Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-14 / 37. szám

S ZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

— Polgári Iskola Máté-Szalkán. E tárgyban a következő sorokat vettük : Mátészalka város-képviselő testületé ismételten szép tanujelét adta a város kulturális szükséglete iránt tanúsított érdeklődésének akkor, midőn szeptember 7-én tartott közgyűlésében az Ilos- vay Endre járási főszolgabíró által már évekkel ezelőtt felvetett eszmét napirendre hozta és nevezett főszolga- biró képviselő-testületi tag által benyújtott határozati javaslat egyhangú elfogadása mellett, határozatilag kimondotta, hogy a latinnyelv kötelező tanítása mellett polgári fiú iskolát létesít, e czélra szükséges telket épületeket ingyen adja, a berendezést saját költségén eszközli és az állami segélyezés kieszközlése végett a nagyméltóságu vallásügyi minisztériumnál kérvényez.

A város képviselő-testületének ezen határozata annál inkább dicséretre méltó mert a község, mely vagyon hiányában eddig is kizárólag a községi pótadó utján fedezi szükségleteit, valóban számottévő anyagi áldozatra határozta el magát, midőn a polgári iskola felállításával járó költségeket községi potado utján határozta el fedezni. Ilosvay Endre egyúttal ígéretet tett a képviselő-testületnek, hogy az állami polgári iskola létesítése czéljából társadalmi utón Mátészalkán s a járás területén gyűjtést rendez s a saját részéről a gyűjtő- ivet 100 koronával meg is nyitotta. Elismerés illeti ez ügyben különösen Ilosvay Endre főszolgabíró urat ki szülővárosának közügyei iránt mindenkor tanúsított meleg érdeklődésével karolja fel az ügyet. Erősen reméljük, hogy a kerület közkedvelt és tevékeny képviselőjével együtt mindenesetre fel fogják tudni kelteni a vallásügyi miniszter érdeklődését és az államsegélyt is kieszközlik. Adja Isten, hogy siker koronázza lépésüket.

— Esküvő. Veres Gusztáv ilki ev. ref. lelkész

f. hó 9-én esküdött örök hűséget városunkban Szo- bonya Mariskának, Szoborba Antal építész kedves leányának. Boldogság kisérje frigyüket!

— A nagykárolyi status-quo izr. hitközség elöljárósága a Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulója alkalmából, annak megünneplése tárgyában a következő hazafias meghívást adta ki: Szeretett testvérek ! Hazánk minden jó érzelmű polgára készül Kossuth Lajos hazánk nagy fia születésének 100-ik évfordulóját kegyelettel megünnepelni. Hitközségünk vezetősége e folyó évi augusztus hó 24-én tartott ülésén elhatározta, hogy nemcsak e nap megünneplésén részt vezs, hanem maga is saját templomában magyar szónoklattal egybekötött isteni tiszteletet tart. Az isteni tiszteletet az izr. templomban e hó 19-én az esteli ima előtt délután 5 óraaor fogja megtartani. Minthogy Kossuth Lajos mindnyájunknak, kik a haza szent földjén élünk a jelen társadalmi rend előhírnöke volt, a ki hazánk ezred éves jogainak megvédéséért sorompóba lépett és a nép szabadsága, egyenlősége és testvérisége kivívásáért mint hü bajnok utolsó leheletéig küzdött és szenvedett, méltán elvárjuk, hogy mindnyájan közülünk, az ő áldott emléke tiszteletére rendezett ünnepélyen részt venni, szent kötelességének fogja ismerni. Nagykároly, 1902. szeptember hó 10-én. Hazafiui üdvözlettel, a nagykárolyi izr. hitközség elöljárósága.

— Nagykároly város kereskedőit és iparosait s

mindazokat kiknek nyílt üzleti helyiségük van ezúton is felkéri a Kossuth Lajos születésének 100 éves évfordulóját rendező bizottság, hogy üzleteiket folyó hó

20- án az ünnepély napján délután 2 órától az ünnepély fényének emelése czéljából tartsák zárva s tömegesen jelenjenek meg.

