Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-14 / 37. szám
van Fehér Sándor urnák, ki ezen legelső gépet 50 évvel ezelőtt atyjának Fehér Józsefnek Török- Becsére beszerezte. A Clayton és Shuttleworth czég kiállítási területén tovább szemlét tartva, találkozunk ott a legújabb s a mai kor legmagasabb színvonalon álló mintaszerű gőzcséplőkészletekkel, találjak továbbá az általános közkedveltségü külső vetőkoron- gós „Columbia-Drill‘‘ sorvetőgépeket, melyek úgy sik, mint hegyes talajokon egyformán kitűnő szolgálatokat tesznek s egyike a legsokoldalúbb gépeknek. Igen szép és változatos összeállítás van a ta- karmánykészitő gépekből kézi és erőmüvi hajtásra; a szecska és répavágógépek mintaszerűek és rendkívüli munkaképességűek ; az őrlő és daráló malmok, a Planet jr. kapáló eszközök stb. a legkorszerűbbek a földművelő eszközök kivált az egy és több vasú aczélekék kifogástalanok, egy szóval: az összes kiállított gépek kivitele méltó ezen világczég mindenütt elismert szabatos munkaelvéhez. A Clayton Shuttleworth czég pozsonyi kiállítását elhagyva azon meggyőződés és benyomás öröklődik meg bennünk, hogy ezen világczég mely egy félszázadon túl törekedett a nagy gazdaközönség igényeit a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel kielégíteni, ezen régi jó hírnevét Magyarországon is méltán kiérdemelte. — Lóverseny Szatmáron. A szatmármegyei ló' verseny-egylet 1902. szeptémber hő 28-án, vasárnap tartandó lóversenyére nevezési zárnap folyó évi szeptember hó 15-ig. Versenyek : I. Mezei gazdák versenye. Kezdete fél 3 órakor. II. Sikverseny. 800 korona az elsőnek, 100 K a másodiknak. III. Hölgyek dija. (Vadászverseny). Tiszteletdij 300 K értékben az elsőnek, tiszteletdij 100 K értékben a másodiknak, tiszteletdij 50 K értékben a harmadiknak. IV. Akadályverseny. 1200 K. Ebből 500 K adva a Magyar Lovaregylet által, 600 K adva az Urlovasok Szövetkezete által, 1000 K. a győztesnek, 200 K a másodiknak. V. Tenyészverseny (Sikverseny) ÍOOOK adja a m. kir. Földmivelésügyi miniszter ur. Ebből 700 K az elsőnek,, 200 K a másodiknak, 100 K a harmadik lónak. Általános határozatok: 1. A II., III., IV. és V. sz. versenyekben a Magyar Lovaregylet versenyszabályai mérvadók. 2. A versenyekben csak szatmármegyei \ersenyegyleti tagok lovai indulhatnak. (Az egylet választmánya a versenytéren is vehet fel tagokat.) 3. A versenyekben csak Urlovasok, vagy a Szatmármegyei Versenyegylet tagjai lovagolhatnak. 4. Minden nyereményből 5% vonatik le a versenypénztár javára. 5 Nevezési zárnap szeptember 15. Nevezések Poszvék Nándor egyleti titkárhoz (Szatmár, Bercsényi-u. 1.) intézendők. Versenybizottság : Intézőség : bér. Kováts Jenő elnök, Baranyay Imre ezredes, Domahidy István, Domahidy Sándot. Bíróság: Szerdahelyi Ágoston, Svaiczer Gábor és bér. Kovács Jenő. Mázsáló : Pethő György. Indító : Kovásznay Zsigmond százados és Bartha Kálmán. —- Házi verseny szeptember hó 27-én, szombaton délután 4 órakor a pettyén-szatmári 'országúton, Szatmár irányában. Találkozás Pálfalva végén. Ügetőverseny. 