Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-19 / 47. szám

SZATMÁR VARMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-3» MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. *&­SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL óvá a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Nagy-Károlyban, megyeház-utcza 46. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre I frt Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés be­küldése mellett 2 frt 50 kr.-3» Egyes szám ára 10 kr. #=­Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér" sora 20 kr. Bólyegdij minden beigtatásórt 30 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levele­zőktől fogadtatnak el. JjJ^V A T A J_ 0 S R É s z . ad. 76233—1899. sz. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. Kimutatás az erdőbirtokosok által az 1899. év őszén eladásra bejelentett famagvakról. A) Lomb­fák. 1. Kocsányos tölgy. Munkács város Munkács (Bereg megye), 100 hl. 4 frtjával. Bors Frigyes báró (urad. intézőség) Tamásda (Bihar megye), 400—500 hl. 4 frtjával. Kolozsvári m. kir. erdőigazgatóság Görgény-Szent-Imre (Maros-Torda megye), 259 hl. 4 frt 10 krjával. Szászsebes r. t. város Szászsebes (Szeben megye), 25 hl. 5 frtjával, Vadászerdei m. kir. szakiskola Vadászerdő (Temes megye) u. p. Temesvár gyárváros, 200 hl. 4 frt 25 krjával. II. Kocsánytalan tölgy. Munkács város Munkács (Bereg megye), lOOhl. 3 frt 50 krjával. Bereczki róm. kath. egyház Bereczk u. p. Bereczk vasút Kézdi-Vásárhely, 80 hl. 2 frt 50 krjával. Balázsfalvi gör. kath. érsekség Balázsfalva (A.-Fehér megye), 40 hl. 3 frt 80 krjával, Szászsebes r. t. város Szászsebes (Szeben megye) 25 hl. 5 frtjával. III. Kocsányos és kocsánytalan tölgy vegyesen. Szász- Dálya község u. p. Szász-Kézd v. á. Segesvár vagy Héjasfalva Nagy-Küküllő vármegye, 60 hl. 5 frt 50 krjával. IV. Csertölgy. Nagyváradi 1. sz. píispökségi erdőmesteri hivatal Nagy-Várad (Bihar megye), 400. hl. 3 frt 20 krjával. V. mezei juhar. M. kir. Terezia- numi alapitv. erdőgondnoks. Báttaszék (Tolna megye), 100 kg. 28 krjával. VI. Közönséges kőris. M. kir. Terezianumi alapitv. erdőgondnokság Báttaszék (Tolna megye), 100 kg. 22 krjával. VII. Akácz. M. kir. Terezia­numi alapitv. erdőgondnoks. Báttaszék (Tolna megye), 200 kg. £2 krjával. Kisbéri m. kir. állami ménesbirtok Nagy-Bér (Komárom megye), 2 kg. 45 krjával. Gróf Hadik Barkóczy Endréné fáji urad. erdőgondnokság Fáj u. p. Abauj-Szemere, 10 q. 40 krjával, Gróf And- rássy Gyuláné perényi uradalmi erdögondnokság Fáj, u. p. Abauj-Szemere 10 q. 40 krjával. B) Fenyőfák. 1. Lucz fenyő. M. kir. főerdő hivatal Liptó-Ujvár 3200 kg. M. kir. erdőhivatal Zsarnócza (Bars megye), 800 kg. 1 frt 20 krjával. M. kir. főerdőhivatal Nagy-Bánya (Szatmár megye), 140 kg. 1 frtjával. Szepesi r. k. püspökség daruki uradalom szepeshelyi erdőgondnok­sága Szepes-Véghely 4 q. 1 frt 60 krjával. Jl. Jegenye fenyő. M. kir. főerdőhivatal Nagy-Bánya (Szatmár megye), 1000 kg. 40 krjával. Gölniczbánya r. t. város Gölniczbánya 1000 hl. 50 krjával. III. Erdei fenyő. Kőnigsegg gróf erdőhivatala Pruszka (Trencsén megye), 180 kg. 2 frt 20 krjával. 32452—899. sz. Gereben Lajos urai lakosnak folyó hó 3-án a szatmári vásárból hazamenet az óvarii határban egy drb 6 éves fehér szőrű fejős tehene eltévedt. Nagy-Károly, 1899. november 6. 