Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-09 / 6. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY — Dalestély Szatmáron. A Szatmárnémeti Dalegyesület 1902. évi február hó 10-én, a polgári Társaskör termeiben tagjai részére Réthy Lina és Papp Gizella urhölgyek szives közremüköaése mellett Dalestélyt rendez. Műsor: 1. A zöld erdőben : férfikar Ziegler Bélától. 2. A hazatérés : kettős Kückentől: zongora kiséret mellett éneklik: Réthy Lina úrnő és Orosz Alajos ur. 3. Bordal: Palotásytól, (férfikar) Ziegler Bélától. 4. Sextett „Luciá“-ból Donizettitől ; zongora kiséret mellett éneklik: Réthy Lina és Pap Gizella urhölgyek, dr Vajay Imre, Mondik Endre, Orosz Alajos és Ékkel Lajos urak. 5. Kettős. Zongora kiséret mellett éneklik: Dr. Vajay Imre és Orosz Alajos urak. 6. Elvennélek én csak adnának; férfikar Erkel Ferencztől. A dalegyesület tiszteletbeli, alapitó, pártoló és működő tagjai és családjai részére színes meghívók bocsáttattak ki, melyek belépőjegyül szolgálnak. Nem tagok számára a belépő dij személyenként 2 korona, család-jegy 5 korona. Kezdete fél 8 órakor. — Valóságos kincs az emberiség részére a Zol- tán-féle kenőcs, melyről számosán, még a társadalom legelőkelőbb köreiből is legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. így: Gróf Auersperg, Hippoliti bárónő, Daun Kapy Kprolina grófnő, Győrffy gróf, Matkotsch báró, Keglevich gróf, lovag Weileghüller József, Nyáry Kálmán gróf stb. kik mind azt írják, hogy e páratlan szer régi köszvényes és csúszós bajukra pár napi használat után gyógyulást hozott. E kiváló kenőcs üvegje 2 korona Zoltán Béla gyógyszertárában, Budapesten. — Szőlészeti és borászati kiállítás Pozsonyban. A folyó évi szeptember hóban országos mezőgazda- sági kiállítás lesz Pozsonyban, melynek keretében mintaszőlőtelep létesittetik, szőlészeti és borászati termékek, eszközök, anyagok, gépek stb. kiállítása lesz rendezve. A mintaszőlő telepnek magánbirtokosok számára fentartott részében néhány parczella (a 20 négyzetméter) tiz korona dij fizetése ellenében még kiadó. Reflektánsok, valamint azok, a kik a kiállítás szőlészeti és borászati csoportjában (borral, szőlővel vagy egyéb kiállítási tárgyakkal) résztvenni kívánnak, forduljanak bejelentési Ívért vagy esetleges felvilágosításért dr. Drucker Jenő csoportbiztoshoz (Budapest, IX., Üllői-ut 25. Köztelek). CSARNOK. Nóták. i. Se vágy, se álom nem leng a szivemben, Élek, mert hát még mindig élni kell, És ajakamra egy mosoly se lebben, Ha látom, hogy az ember mit mivel. A lányt, az asszonyt többé nem csodálom, Fáradtan járok a világba künn, Elszállt a vágy, eltűnt a fényes álom: Mint harmat hervadt rózsák szirmain ! II. Hópelyhek hullnak, némán hulldogálnak, Lehajtom asztalomra a fejem . . . Elolvadtak a tűzben rég a vágyak, És megfagyott a dal, a szerelem ! Sikongás, vigság a jég sima tükrén Kipirult arczczal iramlik a lány . . . A.kad, ki még tavaszt talál a télben . . . S a nyárban is csak tél vár én reám! III. írtam egy dalt a siró szerelemről, Beléleheítem sóvár lelkemet . . . Van egy lány, ki mindig vig, mosolygó, Van egy lány, ki örökkön nevet! Csak sejtené a könyek nagy hatalmát, Csak érzené, hogy van bú, fájdalom . . . Akkor talán még megtanulna ő is Szeretni és lemondani nagyon. IV. Csak egyszer fogtam puha kis kezét meg . . . Sugarat szóró nyári délután . . . Nem lángolt arczom, és egyéb se történt Egy reszkető kézszoritás csupán! És el fért benne mégis annyi mámor, Gyönyör, sóvár vágy, néma vallomás . . . És elfért benne, a mit megtanultam A hangtalan, sorvasztó hervadás ! V. Én hófehér csodálatos Madonnám, Eltitkolt szőke, égi mindenem, Szent, mondhatatlan boldogság oson rám,, Ha észrevétlen rád ragyog szemem ! Miképha látnám az Ígéret földjét . . . De érzem milyen távol, messze van . . . S ha elhaladtál, rám hull a sötétség . . . Nem vagyok más, csak árva, hontalan ! VI. És megvalósult költeményem, Ne tud meg, hogy bus rejtekében Ha itt az est, ha itt a reggel Harczot vivők az árnysereggel. Lassan, titokba, lopva lengek Fel-felzokognak, keseregnek . . . Szivembe szállnak összetépik S a pusztulást el-el mesélik. S egy halk nevet, édes nevet bug Fagyos, hideg, kesergő ajkuk . . . Fliesz Henrik. 