300 K egyletidij tiszteletdijakban. — Mezőgazdasági kiállítás, Pozsony. Pozsonyból jelentik nekünk, hogy Frigyes Főherczeg 0 csász. és Kir. Fensége, Széli Kálmán miniszterelnök, valamint Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter és a mezögadasági kiállítás Igazgatóságának kíséretében meglátogatta a Mayyar királyi államvasutak gépgyára vezérügynökségének kiállítását, ahol hosszabb ideig időzött és a bemutatott különböző fajtájú szerkezetű mezőgazdasági gépek iránt a legmelegebb érdeklődést tanúsította. A Főherczeg többek között felemlítette, hogy az állami gépgyár minden tekintetben kiváló gyártmányait igen jól ismeri, mert uradalmai már évek hosszú sora óta kizárólag e gyárból szerzik be szükségletüket. A gépek szerkezetéről is csodálatra méltó tájékozottsággal beszélt a Főherczeg és különösen érdeklődött a kiállított legújabb szerkezetű gőzcséplőgép és utimozdony. továbbá a „Millenium“ aratógépgyártmányok iránt. Megemlítendő itt, hogy a magyar királyi államvasutak gépgyára az egyedüli gyár a kontinensen, amely aratógépek gyártására speciálisan be van rendezve és ezen gépeket nagyban előállítja. A „Millenium“ kévekötő-aratógép különben is az első ily fajta gép, amely a kontinensen készül és szerkezetileg oly kitűnő, hogy hivatva van az amerikai hasonló gyártmányokat nemcsak a belföldről kiszorítani, hanem azoktól a kontinentális piaczokat is elhódítani. Megelégedéssel vette tudomásul 0 Fensége, hogy az állami gépgyárnak, hazánk eme leghatalmassabb ipartelepének gyártmányai ma már nemcsak a belföldön dominálnak, hanem a magyar ipartermékek jó hírét a messze külföldre is elvitték. Ä gyár mező- gazdasági gépeinek kivitele rohamosan emelkedik és ma már a Balkán államokon és Oroszországon kívül Francziaország és Olaszország is állandó piacza a gyártmányoknak. Érdeklődéssel hallgatta meg 0 Fensége azt is, hogy ez évben több gőzcséplőkész- letet szállított a gyár Argentiniába és az orosz-kinai határvidékre is. Darányi földmivelésügyi miniszter pedig a Vezérügynökség jelen volt képviselőjétől felvilágosítást kért a gőzekék gyártásának ügyéről és örömmel vette tudomásul, hogy a m. kir. államvasutak gépgyára tanulmányait ez irányban már régóta folytatja és így a magyar gőzekék gyártásának most már mi sem áll útjában. Darányi miniszter erre hangsúlyozta a gőzekék gyártásának fontosságát, úgy a mezőgazdaság, mint pedig a hazai gépipar szempontjából és megelégedésének adott kifejezést, midőn a Vezérügynökség képviselője kijelen tette hogy a szükséges intézkedések már megtétettek az iránt is, hogy gőzekék külön e czélból alakítandó szövetkezet részére gyártassanak, hogy a kisebb gazdák is bérszántás utján kihasználhassák a modern SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY CSARNOK. talajmüvelés nagy előnyeit. A Főherczeg távozásakor még az államgépgyári Vezérügynökség kiállításának Ízléses elrendezéséről is dicsérőleg nyilatkozott és a látottak felett újólag megelégedésének adott kifejezést. Az állami gépgyárak Vézérügynökségének kiállítása után 0 Fensége magas kíséretével a Fehér Miklós gépgyár részvénytár saság nagyszabású külön pavilonjában elhelyezett kiállítását szemlélte meg, ahol a bemutatott különböző fajtájú tejgazdasági gépek iránt élénken érdeklődött és különös tetszését nyerte el egy működésben bemutatott teljes tejgazdasági berendezés. A Fehér gyár mintegy két év óta nagyban foglalkozik a falusi tejszövetkezetek, magán-tejgazdaságok és mintatehenészetek berendezésével. A tejgazdaságok berendezéséhez szükséges fontosabb gépeket és eszközöket a legújabb rendszerek szerint legjobb minőségben gyártja és hozza forgalomba. Konstruktiv előnyei folytán a czég által eladott „Melotte“ rendszerű „Siegena“ separatorok mindinkább terjednek Magyarországon és mind számosabb tejszövetkezet és magán-tejgazdaság rendezi be telepét ezen tejfölözőgépekkel. A Főherczeg a látottak felett itt is legmagasabb megelégedésének adott kifejezést. A közigazgatás javítása. (Folyt, és vége.) Újabb időben tagadhatatlanul bizonyos irányzat indult meg a központból a szegény ember közigazgatási és egyébb