— Az óvárii ev. ref. egyház templomának kijavítása alkalmából folyó évi szeptember hó

21- én, vasárnap hálaadó istentisztelettel összekötött örömünnepet ül, melyet d. u. 3 órakor kezdődő táncz- vigalom követ. Belépti-dij : Személyenként 1 korona. Családjegy 3 korona. Kitűnő zenekarról, kényelmes tánczhelyiségről, s a fogatok elhelyezéséről gondoskodva van. F'fclülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak.

— Az ág. evang. egyház saját templomában f. hó 21-én vasárnap d. e. fél 10 órakor tart ünnepélyes isteni tiszteletet Kossuth Lajos 100 éves születési évfordulójának megünneplésére.

—• Honvédzászlóaljunk ma este 7 és fél órakor érkezik vissza vonaton az őszi hadgyakorlatokról.

— Kossuth ünnep M -Szálkán. Mátészalkán Kossuth születésének 100-ik évfordulóját a mátészalkai járás szeptember 21-én ünnepli meg. Az ünnepi beszédet Jékei Zsigmond, a kerületnek osztatlan közbecsülésben álló országgyűlési képviselője mondja.

— Nagykároly város képviselö-testülete f. hó 7 és 8-án tartotta őszi rendes közgyűlését. A első napon bejelentette a közgyűlés megnyitása után Debreczeni István polgármester Blau Sámuel képviselő elhunytét és azt, hogy helyére a következő póttagot dr. Brán Felicziánt hívta be. Ezután következett a közgyűlés legfontosabb tárgya, a városi szervezési szabályrendelet melynek lényegesebb pontjait vita nélkül elfogadták, egyedül a tisztviselők fizetés emelése, mint ilyenkor szokásban van, keltett nagyobb vitát. A fizetés emelés mellett Kacsó Károly, Csipkés András, dr. Adler Adolf, dr. Kovács Dezső, Schiff József, Roóz Samu és Debreczeni István polgármester keltek síkra, mig ellene csak Szalay Bálint szólott fel. A vita vége az lett, hogy a fizetés emelést elfogadták. Ennek folytán a közigazgatási jegyző fizetését 1600 koronáról 2000 koronára, az árvaszéki jegyző fizetését 1000 koronáról 1200 koronára, a tiszti orvos fizetését a szégyenletes alacsony 400 koronáról csak 600 koronára, a számtiszt fizetését 1200 koronáról 1300 koronára, a rendőrbiztos fizetését 800 koronáról 1000 koronára, a négy első osztályú írnok fizetését 800 koronáról 900 koronára, az öt másod osztályú írnok fizetését 735 koronáról 800 koronára emelték fel. Ezenkívül terveztek egy adótiszti állást és egy polgári biztosi állást 1000—1000 korona javadalmazással. A tisztviselők fizetés emelése összesen 3050 koronára megy. Elismerés illeti polgármesterünket, hogy ezzel a nem népszerű eszmével elő mert állani, mert a jobban fizetett tisztviselőben mindég több garanczia van, mint a rossz fizetés mellett sanyargó tisztviselőben. Ezután elfogadták az 1903. évi költségvetést. E szerint a regálét kezelő tisztviselők jutalmazására 1000 koronát, a tűzoltók ruházatára 468 koronát vettek fel, végül a városi hajdúk, rendőröknek, tűzoltóknak évi 40 korona pótlékot szavaztak meg, a mi szintén méltányos eljárás volt. A megszavazott költségvetés szerint a pótadó körülbelül 70 °/o lesz. Igen nagy ezt elismerjük, egy ilyen városnak mint Nagykároly, de a viszonyok kénysze- ritettek bennünket arra, hogy erőnket esetleg meghaladó áldozatokat tegyünk. A város Kossuth Lajos 100-ik születésének évfordulóján a városházát és a városi épületeket fellobogózni és kivilágítani rendelte. Szilágyvármegye meghívása folytán Nagykároly város a nagy Wesselényi szobrának leleplezési ünnepélyén küldöttségileg képviselteti magát és koszorút helyeztet a szobor talapzatára. A küldöttségi tagok a polgár- mesternél jelentkezhetnek. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a belügyminiszter a város nevét Nagykárolyban (kötjel nélkül) állapította meg. A választás alá nem eső városi képviselők néjegyzékének kiigazítására Palczer Ernő elnöklete alatt, Csipkés András és Serly Ferencz tagokból álló bizottságot küldtek ki. — Polgármester előterjesztése folytán az iparos tanoncz iskolai bizottság tagjainak megválasztattak: dr. Lucz Ignácz, Makay József, Mangu Béla, Kis József, Kuszka Mihály, Mangold István, Serly Dénes, Néma Gusztáv, Horváth Pál, Luczay János, Papp István, Sarkadi N. Zsigmond, Patay József, Strohmáyer Ferencz, Szabó Kálmán és Tímár Péter. Végül a szabályrendelet elkészítéséért, Debreczeni polgármesternek és Néma Gusztáv aljegyzőnek dr. Adler Adolf indítványára elismerést szavaztak.