3Tlltt©r. (E rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség nem felelős) Ujabbi nyilt levél Schwarcz Adolf testvéremhez. Első nyilt levelemre jónak láttad a választ megtagadni és e helyett Jasztrabszky Kálmán és dr. Ke- resztszeghy Lajos ügyvéd uraknak nyilatkozatait producálni. Jasztrabszky Kálmán úrral — érthető okokból — egyáltalában nem szándékozom hirlapi polémiába bocsátkozni, nyilatkozatára csak azon észrevételem van, hogy téves azon állítása, hogy engem a haszonbérletben —■ különösen az általam hozzá 1900. évi november hó 13-án közjegyző utján intézett levelem miatt — nem akart továbbra tűrni, mert ezen időpontban ő veled már szerződött és azt tudomásomra hozta. — Dr. Keresztszeghy Lajos ügyvéd urra csak csodálkozom, hogy kedvedért az ő köztiszteletben álló nevét a mi viszályunkba belevinni engedte anélkül, hogy jelentéktelen nyilatkozatával eljárásod helyességét legkevésbbé is igazolta volna, de mely nyilatkozatra alkalmilag esetleg még reflectálni fogok. Ezúttal azonban ismét csakis Te hozzád van szavam és ismételten a nyilvánosság előtt hívlak fel, hogy következő kérdéseimben felvetett körülményekre válaszolj : 1. Igaz-e és tudtad-e, hogy Jasztrabszky földtulajdonos ur a bérlet lejárta előtt mintegy 2V2 évvel hozzánk külön- külön intézett levélben megkínált a bérlettel, hivatkozással szerződésünk azon pontjára, mely szerint velünk való megelégedése esetén más bérlő előtti elsőbbséget nekünk biztosította ? 2. Igaz-e, hogy a földtulajdonos ur maga felhívott téged arra, miszerint ezen közös bérleti ügyünkben velem érintkezzél, azonban te ezt határozottan megtagadtad ? ha igaz, mivel indokolod ? 3. Igaz-e és tudod-e, hogy Jasztraszky Kálmán ur velem a bérletre vonatkozólag mindvégig egy évnél hosszabb időn át levélileg és személyesen is tárgyalt, sőt megbízásából velem sógora Govrik Ödön ur is tárgyalt ? 4. Mióta ügyvédje dr. Keresztszeghy Lajos ur földesurunknak, miért nem utasított a bérlet megkötése tárgyában minket hozzá és kik tudták azt, hogy a birtok bérbeadásával nevezett ügyvéd ur van megbízva ? 5. Miért folytak a birtok bérbeadására vonatkozó intézkedések oly csendben, holott máskor Jasztrabszky ur birtokai bérbeadását hirlapilag szokta hirdetni. 6. Ki reflectált még a bérletre, van e annak általában valami neve? 7. Igaz-e, hogy dr. Keresztszeghy Lajos ur rendszerint a te ügyvéded szokott lenni? 8. Miért mellőztél és alattomosan kijátszottál a bérbevételkor, holott az elsőbbségi jog nekünk együttesen volt biztosítva, mihez annál kevésbbé volt okod, mert teljesen külön vállva gazdálkodtunk, lévén a birtok köztünk megosztva, sőt a bérösszeget és adókat is külön fizettük. 9. Miért igyekeztél mindenkivel elhitetni, hogy uj bérleti szerződésedben Jasztrabszky Kálmán ur kikötötte, hogy engem a bérletből kizárjál; és igaz-e, hogy csak miután kiderült, hogy ezen védekezésed épp oly valótlan, mint minden állításod, jóval a szerződés megkötése után szerkesztettetek egy okmányt, melyben birság köttetett ki közietek az esetre, ha engem a bérletben meghagytok ; mi indított téged ezen okirat készítésére, mert a földtulajdonos ilyet tőled a szerződés megkötése után nem követelhetett és te ennek aláírását minden joghátrány nélkül megtagadhattad. 10. Miért hiresztelted el mindenfelé, hogy perlekedő, összeférhetetlen természetű ember vagyok, ki nemcsak téged, hanem Jasztrabszky föld- tulajdonost is állandóan bosszantottam. Add elő, miben állott e bosszantás ? Nem feleltem-e meg mindenben szerződésbeli kötelezettségeimnek épp oly pontosan mint te ? Nem gazdálkodtam-e jobban és okszerűbben mint te? Hiszen mind ezt Jasztrabszky Kálmán ur is elismerte és a bél lettel is újból megkínált. 11. Mondd el, milyen perek folytak és folynak közöttünk 6 év óta, miért vezettem ellened öt év előtt 10400 korona erejéig végrehajtást? Alkalmat nyújtok magam neked veled szemben elkövetett bűneimet szellőztetni, legyen tehát bátorságod válaszolni és nem mások nyilatkozatai alá elbújni. 