bajaival jobban foglalkozni, de ez az irányzat ép az elmondott okoknál fogva, nagy eredményt nem hozott s nem is fog hozni létre, ép ezen oknál fogva az egyszerűsítési törvény sem fog nagyobb eredményt szülni, mert hiába ad egy néhány formai könnyebbséget a közönségnek, mindaddig, mig a tisztviselőnek nagyobb mozoghatási képességet nem ad, valóságos eredményt nem érünk el, ez pedig az uralkodó bizalmatlanság miatt nem állhat be. Nagyon sokat várnak ép a szegény osztály érdekeben a járási számvevőtől, ezt én elhibázott intézkedésnek tartom, az ellenőrzés csak úgy hatékony, ha nem baráti körből jön. Annak a járási számvevőnek a közigazgatásnál megszokott eljárás szerint csekély fizetése lesz, melyből meg nen élhetve, társadalmilag épen barátai körére lesz utalva, kiket ellenőrizni köteles, kik mindent elkövetnek, hogy hivatalos utjai alkalmával minél kevesebb költséggel mentül jobban találja magát. Természetesen vigyázni fog, hogy bajba ne kerüljön s a formákat ismerve, nagyon könnyen tanítója lehet az általa ellenőrzőiteknek, hogy visszaéléseik ne legyenek könnyen felfedezhetők, bebizonyíthatok. Nem gyakori ellenőrzés már helyzetüknél fogva megbizhatatfan egyének által a helyzet kulcsa, de kiszemelt s az ő társadalmi osztályokból kiemelt egyének ellenőrzése, kik a központból meg-megjelenve, a felügyeletet minden befolyástól menten gyakorolhatják. Az ilyen ellenőrzésre szükség van és ennek hatását megfogja érezni a közigazgatás s vele a szegény ember, de a mai irányzat ezt nem fogja elérni soha. Egyáltalában tapasztalatom az, hogy az uj hivatalok felállításánál, minél csekélyebb fizetéssel állit- nak fel hivatalokat, annál drágább az a népnek. Annak a hivatalnoknak meg kell élni valamiből, ha az állam nem adja s neki magának a legtöbb esetben nincs, a miből pótolja, a nép lesz az, mely indirect módon a megélhetési pótlékot megfizeti s épen az ellenőrzést adni nekik át, kiszámíthatatlan károkat fog okozni. De az ellenőrzés nem is lehet hatékony, mert épen annak a hivatalnak tagja, melyet ellenőrizni is kénytelen vagy egy uj ellenőrzési közegről kell gondoskodni, mely a főszolgabírói hivatalt s a járási számvevőket ellenőrizze, de a kettős ellenőrzés többe fog kerülni, mintha teljesen ismeretlen, de rangban és fizetésben felül álló egyének ellenőrizete bár ritkábban gyakorolva állíttatnék fei. Ez az ellenőrzés lenne egyik feltétele a főszolgabírói hatáskör kiszélesítésének is, s a vármegyei közigazgatás ma nagyon fogyatékos ujonczozási tere lenne az érettségivel ellátott jegyzői kar, melynek tagjai a községi közigazgatás több évi gyakorlatát vinnék a főszolgabírói hivatalba s az a fiatalabb nemzedéke a körjegyzőknek, vagy gyakornokoknak, mely a jegyzői pályát csak kezdetül, gyakorlatul tekintené, hogy egy gyakorlati vizsga letételével a vármegyei közigazgatásba jusson, egészen más munkakedvvel, reménynyel kezdene pályájába, mely a jegyzői kart is más erőkkel látná el, sőt oda nem is szabadna bejutni senkinek, a ki legalább két évi jegyzői gyakorlatot nem tud felmutatni. Eleinte ez talán csak látszat lenne, de hamar komoly gyakorlattá válnék s nem lenne a fiatal szolgabiró, sőt sokszor az öreg főszol- gabiró is a jegyző játékszere. A főszolgabírói hivatalra ruházni a községi pénzkezelés felügyeletét, nem fogja meghozni a várt eredményt, mert vagy teljesen a járási számvevő kezébe fog az átsiklani vagy a főszolgabírót téve a járási számvevő ellenőrévé, el vonja valódi teendőitől, mert a felelősség közigazgatási elve a főszolgabírót fogja sújtani az e téren történt mulasztásokért s