32296—1899. sz. F. hq' 1-én Groszos Mihály tulajdonát képező két drb egy 1 éves fehérszőrü, s egv drb másfél éves daru szőrű ökörborju Józsefháza községből elbitangolt. Nagy-Károly, 1899. november 6. Nagy László, alispán. Az adóreform. Végre annyi áldozat és keserves panasz után Magyarország gazdasági élete elérkezett a forduló ponthoz: adóinkat reformálni fogják. Egy, talán másfél év kérdése, hogy a gyöke­res adóreform a progreszsziv adó kulcs égise alatt diadalmas bevonulását tartsa a nemzet közgazdaságába és az államháztartásába. Evek óta az intéző körök is elismerik már és hangsúlyozzák a mai adózás helytelen és igazságtalalan .voltát. 'De az állam léte az adózáson alapszik és ezt a fundamentumot megbolygatni, és formálni kényes és felelőség­teljes feladat Evek hosszú sorának kellett el­múlnia, mig ez a feladat a kivitel stádiumába volt hozható. A tervezett reform adórendszerünket nem változtathatja meg alapjában. Az egyenes adók kivetési alapjai ugyanazok maradnak. De — osztrák mintára — megszűnnek egyes pótlé­kok, különösen az általános jövedelmi pótadó, mely rendkívül súlyosan nehezedik a polgár­ságra és a mellett minden tekintetben arány­talan és igazságtalan. A reform 6 millió forinttal kisebbíti meg a föld adóját. Nem a 25 százalékos kulcsot szállítják alább, mert hisz a földadó kulcsa csak elméletben 25 százalék. Tényleg 10—12 százalék közöttjogudozik a kulcs, melylyel a magyar kisbirtokos—wTÍjét megadóztatják. De eltörlik az általános jövedelmi pótadót és a magyar föld ez által hat milliónyi évi tehertől szabadul meg. Ki fogja mondani az uj adótörvény, hogy 300 forintnál kisebb kimutatott jövedelemmel biró polgárok meg nem adóztathatók, éppen úgy mint a napszámosok. Ez az egyedüli pontja a tervezett reformnak, mely sem a humanizmus, sem a nemzetgazdasági szempont­jából ki nem elégít bennünket. 300 forintnyi minimum igen kevés. Ki tud megélni manapság 300 forintból ? S ki tud még adót fizetni utánna? Ausztriában 500 forint a minimum, mi nem vagyunk olyan gazdagok mint Ausztria, de a- méltányosság követelménye az, hogy a minimumot nálunk legalább 400 írtban állapítsák meg. Az általános jövedelmi pótadó és egyéb pótlékok helyett az úgynevezett jövedelmi adó fog életbe lépni. Ez a jövedelmi adó a kere­setek minden ágát érinteni fogja és minden egyenes adótól lesz függővé téve. Arányosan, a megadóztatott adófizető vagyoni visszonyaihoz mérten 1 és 5 százalék között ingadozik a jövedelmi adó. Öt százaléknál magasabb nem lehet. Fontos, hogy jövedelmi adót csak 500 forint kimutatott jövedelemmel bírók fizetnek, s ezek is 1 százalékot, a 800 torintosok már 2 százalékot és igy tovább öt százalékig. Ez a jövedelmi adó nemcsak az arányta­lanul sújtott polgárság terhein könnyít, de az r A K C Z A. Irigység Irigy rám a piros rózsa, Irigy rám a nap az égen, Irigy reám a liliom, Nékem mind, mind ellenségem. Mert enyém a legszebb rózsa, Mert enyém a legfényesb nap, Enyém a legszebb liliom: A te ajkad, szemed, nyakad. Soós Jenő. A férj nyugalma. — Három monológ — Mondja : Egy asszony. í. (Gitta, egy asszony, a ki inkább szép, mint fiatal, inkább elegáns, mint kedves; lámpafénynél várja urát. Izgatottan, diadalmasan égő arczczal, nevető szemek­kel, rózsával a hajában, félfekvésben nyugszik az ottománon és a kezében tartott nyitott regényből — nem olvas.) Andor szerelmet vallott. Szavai nem leptek meg, vakmerősége igen . . . Tudtam, hogy szeret; nem hittem, hogy ezt megmerje mondani. Arról, hogy szeret, nem tehetek; arra, hogy nyilatkozzék, nem kapott tőlem bátorítást ... Jó fiú, csinos, müveit és gavallér, de őrült, valósággal őrült, ha hitte, hogy megfogom hallgatni . . . Nagyon elnéző vagyok iránta, ha inkább