12. Miért nyilatkozik eljárásod felett oly keményen elitélőleg saját sógorod Markovits Mór? Mindezen körülményekre legkisebb felvilágosítást sem ad Jasztrabszky ur nyilatkozata, ki különben birtokai bérbeadását tisztán üzleti szempontnak tekinti, sőt azt is megengedem, hogy az ő társadalmi körében a rokoni érzelmek is más fogalmat kepeznek, azonban azon szerény polgári társadalom, melyben mi élünk, nem szokta tisztességes eljárásnak nevezni azt, ki alattomos Ígéretekkel más által birt haszonbérletet kezéről elüt, főleg ha ezt testvér saját testvére ellen teszi oly időben, midőn ez hónapokon át kórházban súlyos betegen fekszik. Betegségem idejét használtad fel azon törekvésed megvalósítására, hogy testvéredet és családját kenyerétől megfoszthasd, és ámbár addig sem tartottalak okos és jó embernek, ily minden emberi érzést megtagadó tettre képesnek tartani még most sem akarlak. Épen azért hívlak fel újból előbbi levelemben tett ajánlatom elfogadására és vigyük ügyünket választott bíróság elé. Jámbor arczczal hirdeted, hogy ezen eljárástól csak azért vonakodol, mert én ezzel csak újabb anyagot keresek perlekedésre. Nos tehát én még azon conccesiot is megteszem neked, hogy kijelentem, miszerint az öt elfogulatlan úri ember ítélkezését csak egyedül magamra fogom feltétlenül kötelezőnek elfogadni, téged ez alól felmentelek, megelégszem az erkölcsi elégtétellel és igy te is részesülhetsz esetleg azon bizonyára általad sem remélhető morális eredményben, hogy eljárásod egy érdektelen forum által fog corect- nek elismertetni. Ajánlatom el nem fogadása ezek után részedről csak az erkölcsi bátorság teljes hiányának tekinthető. Kelt Részegén, 1902. február 7. Schwarcz Zsigmond. Nyilatkozat. Schwarcz Adolf és Schwarcz Zsigmond reszegei nagybérlő között fennálló és a nyilvánosság elé vitt bérviszonyra vonatkozólag reszegei Jasztrabszky Kálmán és Schwarcz Adolf urak kérésére 'kijelentem azt, hogy a múlt év végén, midőn Schwarcz Adolf ur a reszegei birtok bérletére vonatkozólag Zsigmond testvérével fennforgó kellemetlenségei felett velem tanácskozott, előttem hajlandóságot fejezett ki arra nezve is, hogy ő kész lenne a reszegei haszonbérlettől visszalépni akkor, ha azt földesura Zsigmond testvérének átengedné, s midőn én ezen kijelentést pár nap múlva Reszegei Jasztrabszky Kálmán urnák tudomására hoztam, ez határozottan tiltakozott ellene és kijelentette, hogy Schwarcz Zsigmond urnák birtokát haszonbérbe át nem engedi és Schwarcz Adolf urat az uj haszon- bérletből ki nem bocsátja. Nagykároly, 1902. február 8. fiemestóthi Szabó Antal. Jelen számunkhoz egy ésféliv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BÁDD1SZ JENŐ Laptulajdonos: ROTH KÁROLY. Kiadó ism Nagykárolyban a Nagypiacz-téren 18. sz. házban özv. Ruprecht Károly né által lakott keztyüs bolti helyiség, 1902% évi május 1 -tol kezdve kiadó. Értekezni lehet "WébeF Pál tulajdonossal. 1—3 Kiadó lakás. Nagykárolyban a Petőfi-utczában egy külön álló 1 szobás lakás a hozzátartozó melléképületekkel együtt május 1-től haszonbérbe kiadó. Értekezhetni Szobonya Antal úrral, l—l Fényi-utcza 33. sz. alatt. 6377—1901. szám. Pályázat. A szatmári járáshoz tartozó ombódi körjegyzői állásra — melynek ez idő szerint székhelye Pettyén — pályázatot hirdetek, s a választás megejté- sére határidőül Pettyén községbe a körjegyzői irodába folyó évi február hó 25-ik napjának d. e. 9 óráját kitűzöm. Javadalmazás : Törzs fizetés ............................. 924 K 46 f La kbér................................... 200 „ — „ Iroda és sorozási átalány . . . 124 „ 56 „ Utazási átalány.................. 295 „ 78 „ Napd ij átalány........................160 „ — „ An yakönyvvezető javadalmazása 160 „ — „ Felhívom mindazon jegyzői oklevéllel biró egyéneket, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy kellően felszerelt kérvényeiket a szatmári szolgabirói hivatalhoz folyó évi február hó 22. napjáig nyújtsák be. Szatmár, 1902. január 17. Főszolgabiró helyett: Szabó Zsigmond, 1 — 1 szolgabiró. Nyom. Róth Károlynál Nagy-Károly.