a felmerülő esetek mind megannyi okai lesznek a főszolgabírói hivatal megbízhatatlanságának, a helyett, hogy az ellenőrzésnek e részét a főszolgabírótól teljesen függetlenül gyakorolva, a főszolgabírót felmentenők azon teendőktől, melyre minősítéssel úgy sem bir s a mely téren éri a legtöbb gyanú legalább jogosulatlan pártfogásért, holott épen a vizsgálatok nem értése oka legtöbb esetben a fenforgó elnézésnek. Azon nagy munkában, mely a kivándorlás megakadályozására ma megindult, egyik leglényegesebb pont az, hogy az alsóbb osztály érdekeit a közigazgatásnak fel kell karolni s gondoskodni kell, hogy a népnek legyen egy helye, hová bajaiban fordulhat s hol e bajok legtöbb esetében orvoslást nyer. Ez nem lehet más mint a főszolgabitó, kinek hatáskörét minden irányban ki kell bővíteni, de ugyanakkor gondoskodni kell, hogy a főszolgabírói hivatal a czélnak megfelelő számú és képzettségű emberekkel láttassék el úgy az alsó, a községi, mint a középső, a vármegyei közigazgatás fokán. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a közigazgatási rendszerünkben ma fenn álló hármas kasztrendszer megszűnik s a közigazgatás különböző fokozatai közt helyre áll a természetes vérkeringés s ezáltal megszűnik a legfelső fokú köz- igazgatás bizalmatlansága az alsóbb fokozatok iránt, mert ezen bizalmatlanság megszűnése nélkül a helyett, hogy kibontakoznánk a burokratismus bilincseiből, csak súlyosabbakká válnak azok s ezen bilincsek legjobban az alsó néposztályra fognak nehezedni. A természetszerűleg kiszabott idő nem engedte meg, hogy a felolvasásom más legyen, mint egy hézagos elmefuttatás, nem is hiszem azt, hogy mindenki helyeseljen mindent, a mit elmondottam, meglehet a javítás tekintetében nézeteink eltérők lehetnek, de megvagyok győződve, hogy a közigazgatás jelen rendszerével elégedetlenek vagyunk, érezzük, hogy a köz- igazgatás a nagy közönség s különösen a szegényebb osztály igényeit nem elégíti ki s még azok is, kik a módozatokra nézve velem ellentétes nézetben vannak, abban megegyeznek, hogy a közigazgatási rendszerünk alapos javítást igényel s ennek következtében bátor vagyok határozati javaslatomat elfogadásra ajánlani s ennek értelmében kérni: mondja ki a Kongresszus, hogy „A kivándorlás ügyére vonatkozólag nagy horderejűnek tartja a közigazgatás rendezését s ezen rendezésnél egyrészt érvényre óhajtja emeltetni az állami kinevezés rendszerét (mely a szabadelvüség s a valódi demokráczia követelményeinek felel meg), másrészt nehogy a bürokratizmus irányában fajuljon el, a vármegyei önkormányzatnak s vele kapcsolatos ellenőrzésnek tág tért óhajt engedni és ezen rendezés alapján a főszolgabírói hivatalt úgy rendezni be, hogy a főszolgabíróban találja fel az alsóbb néposztaly azt a védőt, támogatót, melyet a mai helyzetben nem talál fel sehol. Jelen számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. szerkesztő: BÄDD1SZ JENŐ Laptulajdonos: ROTH KÁROLY. HIRDETÉSEK: Egy jó családból való ifjú TANULÓUL lapunk kiadóhivatalában felvétetik. JE3ZIr de t zrx Alulírott körjegyzőnél egy szolid, szakképzett fiatal ember, mint segédjegyző havi 25 korona fizetés és — mosás és ágyneműn kívül — teljes ellátás mellett alkalmazást nyer. Szamos-Dob, 1902. szept. 12. Nagy Gyula, 1^1 körjegyző. Zanathy Mihály kir közjegyző tulajdonát képezett és általam birói árverésen megvásárolt Ká/mánd utczai sarokház f. évi nov. l-töl bérbe kiadó, vagy pedig úgy az egész belsőség, mint annak kerti része külön is azonnal eladó. Nagykároly, 1902. aug. hó. 16—? Fógel Kálmán, Nyom. Róth Károlynál Nagy-Károly.
