Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-21 / 38. szám
Nagykároly, 1902. szeptember 21. 3S- szám. XXVIII. évfolyam, SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-N* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. «=.SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. HIVATALOS RÉSZ. 26566—1902. sz. Szatmárvármegye alispánjától. Meghhivó. Van szerencsém az állandó választmány tagjait a folyó hó 23-án délután 3 órakor kezdődő "ü_ 1 é s r o tisztelettel meghívni. Tárgy: a folyó évi 98,763. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében újból összeállított 1903. évi törvényhatósági költségelőirányzat. Nagykároly. 1902. szeptember 15 Nagy László, alispán. A Kossuth ünnep városunkban. Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulóját városunkban is nagy lelkesedéssel, méltóan az országos ünnepségekhez, ülték meg. A lelkesedés önkéntes, szívből jövő, igaz volt és kiterjedt ez a társadalom minden rétegére. Mert a Kossuthkultusz olyan nagy és erős városunkban, hogy a népnek, a polgárságnak apraja nagyja megmozdul, ha a Kossuth ncv ünnepléséről van szó. Lobogó díszt öltöttek az utczák városunkban már napokkal előbb, és tegnap este a város belső területén, — úgy hogy csak a külső, a szegény nép lakta utczák tettek némileg kivételt, — kivilágították a házakat a nagy nap örömére. A statusquo izraelita templomban 19-én, valamint az ev. ref. templomban a tegnapi napon megható isteni tisztelet volt a magyar nép apjának kegyeletes emlékére, tegnap délelőtt pedig a város képviselő-testülete tartott dísz- közgyűlést, a melyen egyhangúlag elhatározták, hogy Kossuthnak Nagykárolyban szobrot emelnek önkéntes adakozásokból. Az adakozást megkezdte maga a város közönsége, mint erkölcsi testület, 2000 koronát szavazott meg a szobor költségére. Most e tekintetben sem marad hátra városunk az ország hazafias városai mellett. Ezenkívül volt színházi díszelőadás a nyári színkörben, az üzleteket az ünnep napján zárva tartották, tegnap délután pedig nagy népünnepély volt a Lövölde kertben, a melyen ezrekre menő ünneplők vettek részt. Az ünnepély részletes leírását a következőkben adjuk : Az ünnep a templomban. A tegnapi napon délelőtt a helybeli ev. ref. templomban volt hálaadó isteni tisztelet. A városháza előtt volt a gyülekezés, a honnét a helybeli dalárda is a menethez csatlakozott. A templom egészen megtelt ünneplő intelligens közönséggel sőt a közönség egy része nem is fért be a templomba. Képviselve volt a közönség soraiban a társadalom minden osztálya. A zászlókkal szépen feldiszitett templomban megkezdte az ünnepélyt a dalárda éneke, a mely a Hymnuszt énekelte. Ezután Berey József mondott rövid, de mélyen megható imát, mire a dalárda énekelte el érzésteljesen a Kossuth Hymnuszt. Majd az agg Asztalos György ev. ref, lelkész tartott beszédet. Mint egy öreg próféta, oly ékesen, okosan és ihlettel méltatta a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy eszELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-m Egyes szám ára 20 fillér, isméit és Kossuth hervadhatlan nagy érdemeit. Beszéde nagy hatást tett. Befejezte a szép ünnepélyt a szózat eléneklése. Előző napon az izraelita statusquo templomban tartottak a Kossuth ünnep alkalmából isteni tiszteletet. — A tágas, pazarul kiviliágitott templom zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel, lelkes hazafiakkal. Ott volt a város szine-java rang és valláskülönbség nélkül. Ott voltunk mindnyájan, kik e nap szentséges jelentőségét szivünkben hordozzuk és soha sem fogjuk elfeledni azt a csodálatos, lelket magával ragadó gyönyörű szónoklatot, melyet Fürth Ferencz, a hitközség érdemdús rabbija tartott. Nem beszéd, nem szónoklat volt az, hanem gyönyörűséges szívhez szóló ima, mely bele kapaszkodott a szivek húrjaiba és elvitt bennünket a bűbájos, csillagos égbe, az angyalokhoz az istenhez és ünnepelt szabadságunk szelleméhez. Magunk előtt láttuk szabadságunk édes apját igazi teljes nagyságában, szépségében, nemességében. — Eli- bénk rajzolta őt az aranyszáju lelki pásztor csodálatos szép beszédében — hasonlítva a nagy hőst az oltár tűz ötféle tulajdonságához : — Tiszta volt a hazafisága, ment minden önzéstől, mint az oltár lángja, tiszta, fényes, mint a nap sugár. Nyugodt, méltóságos volt; megküzdött minden előítélettel, mint az oltár lángja, egyenesen, simán lobogott az ég felé. Az ő hazafisága sohasem csökkent, vészben, viharban egyaránt küzdött és működésének eredménye ma és örökké fenn fog állni, mint az oltár tűz, mely sohasem alszik ki. Kossuth L.ajos buzditó szavára, egy érzelem támadt a szivekben, egy vágy, a szabadság vágya; az Ő lángoló szavaira kardot fogott a nemzet ifja, véne, az ifjút hőssé, az aggot harczképessé varázsolta, midőn az oltár lángja' megégette a száraz és nedves anyagot egyaránt. És végre, midőn az oltár tüzének nem volt füstje, az ő lelkének sem volt egyéb vágya, mint a szabadság és népének boldogi- tása. A gyönyörű szónoklatot áhitatos imával fejezte be a lelki pásztor, és mi a meghatottság könnyeivel szemünkben távoztunk az Ur házából. Az alkalmi beszéd, melyet a hazafias rabbi közrebocsátott ki lesz nyomtatva és elárusítva. Jövedelme pedig a Kossuth szobor javára fordittatlk. A díszközgyűlés. A díszközgyűlést Debreczeni István polgármester pontban 11 órakor nyitotta meg. A virágokkal s lobogókkal szépen díszített tanácsteremben nagy közönség jelent meg, mely a termet egészen betöltötte. A karzat is zsúfolásig telve volt. Elnöklő polgármester a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést : Mélyen tisztelt képviselő gyűlés ! Kossuth Lajos nagy hazánkfia születésének 100-ik évfordulóját városunk polgársága pártszinezet nélkül városi ünneppel óhajtván megülni, megkeresést intézett hozzám, hogy e mai napra rendkívüli közgyűlést hívjak össze. Magát becsüli meg az a nemzet, a mely nagy honfiai emlékét megtiszteli, hogy tehát szeretett hazánk jelentékeny tényezőjét képező városunk a valódi hála és elismerésnek méltó kifejezést adhasson, kész örömmel tettem eleget az ünnepélyt rendező bizottság megkeresésének, a mélyen tisztelt képviselő-testületet a mai rendkívüli gyűlésre összehívtam. A midőn a képviselő-testület tagjait szivemből üdvözlöm, óhajtom, hogy ezen testület tagjait mindig a valódi hazaszeretet hassa által. A rendkívüli gyűlést ezennel megnyitom. A közgyűlés első tárgyaként dr. Adler Adolf városi képviselő indítványa vétetett tárgyalás alá, Kossuth Lajos érdemeinek megörökítése tárgyában. Az indítvány a következő volt: „Minthogy folyó évi szeptember hó 19. napján 100 éve annak, hogy Kossuth Lajos született, a 100 éves évforduló alkalmából Nagykároly rend. tan. város az egész országgal, a nemzettel együtt érzelemben összeforrva, hálájának, hódolajának egy babérágával áldozni óhajtván boldog emlékű Kossuth Lajos, városunk volt díszpolgára, a magyar szabadság örökéletü hőse emlékének, indítványozom : miszerint határozza el a képviselő gyűlés, hogy jegyHirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetten levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. zőkünyvében megörökiti e legnagyobb hazánkfiának soha el nem évülhető érdemeit, hogy évezre'dek múlva is a legmélyebb kegyelettel, tisztelettel és csodálattal emlegessék majd az utódok azt a férfiút, kit még ma is Kossuth apánknak mond a nép, kinek hazánk szabadsága kivívásában és népei egyen- jogositásában az oroszlán rész jutott.