Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-24 / 12. szám
Nagy-Károly, 1901. márczius 24. 12. szám. XXVII. évfolyamSzatmármegyei Közlöny TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ^ és VEGYEST AT ALMU HETILAP. ^ SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-s* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, mSZERKESZTŐSEG ÉS KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Nagy-Károlyban, Megyeház-utcza 40. S3. ELŐFIZETÉSI ÁRAK :. Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyoi községek egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 5 korona.-5^1 Egyes szám ára 20 fillér. *eHirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. A vármegyei szabadelvű párt alakuló gyűlése. Szatmár, 1901. márczius 20. A ma egyhete tartott függetlenségi párti gyűlésre impozáns válaszul következett a vármegyei szabadelvű pártnak Nagy László és társai által a „Korona“ vendéglőbe összehívott, azonban a résztvevők váratlanul nagyszáma miatt a „Vigadó“ nagytermében—d, e. 11 órakor megtartott alakuló közgyűlése. A teremben csaknem négyszázan jelentek meg; minden kerület képviselve volt; nemcsak az intelligens középosztály tekintélyes tagjaival, de a kisbirtokosság is erősen felvonult; számos lelkész is megjelent. Ott láttuk a többek között: Jékey Mór, Nagy Béla, Szuhányi Ödön, Szuhányi Ferencz, Domahidy István, Kölcsey Antal, id. Péchy István, Nagy László, Böszörményi Sándor, N. Szabó Antal, Szeőke Barna, Szuhányi Lajos, Ferenczy Béla, Damo- kos László, Bay Ferencz, Kölcsey Ákos, Böszörményi Zsigmond, Gacsályi Lajos, Jakó Kálmán, Kölcsey Zoltán, Mándy Géza, dr. Serly Gusztáv, Szilágyi Sándor, Gyene Károly, Csaba Adorján, Bores Zoltán, Szabó Gusztáv, Buda- házy István, Szeőke Sándor, dr. Isaák Elemér, Süsner Ferencz, Farkas Jenő, Nagy Elek, Majos Károly, Gellért Endre, Dienes Dezső, Szuhányi Géza, Böszörményi Endre, Damokos Ferencz, Ilosvay Endre, Madarassy Gyula, Szombathy Ödön, Madarassy Zoltán, Szeőké Ödön, Kerekes Mihály, Papp Antal esperes, Cs. Mayer Samu, Fried Jakab, Cs. Mayer Sándor, Slepkovszky Sándor, Tivadar Elek, Lencsés István, Duba István, Spitz Dezső, Weinstein Jenő, Komoróczy Jenő és még számos urakat. A volt nemzeti pártiak megjelenése élénken illusztrálta, hogy a megye területén ama párt és a szabadelvű kormánypárt teljesen összeolvadt. Az értekezletet, annak tulajdonképeni ösz- szehivója Nagy Béla lázárii foldbirtokos nyitotta meg, kinek ajánlatára az egyhangúlag megválasztott Jékey Mór foglalta el az értekezlet elnöki székét; miután melegen üdvözölte a megjelenteket s ajánlatára az értekezlet Budaházy István nyiri földbirtokost választotta meg jegyzőéül, Nagy László alispánnak adta át a szót, ki az értekezlet czéljairól a következő zajos helyesléssel fogadott beszédet tartotta : Üdvözölve az egybegyült párttagokat, először is engedjék meg kinyilatkoztatni, hogy jobban szerettem volna, ha a meghívó alá nem egyedül az én nevem kerül. Kénytelen voltam engedni az okoknak s magamra venni minden felelősséget az összehívásért, nehogy nagyobb nehézségeket okozzak. Remélem ezen őszinte nyilatkozatom kiengeszteli még azokat is, kik már a meghivás alkalmával is nagyobb méretű keretet szerettek volna látni, de azt hiszem a lényeg a párt megalakítása volt, melyet elhalasztani olyan időre, midőn a képviselő választás vihara már érinti a kedélyeket, nem lett volna kívánatos. Ezen jókori megalakulással részemről akartam jelezni azt is, hogy a vm. szabadelvű párt megalakulását nem ideiglenes, csak a választás előkészítésére irányuló czélnak tekintem, hanem óhajtom — se részben minden lehetőt is el fogok követni —, hogy a szabadelvű párt összejövetelei, tanácskozásai időről időre megújuljanak s ha máskor nem, legalább éven- kint egyszer, megalakulása évfordulóján egybegyülve, pártpolitikai kérdésekben nyilatkozhassék, a vármegyei országgyűlési képviselőkkel érintkezhessék. Nagyon lényeges és fontos mozzanatnak tartom ezt s — felfogásom szerint — ennek hiánya nagy mulasztása a múltnak, mert feltétlenül szükségesnek tartom, hogy ezen összejövetelek alkalmával országgyűlési képviselőink érezzék azt, hogy nemcsak az egyes kerületek, hanem a vármegye képviselői is és ez által remélem bennök felkelteni azon összetarto- zandóság érzetét is, melyet eddig éppen a vm. szabadelvű párt meg nem alakulása miatt, sajnosán nélkülöztünk. Kell lenni egy testületnek, mely értelmi súlyával az egyes képviselők működését méltányolva, ezen méltánylás kifejezése által a vármegye és kerülete előtt is nem kicsinyelhető elismerést nyújt. Nem tartom szükségesnek fejtegetni azon magasztos elveket, melyek e párt alaptételeit alkotják, tudja, ismeri azt mindenki, a ki ma itt, mint e párt tagja megjelent, de szükségesnek látom hangsúlyozni, hogy a világ s hazánk történelme nem egyéb, mint a szabadelvű eszmék születésének, fejlődésének és küzdelmének története. A haladás e küzdelmek sikerével van összekötve, s bár e haladás pillanatokra megakadni látszott, sőt néha visszaesés mutatkozott, mégis, ha összehasonlítjuk a századok ez irányban való haladásának végeredményeit, mindenkor egy-egy hatalmas lépcsővel felebb látjuk az emberiséget a szabad- elvüség által teremtett művelődés Tokán s nincs senki, a ki az elmúlt század viszonyait visszakivánná. A sohasem szűnő küzdés okozza azt a tagadhatatlan tényt is, hogy néha a szabadelvű eszmék túlzásba mennek s mérsékletet veszítve, pillanatra zavarba, kétségbe ejtenek a szabadelvű irány jótékonysága iránt, de a nyugodt szemlélő előtt van egy biztos, csalódásba sohasem ejtő ismérve az igazi, a valódi haladást teremtő szabadelvüségnek s ez az a szabad- elvüség, melyhez erőszak, vér nem tapad, mely a vallásosságnak nem ellensége, meg rontója, hanem védője és támogatója. A nagy franczia forradalom erőszak és vallástalanság szülte küzdelmei semmit sem hozának maradandót Francziaországra, a mi forradalmunk jogon és valláson alapuló törvényei tartották meg ez országot nekünk és a jövőnek! Hazánkban a szabadelvű pártnak más, szövevényesebb feladata is jutott. Nehéz, sokszor népszerűtlen szerep s ez az a feladat, hogy történelmi fejlődésünknél fogva egy más országgal együtt képezzük a monarchiát. Ez a helyzet bizonyos politikai és köz- gazdasági viszonylatoknak másutt ismeretlen kérdéseit kapcsolja pártunkhoz. E nehéz kérdések okozták és okozzák a párt nehézségeit, mert minden támadás, bármely irányból jöjjön, ez alapon támadja meg a pártot s annak képviselőit s ez alapon értek és érnek el sikereket. Nem tagadhatja senki, hogy sokszor a párt maga is kedvetlen megadással viseli nehéz sorsát és sokat, a képzelt vagy valódi áldozatot meghozni, csakis a szabadelvű eszmék esetleges bukásának félelme kényszerit erre s köt e párthoz. Nem szabad, nem lehet kicsinyelni e hangulatot, mert szükséges ez áldozatok meghozatalát gondosan mérlegelni, nehogy a mérleg serpenyője az áldozat részen billenve le, a párt megfogyatkozását s vele a szabadelvüség sírját készítse elő. Ausztriának jelenlegi politikai viszonyai arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a legmérgesebb parlamenti botrányoknak közepette is a kiegyezési kérdések uralkodnak a helyzeten s ebből önként következik, hogy a kiegyezés nem lehet hátrányos reájuk s ennélfogva nekünk kötelességünk vigyázni nehogy az alkunál legtöbbnyire előálló károsult fél szerepe legyen a miénk. Deák Ferencz politikai bölcseségét legjobban bizonyítja az ő müve, mely nem kötötte le a szegény Magyarországban az erősödő Magyarországot, hanem mindenkor az egyes idők államférfiainak tartotta fenn az alkalmat az ország erejével egységével arányban emelni hazánkat a paritás ma még el nem ért fokain. ______________________ Pá rtunk ezen nehéz helyzete ne aggasszon, a vád, hogy még nem értünk a tető pontra fel, ne ragadjon túlzásokba, mert minden politikai pártnak kell valamely nehézséggel küzdeni, hogy a tultengéstől, elbizakodottságtól s az ezzel járó felbomlástól meg mentve legyen. — Az ellenzéki pártok mindenütt tapasztalható bomlási veszedelme helyzetök könyüsé- gében rejlik. Pártunknak a kiegyezés nehéz kérdéseiben van az az ellensúly, mely a párt összetartozandó- ságát megteremti, mert a párt minden egyes tagjának értékét a nagy tömegben is megadja s viszont a nehéz kérdésekben bölcs vezetést tanúsító vezér tekintélyét megteremti, biztosítja. Mi tudjuk, nem tagadjuk, hogy áldozatot hoztunk és fogunk hozni a kiegyezésben hazánkért és még inkább nagy hatalmi állásunkért, de ezt a tudatot nyíltan és őszintén be kell ismerni. Ki kell fejezni, nem csak azért, hogy együgyüeknek ne tűnjünk fel, hanem azért, hogy az áldozat mértékét megtarthassuk. Nem hiszem hogy akadjon valaki, aki ez áldozatok egyenértékét Ausztria által eddig vagy a jövőben visszafizetve hihesse, de az országok létérdeke megkiván áldozatokat s mig egyik—másik nemzet a harcz mezején hozza meg azt, mi ezen áldozat által értük el a nagy világ előtt politikai helyes értékünk évről évre növekedő erkölcsi súlyát. Vajon közel vagy messze van-e még az idő, mely ez áldozatok árát kezeinkbe adja, nem lehet megmondani, de a világ előtt a politikai súlypont mindinkább Budapest s annyi nehéz belső küzdelem után jól esik az a, ma már megingathatatlan hit, hogy bármely párt jön is utánunk, a kormányzó politikai párt ez áldozatokat ép úgy kénytelen leend meghozni, mint meghoztuk azt mi, ha Magyarország fennmaradása programmjának egyik tétele lesz. Érintenem kellett e nehéz kérdést megalakulásunk alkalmával, mert ez által bizonyíthatom be, hogy komoly munkát akarunk végezni ma s nem könnyű szárnyakon lebegek az idealismus légkörében, hanem leszállók azon sötét üregekbe is, melyek talán félelemmel töltenek el egyeseket. Egy ilyen sötét üreg még, melyről különösen a mi vármegyénkben feltétlenül szükséges megemlékezni ma, az agrár párt megalakulása. Senki sem becsüli jobban a megalapítók törekvéseit, mint én, de pártot pártban nem képzelhetek. Egyiknek meg kell semmisülni. Kettő összeférhetetlen s ha lét jogosultsága van ennek, akkor létjogosultsága van a felekezeti pártoknak is. Egy országos pártnak egyetlen egy szempontból bírálni el a kérdéseket lehetetlen. Elismerem gazdasági viszonyaink nehézségeit, ismerem a nehéz küzdelmet, melyet a gazda közönség folytat, de ezen bajok megszüntetése egy oldaluan nem fog bekövetkezni soha. Az iparos ép oly jogosan panaszkodhatik, mint a földműves, bárki nézze meg a falujában lakó iparost, nem fogja megbánni, hogy földjeit nem hagyta el az iparért. Valamint nem segítség a vallástalanság ellen a feleke- zetiség tüzét fellobantani, ép úgy nem segítség a földművelés bajait a többi kereseti ágak rovására emelni akarni. Francziaország megkísértette s ma oda jutott hogy védvámmal védett területén a fokozódó termelés annyira lenyomta a búza árakat, mint a nem védvámos országokban s most a kiviteli premium nehéz kényszere előtt áll. A szabadelvüség a természetes fejlődés alaptörvényein állhat csak fen s bár tudom, hogy az agrár politika sokaknak kedvencz gondolata, nem félek a jövőtől, hogy meghazudtoljon, állítva, az a politika mereven felállítva, nem hozhat jót s csak annak a politikának lehet üdvös eredménye, mely egy egész ország érdekeinek összhangját munkálja. Sem a gazda, sem a kereskedő, sem a pénz ember nem munkálja a maga javát ha csak a maga önző érdekei után fut vagy azokat elhanyagolja, a nemzetgazdasági nagy, nehéz kérdések megoldása nem egyoldalú elfogultságot, hanem mindent nyugodtan mérlegelő egybevetést, megfontolást igényel. Más országok nagyobb kaliberű államférfiai szenvedtek hajótörést a nemzet- gazdasági problémák erőszakos megoldásai által s egyről legyünk nyugodtak, még ha az országgyűlésen túlnyomóan képviselt mezőgazdasági osztály elhanyagolná is saját érdekeit, még nálunk fejlettebb iparral biró nemzetek kormányai is a mezőgazdasággal foglalOlcsó bevásárlási forrás I Hbd Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy bevásárlási utamról hazaérkeztem és raktárom újólag a legdivatosabb ruhaszövet-, karton és hazai gyártmányú vászonáruval rendeztem be. Legújabb aranydiszek és gombok nagyválasztékban. Tisztelettel kérem a n. é. közönséget erről meggyőződést szerezni és bizalmával megtisztelni. Kiváló tisztelettel Üzletem Kauf mann Jakab ur házában. 3—10 Ä (PJMJY WJSZ.
