfogva mi, alólirottak az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 150. §-a határozmányaihoz képest alapítóknak jelentjük ki magunkat, és jelen tervezet és aláírási iv kibocsátásával egy olyan részvény-társulat alakítását tervezzük, mely egyrészt a gazdaközönség megtakarított filléreit biztos elhelyezés mellett gyümölcsöztesse, másrészt olcsó kölcsönök nyújtásával, a termények értékesítésével, előnyös előlegek adásával és egyéb gazdasági tevékenység által a hol kell tanácscsal és tettel a gazdaközönség, iparos és kereskedő osztály vagyonosodását előmozdítsa és jólétét emelje.

A társaság czége, székhelye, tartama és alaptőkéje.

2. A részvény-társaság czége : „Gazdasági néptakarékpénztár részvény-társaság“; székhelye: Nagy-Károly s tartama az alakuló közgyűléstől számított 50 év, mely azonban meghosszabbítható. A társulat működését 1600 darab lüO koronás részvénynyel, tehát 160,000 korona alaptőkével kezdi meg.

A részvények jegyzésének és befizetésének módja s határideje.

3. A társulat részvényei egyenként névre és 100 korona névértékre terveztetvén, a jegyzés névszerint és a darab szám feljegyzésével történik.

4. A jegyzett részvények után az aláíráskor az ivtartók kezeihez darabonként 10 korona részlet és l korona alapítási költség fizetendő azonnal, 20% (20 korona) pedig az alakuló közgyűlést követő 8 nap alatt az igazgatóság által kinevezendő

Báthory István,

gyógyszerész.

Strokmájer Ferencz,

kereskedő.

Serly Dénes,

lakatos, birtokos.

Torner Albert,

festő, birtokos.

Kinézel János,

asztalos, birtokos.

Sclmébli Károly,

kir. pénzügyi fogalmazó.

Ilágen Ignácz,

birtokos.

Kovács Lajos,

plébános, Csanálos.

Id. Mancz József,

birtokos, M.-Petri.

Czimmermann M.

árvagyám, birtokos, Csanálos.

Heinrich György,

bíró, birtokos, Fény.

Tillinger Ferencz,

tanító, birtokos, Fény.

Willand Pál,

biró, birtokos, N.-Majtény.

Marián Ferencz,

pék, birtokos.

Nagy Lajos,

mészáros.

Irsik Ferencz,

kereskedő.

Bunda Miklós,

építő mester.

Petz János,

kereskedő.

Lockmájer Márton,

birtokos.

Janitzky György,

kocsigyártó.

nagykárol

Soltész Imre,

plébános, Kálmánd.

Schreck Márton,

birtokos, Kálmánd.

Sauermann Antal,

birtokos, Csanálos.

Sterk Pál,

albiró, birtokos, Fény.

Meláu István,

tőkepénzes, Csanálos.

Ritli János,

birtokos, Fény.

Lukácsovits János,

festő, birtokos.

Szabó Ignácz,

gőr. kath. segéd lelkész.

Csernyi József,

birtokos.

Ifj. Matolcsy Sándor,

kereskedő.

Baudisz Jenő,

ügyvéd.

Makay Józseí,

Merts Imre,

birtokos.

Kun István,

vendéglős.

Kugler Lajos,

birtokos.

sírkő kereskedő.

Reszler Simon

magánzó.

y i lakosok.

Varga Imre,

kereskedő.

Kerekes Ödön,

kereskedő.

Bornemissza Géza,

árvaszéki ülnök.

Bokor Gyula,

Srádi István,

biró, birtokos, Gilvács.

Baumgartner István,

biró, birtokos, Kaplony.

Győry Péter,

birtokos, Kaplony.

Matlaszkovszky M.

plébános, Vállaj.

Száibel Pál,

birtokos, Gilvács.

Vonház István,

közgyám, birtokos, M.-Petri.

Ecsedi-láp lecsapoló társulat gátbiztosa és birtokos.

Zinner Józseí,

birtokos, Gilvács.

Fetser György,

birtokos, Gilvács.

Kerner Pál,

birtokos, N.-Majtény.

Ritli István,

birtokos, Kálmánd.

Ritli Antal,

birtokos, Kálmánd.

közegek kezeihez; mig a hátralékos 70 korona befizetési módozatait az alakuló közgyűlés határozandja meg.

5. A részvények jegyzésének határnapjául 1902. évi április hó 8-ika tűzetik ki, mely esetleg május 1 ig meghosszabbítható.

Az alakuló közgyűlés összehívásának módja és határideje.

Az alakuló közgyűlést alólirott alapítók az egyes jegyzést tett részvényesek személyéhez intézett meghívók utján fogják egybehívni. Az alakuló közgyűlés napjául ezennel az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 154. §-ának figyelőmbe tartása mellett 1902. évi május hó 15-ike tűzetik ki.

7. Az alakuló közgyűlésben való résztvehetésre megki- vántatik, hogy a jegyzett részvények után törvényesen megkívánt 10% (10 korona) befizetés igazoltassák, minélfogva az ivtartó által kiállított és adott elismervény a közgyűlésre egyszersmind igazolási jegyül is szolgál.

Az alapítók hatásköre, felelőssége és elszámolása.

8. Az alapítók hatásköre az aláírási iv és tervezet kibo- csájtásán és a jegyzett részvények 30%-ában megállapított készpénz átvételén túl kiterjed :

a) megfelelő kezelő személyzet alkalmazására, illetve félfogadására ;

b) az igazgatóságnak 3 évre terjedőleg kinevezésére, melyről azonban ezennel lemondunk a közgyűlés javára;

c) az alakuló közgyűlés összehívására.

Az alapítók működésükről az alakuló közgyűlésen beszámolnak és mindennemű felelősség alól csakis az alakuló közgyűlés által adandó felmentvénv alapján menthetők fel.

9. Ha a közgyűlés az aláirás zárhatáridejétől számított 2 hó alatt az alapítók által össze nem hivatik, vagy ha az aláirás sikertelen marad, az aláirók a lefizetett 10 koronát visszakövetelhetik ; a visszafizetés kötelezettsége az alapítókat egyetemlegesen terheli.

Nagy-Károly, 1902. évi márczius hó 2-án.

m

ti

\ mm

mi

I Mi

mmm

\ i) (tUg> (SÍ

mmm

1 <4® eg 4$ (