őrültnek, mint arczátlannak hiszem. Igen kíméletes voltam, hogy csak szemeközzé nevettem. Helyzetemben ez volt a legjobb ... A szegény bolond elképett. „Ön megölt engem“ mondá és távozott . . . Oly őszintén levertnek látszott és annyira sápadt volt, hogy szinte megsajnáltam . . . „Ön megölt engem“. Azt hiszem, valamennyi felült udvarló ezekkel a szavak­kal kezd visszavonulni . . . Tragikus szavak ! Csak az bennünk a hiba, hogy sem el nem hiszik, sem meg- nem tartják ... Az ilyen kudarczot vallott vallókat legalább is háromszor kell egymásután igy megölni, hogy megszűnjenek nem élni, de őrült reményükben bizni . . . Eddig minden jól ment Andor ur, egyelőre meg van ölve ... Ez a dolog, kettőnkre nézve, most el van intézve. De hát a harmadik fél ? ... A férjem ! Meg mondjam e neki, hogy mi történt ? . . . Ha szólok, ki tudja mi történik ? Mindenesetre tönkre teszem férjem nyugalmát ... És miért? Egy semmiért! Mert hiszen semmi sem történt . . . Egy bolond ember bolondot beszélt ... Ez az egész . . . Azonban a bolond ember el van hallgattatva . . . Miért áldoznám fel egy józan ember nyugalmát, egy elnémított bo­londért ? . . . Hallgatok. II. (Gitta pirosba, fehérbe játszó arczczal, idegesen felindulva, erős megrázkódástól könynyes [szemmel, reszkető ajakkal, hajában egy rózsával, mely leesőben van. Az ablakfüggöny mögé húzódva — attól fél, hogy férje ép e pillanatban talál belépni és felindulva látná őt.)______________ . ___________________ An dor megcsókolt . . . kiutasítottam ... És most sírok — a szégyen miatt és reszketek a veszély­től, a miben forogtam . , . Ah milyen durva erősza­kos, vadember a férfi, mikor széttépi az illendőség korlátját . . . Úgy ölelt meg, mintha megfojtana, úgy csókolt meg mintha megmarni akarna . . . Reszketek a harag és megalázástól. A legborzasztóbb az, hogy én miattam fejlődött a dolog idáig . . . Nem kellett volna hallgatnom a múltkor. Meg kellett volna mon­dani férjemnek, hogy milyen barátot bir ő Andorban. Most nem lennék igy megalázva, most nem lenne olyan kínos a vallomás . . . Férjem azt fogja tenni, mit megtesz minden férj, ha feleségét megsértik: meg­verekszik a szemtelennel, boszut áll a feleségéért. Az arczátlan lakolni fog . . . Igen, hátha — nem. Hátha megmenekül, férjemet pedig haza hozzák — véresen talán ennél is rosszabbul ... Mit tegyek ? Azért a kilátásért, hogy megleszek boszszulva, koczkáztassam a férjem életét ? . . . Avagy hallgassak és titkoljam szégyenem ? A férjem élete, vagy a boszut ? Megsér­tett nő vagyok, ki elégtételt követel ... oh, de fe­leség is vagyok, ki rebeg férjéért 1 . - . hiszem, hogy a feleség a — nőt elhallgattatják . . . Nem tudom más asszony mit tenne helyzetemben de én . . , én hall­gatni fogok. III. (Gitta halaványan, tört tekintettel, bomladozó haj­zattal, összekulcsolt kézzel áll a szoba közepén, lába előtt egy eltaposott rózsa.) Isten! Ölj meg, vagy vedd el eszem, hogy ne tudjak emlékezni ... A pokol lángja nem lehet ége­tőbb. mint az a gondolat, hogy mi voltam és mivé lettem ? . . . Meghalni! Igen ... ez könnyebb, mint nem emlékezni ... A becsülettel elvész az életnek A ki egész re vigyáa, igyék ,a melyet 25 év óta nagy bécsijén tartanak az egész világon- 'Az utolsó kiállitáson egyedül tiszteltetett meg a nagy milleni- umi éremmel és egyedül egy legmagasabb kitüntetéssel. A Ferencz József keserüvizet mindenütt árusitják. Nagybani raktár: JANITZKY ALBERT, KAUFMANN JAKAB ÉS FIA és WEISZ LAJOS czégeknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom