Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-12-02 / 49. szám

Xagy-Károly, 1900. deczember 2. 4=0- szám XXYI. évfolyam. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-s* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, m­SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagy-Kár olybán, Megyeház-utcza 4 fi. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyoi községek, egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés be­küldése mellett 5 kprona.-3# Egyes szám ára 20 fillér, iv=­Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. HIVATALOS RÉSZ. 2536—1900. szám. Szatmár vármegye főispánja. Meghívó. Tisztelettel kérem a törvényhatósági bizottság, a vármegyei tisztviselői kar, s a községi elöljáróságok azon tagjait, a kiknek a közigazgatás egyszerűsítése érdekében kiadott s a vármegye hivatalos lapjának más helyén közölt 125,000. számú belügyminiszteri kör­rendeletben tájékoztatott irányban concrét javaslataik lennének, hogy azokat az indokolással Írásba foglalni, s külön-külön a folyó évi deczember 18-ának délelőtti 9 órájára a vármegye székházának nagytermébe összehívott nyilvános értekezleten nekem személyesen átnyújtani szíveskedjenek. Nagy-Károly, 1900. november 28. Gr. Hugonnai Béla, főispán. Értekezlet a közigazgatás egyszerű­sítése tárgyában. A belügyminisztériumban egyidő óta értekezleteket tartanak oly irányban, hogy addig is, mig a közigaz­gatás államosítását be lehetne hozni, miként lehetne a közigazgatási eljárást egyszerűsíteni. Mielőtt ez irányban a belügyminiszter döntene, szükségesnek tartotta előbb a külső közigazgatás munkásainak is nézetét és javaslatait beszerezni. Kör­rendeletét bocsátott ki azért e tekintetben az összes főispánokhoz, hogy alkalmat nyújtsanak a főispánok az érdekelteknek arra nézve, hogy javaslataikat meg­tehessék. Vármegyénk főispánja a vármegyei bizottság, a vármegyei tisztviselői kar és a községi elöljáróságok azon tagjait, kik ez ügy iránt érdeklődnek, f évi deczember 18-ik napjának d. e. 9órájára a vármegyei székház nagytermébe értekezletre hívta meg. — Hogy az érdeklődők tájékozva legyenek a belügyminisz­ter körrendeletében foglaltak iránt, a főispánhoz inté­zett körrendeletét az alábbiakban egész terjedelmében közöljük az ügy érdekében. A belügyminisztérium említett 125,000/X. száma körrendeleté a következőleg szól: Egyrészt az állami, törvényhatósági és községi közegeknek a külömböző közigazgatási szakágak bel­terjes fejlődése folytán munkával való túlterheltsége, másrészt a közigazgatási ügymenetnek sem a közszol­gálati érdeket, sem a nagy közönség és a haladó kor­szellem fokozódó igényeit megfelelően ki nem elégítő volta oly általánosan érzett, (czimed) előtt is bizonyára jól ismert bajai közigazgatásunknak, hogy ezek lehető orvoslásáról gondoskodni kell addig is, mig a köz- igazgatási szervezeti általános reformok keresztülvitele e téren is gyökeres javítást eredményezhet A közigazgatási eljárás területén czélba vett és a közel jövőben megvalósítani szándékolt egyszerűsí­tések életbeléptetése közvetlenül érinti a köztisztviselők hivatali, sőt még egyéni érdekeit is; a mennyiben az eljárási könnyítések eredményekép a tisztviselők hivatás­szerű, czéltudatos munkálkodására több idő marad; azonfelül a hivatali irodákban remélhetőleg bekövet kező jelentékeny munka-kevesbedés a tisztviselői lét­számnak — némelyik szolgálati ágban — fokozatosan leszállítását lehetővé tenné s az e czimen elérhető költségmegtakarítás a megmaradó tisztviselői állások javadalmazásának megjavítására lenne fordítható. A mi a kitűzött czél megvalósitását közelebbről illeti, a közigazgatási eljárás (az állami hivatalokbeli, vármegyei, városi, járási és községi ügyvitel, a vagyon- és pénzkezelés) egész területén mindazokat az egy­szerűsítéseket és javításokat foganatositandóknak tar­tom, a melyektől a gyorsabb ügymenet, a hatóságok, különösen a főszolgabírói és községjegyzői hivatalok mai túlterheltségének csökkentése várható és a melyek a közérdeknek, a mellőzhetlenül szükséges közigaz­gatási rendnek, a felügyeleti és ellenőrzési jog és kötelesség pontos gyakorolhatásának sérelme nélkül, sőt némileg épen ennek hatályosabb foganatositása czéljából részben törvényhozási, részben egyszerűen rendeleti utón keresztülvihetők. Az ez irányban a belügyminisztériumban meg­indított, valamint a szakminiszter urakkal folyamatba tett tárgyalások irányelveiként a következőket tűztem ki: 1. A kihágási, rendőri és a névszerint felsorolandó egyes közigazgatási ügyekre nézve — a hatáskörnek is némi decentralizálása mellett — lehetőleg egységes fórumrendszernek (hatósági fokozatoknak) megállapítása. 2. A jogorvoslati módozatok és határidők egy­ségesítése. 3. A kézbesítési ügynek — a postaintézmény minél nagyobbmérvü igénybevételével — a modern élet követeléseivel való összhangba hozatala. 4. A kihágási pénzbüntetések rendeltetésének, kezelésének, nyilvántartásának, elszámolásának egysé­ges alapon rendezése. 5. Közpénzeknek (ideértve a közadókat is) posta­takarékpénztári utón, a cheque- és clearing-forgalom utján' továbbítása. "6. A törvényekben és rendeletekben előirt külön­böző időszaki jelentések, kimutatások, nyilvántartások sorozatának átvizsgálása mellett azoknak, melyek feleslegeseknek, mellőzhetőknek mutatkoznak, vagy a melyek a megbízható, gyakorlatias ellenőrzést úgy sem biztosítják, egészen beszüntetése vagy megfelelő csökkentése akként, hogy a nagyszámú és épen ezért felületes jelentés helyett kevesebb, de alaposabb mun­kálat kivántassék; az időszakos jelentéstételi különféle, rendszertelen határdőknek lehetőleg egységesítése ; a különböző czélokra több példányban, különböző ható­ságokhoz intézendő időszaki jelentések, kimutatások­nak, összeírásoknak, jegyzékeknek (legalább is ezek némelyikének) egy példányú, 'szorítása akként, hogy azt használat után az egyik ellenőrző hatóság a másikhoz továbbítsa. 7. A községi költségvetéseknek, zárszámadások­nak, háztartásnak helyszínén ellenőrzése és megvizs­gálása, valamint a főszolgabírói irodákban a kimutatá­sok, nyilvántartások vezetése czéljából járási szám­vevői állások szervezése. ' 8. A közigazgatási intézkedések, határozatok, jelentések szövegezésénél minden felesleges bürok­ratikus czifraság és terjengősség, valamint a czimzések mellőzésével, de a lényegnek annál szabatosabb ki- domboritása mellett, a lehető rövidségre való törekvés. 9. A felsőbb hatóságok által jövőre kiadandó általános jellegű (kör) rendeletekben, különösen a fontosabb uj szabályrendeletekben a régibb, részben fentartott, részben módosított, részben hatályon kívül helyezett rendeletekre (szabályrendeletekre) való hivat­kozás helyett ezek fenmaradó rendelkezéseinek az uj rendelet vagy szabályrendelet szövegébe beillesztése. 10. A törvények és rendeletek egyöntetű végre­hajtásához szükséges, valamint a sűrűbben előforduló (sablonszerű) hatósági intézkedésekre és határozatokra nézve megfelelő szabatos nyomtatvány-minták meg- állapitása. 11. A miniszteri körrendeletek az illető minisz­térium hivatalos lapjában, vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok, valamint a középfokú hatóságok általános jellegű rendelkezései és közleményei az illető vármegye hivatalos lapjában való megjelenés tényével rendszerint szabályszerűen kihirdetetteknek lennének tekinthetők ; a sürgős, valamint a bizalmas természetű, vagy az alsóbb hatóságok részéről további intézkedést igénylő rendeletekre nézve fenhagyatván a más utón közhirrététel vagy közlés módozata is. 12. A nagyobb hivatalok egyes ügyosztályai és segédhivatalai között való hivatalos érintkezésnél az Írásbeliségnek lehető megszorításával a szóbeli tárgya­lásoknak minél szélesebb körben meghonosítása; a szóbeli intézkedés eredményének az ügyiratokon fel­jegyzése s a szóbeli megállapodáshoz képest készült elintézési tervezeteknek az érdekelt ügyosztályokkal közlése és ezekkel láttamoztatása mellett. Az ugyanazon helyen székelő különböző köz- igazgatási hatóságok, hatósági közegek és hivatalok (pl. alispán vagy pénzügyigazgatóság, főszolgabíró és adóhivatal stb.) egymásközti hivatalos érintkezésénél is kívánatos a fenti eljárás meghonosítása, természe­tesen szükebb határok között, mint ugyanazon ható­ság vagy hivatal körében. 13. A telefon-intézménynek a közigazgatási szol­gálat érdekében minél kiterjedtebb mértékben igénybe vétele; a telefon utján történő és további eljárás alap­jául szolgáló intézkedéseknek az ily módon érintkező hatóságok és hivataloknál megfelelő írásbeli feljegy­zése mellett. 14. Az alsóbbfoku közigazgatási hatóságoknak (különösen a községeknek) egymással való írásbeli érintkezésénél a közvetj£jj§é|mek meghonosítása akként, hogy mindazon eSírtakIjpp,n a közbeneső ható­ságra kizárólag^^jstamuS^a^X/agyis az egyszerű továbbítás feladata Vápha,!a^me|;keresés közvetlenül magához az érdemleges eljárásra- hivatott hatósághoz intéztessék; s fokozatos felsőbb hatóságok közvetítésé­nek igénybevétele arra az esetre maradván fenn, midőn a közvetlen megkeresés kellő eredményre nem vezetett. • 15. Oly egyszerűbb ügyeknek, melyekben nem érdemleges határozatokat hozni, de a melyeket csupán tárgyalni, véleményezni, vagy láttamozni kell a külön­böző hatóságoknak, — úgy felfelé, mint lefelé hát- iratilag továbbítása az egész vonalon. 16. A közigazgatási eljárásban a szükségtelen, gyakran csak az ügyszám, nem pedig az ügy elinté­zése végett történő közbeneső intézkedések kerülése, egyáltalán az ügyeknek a lényegbe minél inkább be­hatoló irányban való tárgyalása. 17. Az alsóbb hatóságok részéről az ügyek fel- terjesztésénél ezek pontos felszereléséről való szigorú gondoskodás, nehogy azok visszaküldözgetése miatt az ügy érdemleges elintézése indokolatlan késedelmet szenvedjen. 18. Pusztán valamely hiányzó ügyiratnak pótló­lagos felterjesztése alkalmával, az ügyszámra való egyszerű hivatkozás mellett, a külön formaszerü jelen­tésnek mellőzése. 19. Felesleges jelentések, főleg a nemleges jelentések bekivánásának és tételének rendszerint mellőzése. Különösen midőn valamely felsőbb hatóság körrendeletileg jelentést kíván az alsóbb hatóságoktól: a jelentéstételre záros határidőnek akként kitűzése, hogy csakis érdemleges jelentés szüksége esetén kell tényleg jelentést tenni, vagy ennek megtehetésére határidő-meghosszabbitást kérni; a jelentésnek a ki­tűzött záros határidőig be nem érkezése nemleges jelentés gyanánt vétetik. 20. Sürgetéseknek lehetőleg kiküszöbölhetése végett az ügyek egyes csoportjaira nézve a rend­szerinti elintézési határidőnek általános szabályozása, —- fenmaradván a felsőbb hatóságoknak az a joga, hogy egyes ügyek tárgyalása alkalmával az alsóbb hatóságok részére esetről-esetre jól átgondolt, vagyis oly elintézési határidőt tűzhessenek ki, mely előrelát­hatólag betartható lesz. Az alsóbb hatóság kötelessége, ha a rendszerinti, vagy a külön kitűzött határidőig érdemleges jelentés nem tehető, sürgetés bevárása nélkül igazoló jelentést tenni. Sürgetések és jelentések czéljából a telefon-intézménynek felhasználása (13. pont). Önként érthető, hogy a felesleges jelentések és sürgetések megszüntetése egyúttal a valóban szük­séges jelentés és az idejében elintézés elmulasztásának legszigorúbb megtorlását vonja maga után. 2i Ügyszámok kevesbitésére való törekvés; a különféle iktatókönyvek, tárgymutatók, nyilvántartások lehető egységesítése; kezelési egyszerűsítések. 22. A fenti irányelvek szem előtt tartásával a vármegyei központi és járási ügyvitel és pénzkezelés, a községi- és körjegyzői ügyvitel, a községi pénz­kezelés egységes szabályzatainak, valamint a törvény- hatósági és rendezett tanácsú városok ügyvitelére és pénzkezelésére vonatkozó alapelveknek megállapítása. 23. A közigazgatási végrehajtási eljárás lehető egyszerű és egységes szabályozása. 24. Az egyszerűsítési munkálatok befejeztével és ezek betetőzésekép az érvényben maradó rendeletek­nek összegyűjtése, a tételes rendeleti joganyagnak rendszeres gyűjteménybe foglalása. A fentiekben körvonalozott keretben és irányban, a felsorolt alapelvek szemelőtt tartása mellett vélem az egyszerűsítési tervet sikeresen keresztülvihetőnek. A czélbavett egyszerűsítések egy része minden további nehézség nélkül rendeleti utón megvalósítható. A gyökeresebb egyszerűsítések és javítások azonban fennálló törvényeink rendelkezéseinek módosításával, megváltoztatásával járván : megvalósításukhoz a tör­vényhozás intézkedése szükséges akként, hogy az e tárgyban alkotandó törvényben vagy törvényekben az egyszerűsítésekre vonatkozólag érdemleges frendel­A legerősebb lópokróczok, valódi amerikai (Galaschni) gumi sárczipők, legjobb szabású bőr-sárvédők (Capni), meleg alsó ingek és nadrágok, valódi angol keztyiik bőr, gyapjú és Tricotból, sajat készitményü férfi ingek, gallérok, nyakkendők, téli és utazó sapkák, kiváló erős kötésű harisnyák úgy gyermekek mint felnőttek részére, valódi Stájer darócz kalapok, igen erős padló vásznak, zsebkések, bőrerszények, szivar- és dohány-tárczák, valódi Berndorfi evőeszközök stb. a legolcsóbbtól a legfinomabb kivitelig a leg­nagyobb választékban és ftílUn •'ST-Í A 1 kaphatók, hol a gyermekjátékokból is nagyraktár található, azok árai pedig a Buda. legolcsóbb árban csakis cJ 3LC5CA ö v w cü pesti és bécsi árakhoz viszonyítva sokkal mérsékeltebbek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom