Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-04-29 / 17. szám
Nagy-Károly, 1900. ápril 29. 1T7- szám. XXYI. évfolyam. Szatmápmegyei Közlöny TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI í. TnmvvornAnmiTiwn ttpíptt jb ós VEGYEST ART ALMU HETILAP. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ós KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Nagy-Károlyban, meyyeház-utcza 46. sz. H I V A 7 A L 0 S RÉS Z. 858—1900. szám. Szatmár vármegye főispánja Pályázati hirdetmény. Szatmár vármegye törvényhatósága május 10-én tartandó tavaszi közgyűlésében választás utján tölti be az erdődi főszolgabírói állást s ugyanez alkalommal töltetnek be az esetleges előléptetés folytán megüresedő többi állások is. Évi javadalmazás: 2400 korona fizetés, 400 korona lakpénz, 500 korona úti átalány, 300 korona iroda átalány s 200 korona iroda bér. Minősítés tekintetében az 1883.' I. t.-cz. 1. s 3. §-ai irányadók. Pályázati kérvényeket májas hó 9-ig átveszek. Megjegyzem, hogy a törvényhatóság márczius 23-án tartott rendkívüli közgyűlésében a főszolgabírói fizetést tizenegy és fél százalékkal emelte ; e határozat azonban nem jogerős. Nagy-Károly, 1900. évi április hó 20-án. Gróf Hugonnai Béla, — főispán. 73 ■■■■■■■ ■ ' ' ein. sz. Szatmár vármegye alispánjából, Értesítés A f. évi május hó 10 én tartandó rendes vármegyei bizottsági közgyűlésen a vármegyei tisztviselői nyugdij-alap javara az lü01-ik évre kivetendő 1 százalékos vármegyei pótadó megszavazása fogván tárgyalás alá vétetni,' erről a vármegyei bizottsági tag urakat, az 1883. XV. t.-cz. 10. §-a értelmében ezennel értesítem. Nagy-Károly, 1900. ápril 21. Nagy László, alispán. 10956—1900. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének f. évi márczius hó 9-én tartott rendkívüli közgyűléséből 105. sz. a. hozott határozatát a 15 napi felebbezési határidőre figyelmeztetéssel teszem közhírré. Nagy-Károly, 1900. április hó 19. Alispán helyett: llosvay Aladár, vm. főjegyző. Szatmár vármegye közönségének Nagy-Károlyban» 1900. évi márczius hó 9-én tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 105. bjkv. sz. Olvastatott vármegyei alispán előterjesztése, mely szerint a nagymélt. belügyminiszter ur kiküldött közegei által foganatosított hivatalvizsgálatból kifolyólag a letéti pénztárból az árvaépületek tűzkár biztosítási dijaira az 1886. évben kiutalt 4330 frtból még fennálló 603 frt 75 kr visszatérítése elrendeltetvén, tekintettel azon körülményre, hogy a hátralékok keletkezése, valamint a jogtalan kiutalásra nézve a felelősség meg nem állapítható, sem pedig a felelősségnek már érvény nem szerezhető, a hátralékos összegek behajtása pedig kétségessé vált, kéri ezen összegnek a megyei gyámpénztári tartalék alapból leendő megtérítését engedélyezni. Az állandó választmány véleményével egyezőleg, miután a hátralékok keletkezése iránt a felelősség meg nem állapítható, sem pedig a hátralékos tűzkár biztosítási dijakat az 1886. évben jogtalanul kiutalt közegekkel szemben a felelősség ma már nem érvényesíthető, tekintettel arra a körülményre, hogy kérdéses összeg az árvák vagyonának biztosítására fordíttatott, tekintve továbbá, hogy azon épülettulajdonosok, kiknek épületei biztosítva voltak, legnagyobb részben már régen elhaltak, vagy pedig birtokuk ma már másodikharmadik kézben van, minélfogva a még be nem fizetett tűzkár biztosítási dijak behajtása a legnagyobb akadályokba ütközik, s téljesen kétségessé vált, a még fenálló 1207 korona 50 fillér hátraléknak a vármegyei gyámpénztári tartalék alapból leendő megtérítése elrendeltetik, vármegyei alispán pedig utasittatik, hogy jelen határozatot szokásszerü kihirdetés után az esetleg beérkezhető felebbezések kapcsán jóváhagyás végett a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz terjessze fel, a jóváhagyás kinyerése után pedig a ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 5 korona.-s* Egyes szám ára 20 fillér. ^rmegtéiitendő összeg haladéktalan kiutalása iránt a szükséges intézkedéseket késedelem nélkül foganatosítsa. Miről vármegyei alispán az összes iratok kiadása mellett további megfelelő eljárás végett jegyző- könyvi kivonaton értesittetik. Kelt mint fent. Kiadta llosvay Aladár, vármegyei főjegyző. Nagy László, alispán. 