— Népünnepély. Folyó hó 7-én Krémer eléggé jól sikerült népünnepélyt rendezett a Lövölde helyiségében. Az idő is pompásan kedvezett. Sajnos közönség csak nagyonis közepes számmal vett részt az ünnepélyen. De azért az igazgató a kiadott egész programot végig csináltatta, mintha csak óriási közönsége lett volna a népünnepélynek. Este 1 koronás belépti dij mellett, e czélra felállított arénában a Pe- leskei Nótáriust elevenítették fel színészeink pompás előadásban. Ezt követte a Thanhoffer Pál által ren dezett szép tűzijáték, melyet a közönség élvezettel szemlélt. A mulatság a kora hajnali órákig tartott.

— Vámfaiuban is lesz folyó hó 19-én Kossuth ünnepély. Délelőtt az ev. ref templomban isteni tisztelet lesz este pedig a turvékonyai (máriavölgyi) fürdőben tánczmulatság. Ez utóbbi rendezésén Becsky György h. körjegyző fáradozik.

— A szatmári dohánybeváltó hivatal felállítása ügyében, a városnak a pénzügyminiszterhez intézett felterjesztése folytán a dohányjövedéki központi igazgatóság ez ügy tárgyalására Haracsek László pénzügyi főtanácsost küldte le.

— Telekkönyvi hatósággal ruházzák fel ckt. elsejétől kezdve, az erdődi kir. járásbíróságot.

— Meghívó. A dobrai ev. ref. egyház saját pénztára javára az országos Kossuth-ünnep alkalmából 1902. évi szeptember hó 21-én, vasárnap a községháza udvarán felállított sátorban, kedvezőtlen idő esetén a községháza két termében zártkörű tánczmu- latságot rendez. Belépti-dij személyenkint 1 korona. Család-jegy 2 korona. Az ünnepély műsora a következő: 1. Hymnus. Énekli az énekkarral együtt a gyülekezet. 2. Az ünnep jelentőségét méltató beszéd. Tartja: Nt. Korány János ev. ref. leikész. 3. A rab. Petőfi Sándortól. Szavalja : ifj. Korány János I-ső éves gazdász. 4. Felolvasás. Tartja: Nagy József ev. ref. tanító. 5. Árpád síri álma. Szavalja ; a községi jegyző. 6. Kossuth Lajos azt üzente, énekli a dalárda 4 hangra. 7. Előre. Tóth Kálmántól. Szavalja: Szabó Kálmán. 8. Bezáró beszéd. Tartja: id. Sógor Lajos. 9. Szózat. Énekli a közönséggel együtt a dalárda. Az ünnepély kezdete délután 3 órakor.

— Hirdetmény. Alulírott lótenyész bizottmányi elnök közhírré teszi, hogy a f. évben a következő állami méntelep osztálynál vannak még kisorsolt, tenyésztésre alkalmas még el nem adott mének: 1. Eperjesi méntelep osztályból 1 drb angol fajta 18 éves 200 korona, 1 drb angol telivér 20 éves 500 korona, 1 drb arab fajta 20 éves 200 korona, 3 drb lipiczái 17—19—22 évesek 150, 100, 200 korona. 2. Túrja Remete méntelep osztályból 1 drb angol fajta 18 éves 200 korona. 3. Rimaszombati méntelep osztályból l drb angol fajta 17 éves 300 korona, 4. Szatmár méntelep osztályból 1 drb angol fajta 18 éves 300 korona, 1 drb nonius 17 éves 300 korona, 2 drb lipiczái 19—19 éves 150, 200 korona. 5. Jászberényi méntelep osztályból 1 drb angol fajta 17 éves 200 korona. Ezen kívül vannak még a székesfehérvári, nagykőrösi és Sepsi-szentgyörgyi méntelep egyes osztályainál is tenyésztésre alkalmas, eladó kisorolt mének. Aranyos-Megyes, 1902. év szept. 4. Svái- czer Gábor lótenyésztési-bizottsági elnök.

— A nagyhodosi ev. ref. egyház uj iskolája felavatása alkalmával az iskola-épités költségeinek fedezésére 1902. évi szeptember hó 21-én azaz vasárnap zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti-dij: személyenkint 1 kor., családjegy 3 korona. Az iskola-avatás d. u. 3 órakor, a táncz este 6 órakor veszi kezdetét. Felülfizetéseket a jótékonyczél érdekében köszönettel fogadunk. Jó zenéről és elhelyezésről gondoskodva van.

— Árverés. Lendek Pál ur vendéglő helyiségében a mai nap d. e. 9 és fél órakor nyilvános nagy árverés lesz. Éladásra kerül a Szent István napi népünnepély alkalmából át nem vett nyeremény tárgyak valamint a gyorsárverésre szánt tárgyak. A befolyó összeg, a helybeli népnevelési egyletet illeti. Minthogy

az árverésre szánt tárgyak igen alkalmatos és értékes darabok, fölhívom a nagyérdemű közönséget hogy ez alkalomra megjelenni szíveskedjen. A rendező bizottság nevében Kerekes Ödön.

— Hirdetmény. A nagyméltóságu m. kir. honvédelmi miniszter urnák f. évi 58,200. számú körrendeleté folytán a nem tényleges állománybeli katonák és honvédek jelentkezési szabályaiban azon változás történt, hogy a nem tényles állománybeli katonák és honvédek a tényleges szolgálatból lett kilépésük a katonai kiképeztetés vagy a fegyvergyakorlat befejezése után a nem tényleges állományban megmaradó ujon- ezok és póttartalékosok az állományba vétel után, a a rövid időre szabadságoltak állományából a nem tényleges állományba átlépő katonák és honvédek pedig a katonai (honvéd) igazolványi könyv átvétele után folyó évi október hó 1 tői kezdve legkésőbb 8 nap alatt kötelesek a tartózkodási hely elöljáróságánál jelentkezni. Nagykároly, 1902. évi szeptember hó

10. Debreczeni István, polgármester.

— Felhívás. A gazdasági munkás- és cselédse- gélyző-pénztárról alkotott 1900. évi XVI. t.-cz. és az ezen törvény kiegészítéséről szóló 1902. évi XIV. t.-cz. által a gazdasági munkás és cselédek részére nyújtott kedvezményekről f. évi szept. 14-ik napján vagyis ma délelőtt fél 11 órakora városháza nagytermében Néma Gusztáv városi első aljegyző által nyilvános felolvasás fog tartatni. A törvény életbelépte óta szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy városunk gazdasági munkásai és cselédei az ezen törvény által részükre biztosított nagy horderejű előnyöket nem ismerve, a gazdasági munkás- és cselédsegélyző- pénztárakba való beiratkozást — saját érdekeik ellenére — elmulasztották s ez által a részökre biztosított előnyökben nem részesülhetnek. Felhívom ennélfogva városunk gazdaközöuségét, de különösen gazdasági munkás- és cselédlakosait, hogy az ő érdekükben s jövőjüknek biztosítására alkotott törvény magyarázata czéljából a fent kitett időben tartandó népg^ülésen minél nagyobb számban jelenj enek meg. Felhívom továbbá a gazdasági munkaadókat, miszerint odahatni szíveskedjenek, hogy alkalmazottjaik a hirdetett uépgyülésen teljes számban megjelenjenek. A részközönségek elnökeit pedig utasítom, hogy ezen felhívást a részek közönségének szolgálatában álló gazdasági munkás- és cselédekkel közöljék s minden rendelkezésükre álló eszközzeli oda hassanak, hogy a gazdasági munkások és cselédek a népgyülésen minél nagyobb számban vegyenek részt. Nagykárolyban, 1902. szeptember hó 3-án. Demidor Ignácz, rendőrkapitány.

— Valásek S. miavai lelkész több laphoz cáfolatot küldött, melyben tagadni igyekezik a miavai egyházközség egy gyűlésén Baltik püspök ellen intézett demonstratióját. E célból felhasználja az F. S‘ Iroda tévedését, mely a szóbanforgó gyűlés napját augusztus 5-ére tette, holott e igyülés tényleg julius hó utolsó napjaiban tartatott meg. Nem áll teliét, hogy a Baltik püspök elleni demonstratio nem történt, ellenkezőleg igenis megtörtént, csakhogy nem augusztus 5.én, hanem julius hó utolsó napjai- ben még pedig, a hogy jelentettük, Stefanik Igor lelkész indítványára. Baltik püspök ő mltsga értesítést szerezvén az egyházközségnek ezen vele szemben ellenséges határozatáról, az egyházközséget hivatalosan értesítette, miszerint ragaszkodik a méltóságát megillető s az egyházi szabályokban megállapított ünnepélyes fogadtatásához. Ezen hivatalos intézkedésnek tulajdonítandó tehát a következő (aug.

10-iki) egyházközségi gyűlés, a melyen Stefánik Igor tényleg már nem volt jelen, s a melyen a püspök ünnepélyes fogadtatása lett elhatározva. Ez a valódi és látható tényállás t. i. hogy igenis volt e. k. határozat, hogy Baltik Frigyes püspököt magyar érzelmeinek mintegy megrovása gyanánt nem akarják ünnepélyes fogadtatásban részesíteni, — továbbá hogy a következő gyűlésben, megszeppenve vissza- szitták az előző nagyszerű határozatot. A láthatatlan ok, mely ezen második határozatot előidézte valószínűleg az, hogy a tisztelt lelkésztársaság, bizonyára, bár kissé későn, megemlékezett a koehanóczi evang. lelkész felfüggesztésére, mely ugyanily eljárásnak volt közvetkezménye.

— Pozsonyi kiállítás. Ha a pozsonyi kiállításon a Clayton és Shuttlewoth budapesti ezég kiállítási helyiségeibe lépünk, első pillanatra is egy régi gőzmozdony ötlik szemünkbe, melyre nézve önkénytelenül és meglepetve merül fel bennünk azon kérdés : hogy mikép találhatott egy régi gép felvételt egy oly kiállításban, mely a legújabb korszerű vívmányokat vau hivatva a nagy nyilvánosság terén bemutatni. A felvilágosítást fejtörésünkre azonban csakhamar megadja a gépre függesztett czintáblácska, mely közli velünk, hogy ezen gőzmozdony az illető cséplőgéppel volt 1852 évben, tehát 50 évvel ezelőtt, a legelső gözcséplö készlet, mely Magyarországba behozatott és ezen gőzmozdony 1900-ig vagyis 48 éven át tényleg munkában is volt. Erről tájékozva önkénytelenül is az elismerés érzete ébred fel bennünk a Clayton és Schuttleworth ezég iránt, hogy ezáltal alkalmat nyújtott Magyarország ezen tulnyomólag gazdálkodással foglalkozó ország földbirtokosai és gazdáinak már ötven évvel ezelőtt a gőzcséplőgépek, rendkívüli fontosságát a gyakorlatban megismerni és annak nagy hasznáról meggyőződést szerezni De kultur történelmi szempontból is nagy jelentősége van Magyarországra nézve ezen 50 éves jubileumi gózmozdonynak, miért is kívánatos volna azt mely különben is a mezőgazdasági kiállítás géposztályának egyik legérdekesebb és legtanulságosabb tárgya — az utókor számára megőrizni s annak valamely mezőgazdasági muzeumbau helyet adni. Különben ezen első gép behozatalánál nagy érdeme