“ Indítványozó beadott indítványát n következő beszéddel indokolta meg : Tekintetes Polgármesie: Lír ! Tisztelt közgyűlés! Jól tudom, hogy boldog emlékű nagy hazánkfia, Kossuth Lajos érdemeinek közgyűlésünk jegyzőkönyvében leendő megörökítését czélzó indítványomat a t. közgyűlés akkoi is elfogadná, ha azt meg nem indokolnám ; jól tudom azt is, miszerint gyönge vagyok ahhoz, hogy Kossuth Lajos érdemeit ezen név viselőjéhez méltóan ecsetelhessem, s ha ezek daczára mégis felszólalok indítványom megokolására, teszem azért mert ez igy illik és igy szokás, miért is kérem szíveskedjenek engem néhány percznyire becses türelmükkel megajándékozni. Hogy ki volt Kossuth Lajos és mik az ő érdemei, azt ha nem is tudjuk mindnyájan, de érzi minden magyar ember. Hiszen minden magyar ember szivében ott lappang a magyar nemzeti ideál, az önálló és teljesen független magyar állam eszményképe, mely eszményképnek Kossuth Lajos volt lánglelkü apostola! Nem fogom ezúttal Kossuth Lajos életrajzi adatait felsorolni, s nem fogok Kossuth Lajos működése részleteire kiterjeszkedni, hiszen ezek nem egy kis beszéd keretébe valók ; hiszen ezekről napokon, heteken, hónapokon át lehetne beszélni, s köteteket lehet írni; csak azt kívánom kiemelni hogy Kossuth Lajos hosszú, tettekben gazdag életének minden percze, minden pillanata, agyának minden gondolata, lelkének minden érzése, szivének minden dobbanása a magyar haza jólétének és felvirágzásának volt szentelve, s hogy egyedül ő tartotta fenn évtizedeken át a magyar államiság teljes jövendőjébe vetett hitet reményt és bizalmat. Ha nem is egyedül Kossuth Lajosnak de, minden esetre első sorban neki köszönhetjük az 1848-ik évi szabadelvű törvényeket melyek a későbbi ily törvényeknek is alapját képezték. Neki köszönhetjük első sorban, hogy drága hazánk, ha még nem is teljesen, de nagyrészben független lett; neki köszönhetjük első sorban hogy felszabadult a föld a szolgalom alól, a jobbágy a járom alól, a szellem a rabbilincs alól. Neki köszönhetjük első sorban, hogy ledöntetett a nemes és nem nemes közötti válaszfal, hogy behozatott a jogegyenlőség és testvériség elve. Neki köszönhetjük, hogy megalkottatott a népből a nemzet, hogy szabadságot, egyenlőséget élvezünk, hogy testvérek lehessünk, s a közös szülőt a hazát szeretve áldozhatunk a hazafiság oltárán. Hiszen Kossuth Lajos gyújtó szava segített felrázni a magyar nemzetet mintegy mély álomszerű letargiából, az ő lelkének szikrájától gyűlt fel a magyar nép szivében a szabadság lángja; s a szabadság eszméje szárnyat öltve faluról falura, városról városra járt, kunyhóba és palotába egyaránt eljutott, s bejárta az egész országot, miként a mennydörgés hangja, mely a lég sűrített rétegeit egyenként tördeli át, mig rettegésszerü morajával az egész világot bejárta. Kossuth Lajos neve ma már egy eszmény. Mint Bartha Miklós Írja: a Kossuth név történelmi tőke ; munka, dicsőség, szabadság, erő, fajszeretet és önfeláldozás, nagy intézmények nagy sorozata fűződik e névhez. Kossuth Lajos sírjából egész mondakörök szállanak fel lelkünkre, melyek miként a nemzeti legendák úgy terjednek tovább : Kossuth neve fegyvert jelent a mi nemzeti aspiratiónk kivivására és paizsot a nemzeti ellentállás szervezésénél. S ő, ki annyit tett, fáradt, dolgozott és küzdött nemzetéért osztály részül mit kapott ? Osztályrészül kapta azt, hogy 1849. aug. 19-én kénytelen volt hazáját elhagyni, hogy azt többé ne is lássa, s kénytelen volt bujdosva a hontalansság szenvedéseit átélni 1896. ggT KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON! 1896. HUSZTHY ZOLTÁN kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban. 1—52 mr megbízható, szép munkai Remek kivitelű fényképnagyitások! Sietnagyságu 9 frt 80 kr. 9 frt 80 kr. Vidéki megrendelések a legnagyobb figyelemmel teljesittetnek Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi stb. csoportfényképek a szokott természethü, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rttől.