10563—1900. sz. Vármegyei állandó választmány kiadja az 1886. évi XXI. t.-cz. 17. §-a értelmében letárgyalt 1899. évi házipénztári zárszámadást további eljárás végett. Határozat. Az 1899. évi házipénztári zárszámadás összes mellékletei az állandó választmány véleményes jelentése kapcsán folyó hó 26-ikától a vármegyei főszámvevő hivatalos helyiségében 15 napi közszemlére azzal tétetik ki, hogy az itt a hivatalos órák alatt megtekinthető, s az esetleges felszólamlások ezen határidőn belől az állandó választmányhoz adhatók be. Miről vármegyei főszámvevő az összes iratok kiadása me lett oh utat itt.ssal értesittetik hogy a közszemlére tétel alatt az érdeklődőknek a kívánt felvilágosításokat adja meg, s a 15 napi határidő elteltével az összes iratokat terjessze vissza. A Szatmármegyei Közlöny kiadó hivatalának pedig jelen határozat a lap legközelebbi számában leendő közzététel végett küldetik meg. Nagy-Károly, 1900. april 25. Nagy László, alispán. 95l0--ir>00. sz. Máté György kölesei lakos f. évi márczius hó 13-án 172—1900. községi és 1278—1900. megyei száTn alatt egy darab 6 éves, fehér szőrű, kis borjas tehénre kiállított járlatát elvesztette. Ezen járlatot semmisnek nyilvánítom. Nagy-Karoly, 1900. ápril 11. 10955—1900. sz. Hirdetmény. Szatmár vármegye közönségének f. évi márczius hó 9-én tartott rendkívüli közgyűléséből 100. bjk. sz alatt alkotott szabályrendeletét azzal teszem közhírré, hogy az ellen az esetleges felebbezések a közhirrété- teltől számított 30 napon belől hozzám beadhatók. Nagy-Károly, 1900. évi április hó 19-én. Nagy László, alispán. Szabályrendelet a Szatmár vármegye ügyrendjéről alkotott Szabályrendelet módosításáról. l.§. Az 1886.: XXI. t.-cz. 50. §-a alapján 1887. május hó 5-én tartott közgyűlésen 15. bjk. sz. alatt alkotott s 1887. évi junius hó 19-én 40004. sz. a. belügyministeri jóváhagyást nyert vármegyei szabályrendelet 4-ik §-a hatályonkivül helyeztetik. 2. §. Rendes közgyűlés évenként négyszer tartatik és pedig mindenkor január, május, augusztus és október hó 1-ső felében. 3. §. Az alispáni jelentéseknek szokásos kinyomatása és az összes bizottsági tagokkal közlése a májusi rendes közgyűlést megelőzőleg évenkint egyszer éves jelentés alakjában kötelezővé tétetik. 100—1900. bjkv. sz. Megallapittatott Szatmár vármegye közönségének 1900. évi márczius hó 9-én tartott rendkívüli közgyűléséből. Nagy-Károly, 1900. évi április hó 19. Alispán helyett; llosvay Aladár, vm. főjegvző. 11191 — 1900. sz. — Hirdetmény. A gazdasági munkavállalk ozokról és segédmunkásokról szóló 1899. XLII. t.-cz. valamint az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 3400—1900. ein. sz. rendelet f. évi május hó 1-jével életbe lép. Ennél fogva a hivatok 3400—1900. ein. sz. földmivelésügyi miniszteri rendeletnek egész terjedelmében való közlése mellett közhírré teszem a következőket: 1. A törvény (1899. XLII. t.-cz.) életbe lépte előtt kötött szerződések tekintetnélkül arra, hogy a szerződések tartalma az 1899. XLII. t.-cz.-nek megfelel-e vagy sem, érvényesek, s a felmerülő vitás kérdések, kihágások a törvény életbe léptét megelőző eljárás szerint birálandók el. 2. Ha a felek a törvény életbe lépte előtt kötött szerződések tekintetében önkényt alávetik magukat az 1899. XLII. t.-cz. által megszabott eljárásnak, akkor a hatóságok az eljárás egész folyamán ezen törvényt kötelesek alkalmazni. Az első fokú hatóság tehát oly esetekben a panasz tárgyalása előtt köteles az összes érdekelteket megidézni, s csakis akkor fogadhatja el a panaszt eljárás alapjául ha a kellően megidézett és megjelent felek az ügynek ezen törvény alapján való elbírálásába kifejezetten beleegyeznek. Ha az ilyen idézésre az érdekelt felek bármelyike meg nem jelennék, vagy beleegyezését nem nyilvánítaná, az eljárást ezen törvény szerint nem szabad folytatni. Az egyszer megadott beleegyeHirdetósek jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Bólyegdij minden beigtatásórt 60 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levele zőktől fogadtatnak el. zéstől az eljárás egyetlen szakában sem szabad vissza lépni. Nagy-Károly, 1900. évi április 26-án. Nagy László, alispán. 3400—1900 ein. sz. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1900 április 10-én 3400. ein. sz. a. kelt rendeleté, a gazdasági munkavállalkozókról és segédmuká- sokról szóló 1899. évi XLII. t.-cz. végrehajtása és az eljárási szabályok megállapítása tárgyában. A gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról szóló 1899. XLII. t.-cz. végrehajtása tárgyában az idézett t.-cz. 20. § a alapján a következőket rendelem : 1. Az 1899: XLII. t.-cz. végrehajtása körül a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898 : íl. t.-cz. végrehajtása tárgyában a belügyi és igazságügyminiszterekkel egyetértőén 1898. évi február hó 15-én, 2000. ein. szám alatt kiadott rendeletemnek mindazok az intézkedései alkalmazandók, a melyek az 1899: XLII. t.-czikkel nem ellenkeznek. 2. Az 1899.: XLII. t.-cz. értelmében a cséplőgépvállalkozótól es a gazdasági munka vállalkozótól az 1898: II. t.-cz. 1. §-ában körülirt munkásigazolvány nem követelhető, ellenben az 1899: XLII. t.-cz. értelmében alkalmazott munkásoknak és segédmunkásoknak — az 1898: II. t.-cz. idevágó rendelkezéseinek alkalmazásával, — munkásigazolványnyal kell ellátva lenniök. 3. A törvény 2. §-a, mely a cséplőgép szállítását, — ha a szerződésben külön kikötés nincs, — a birtokos kötelességének mondja ki, a törvényhozási tárgyalások során kifejezésre jutott értelmezés szerint csakis azon esetre vonatkozik, ha a gép szállítása tengelyen történik, ha azonban a szállítás vasúton történik, úgy a gépnek feladóállomásra szállítása, valamint a vasúti szállítás is — ellenkező megállapodás hiányában — a géptulajdonosnak képezi kötelességét. A szükséges eljárási szabályok megállapítása tárgyában pedig az igazságügyminiszter úrral egyetértőén a következőket rendelem : Azokban az ügyekben, melyek az 1899 : XLII. t.-cz. értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartoznak, azok az eljárási szabályok alkalmazandók, melyeket az 1. pontban hivatkozott 2000 —1898. ein. sz. rendelet megállapít. Az 1899: XLII. t.-cz. 10., 14. és 17.§§aiban biztosított törvényes zálogjog érvényesítése szempontjából az 1. pontban hivatkozott 2000|l898. ein. sz. renbeletem 155. § ában említett végrehajtási szabályok keretében a következő eljárás követendő: Ha a munkások, illetőleg segédmunkások valószínűsítik, hogy esedékes munkabérkövetelésük van, a köz- igazgatási hatóság, — kérelmükre — biztosítási végrehajtást rendel azokra a tárgyakra vonatkozólag, melyekre az 1899. XLII. t.-cz. 10., 14. és 17. §§ ai szerint törvényes zálogjoguk kiterjed, s azokat az idézett rendelet 155. §-ában említett végrehajtási szabályok szerint lefoglalja, illetőleg letiltja. Ha a munkabérkövetelés megítélése iránt az eljárás már foyamat- ban van, az elrendelt és foganatosított biztosítási végrehajtás az ügynek jogerejü határozattal való eldöntéséig hatályban marad. Ha a biztosítási végrehajtás elrendelésekor a követelés megítélése iránt az eljárás még nem volt folyamatban, a munkások, illetőleg segéd munkások kötelesek az eljárást a biztosi- sitási végrehajtás foganatosításától számított három nap alatt megindítani, ellenesetben a biztosítási végrehajtás, jelesül lefoglalás, illetőleg letiltás feloldandó akkor is, ha a fél, a ki ellen azt érvényesítik, a követelés teljes összegét készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a hatóságnál letétbe helyezi. A hatóság az ügyet minden fokon a legnagyobb sürgősséggel köteles elintézni. Budapest, 1900. április hó 10-én. Darányi, s. k. A hirdetés. Kevés idő választja el a magyar kereskedő és iparos világot attól a régóhajtott pillanattól, midőn a hírlapokban közreadott üzleti és egyéb hirdetésekre már nem teszi többé súlyos kezét az állam s szabadon hirdethet mindenki, anélkül, hogy a terhes hirdetési megadóztatásban része lenne. A magyar közönség, mely az üzleti forgalom tokozása iránt való érzék tekintetében még messze áll Német—Franczia—Angolország és Amerika mögött, tán csak alig hogy sejti, micsoda nagyíontosságu dolog a hirdetési bélyeg eltörlése. S éppen azért, mert a
