Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-11-19 / 47. szám
adó kezelést is óriási mérvben könnyíti. Az adóhivatalok alkalmazottai a reform ezen ágának örvendhetnek legjobban, de örvendhet a közönség is, mely sok zaklatástól lesz megkímélve. A reform összes részletei a progreszsziv adókulcs körül tömörülnek. A Ili. osztályú kereseti adót, az uj törvény szerint nem a 10 százalékos kulcs szerint vetik ki. Ezt a kulcsot eltörlik. S helyette lép életbe a progreszsziv adó kulcs, vagyis: nagyobb jövedelem után nagyobb százalékban, kisebb jövedelem után kisebb százalékban vetik ki az adót. 10,000 forint jövedelem után könnyebben lehet 1000 forintot fizetni, mint 100 forint után tizet: ez az alapelve a progreszsziv kulcsnak. Hogy milyen óriási horderejű a progreszsziv kulcs reformja, kitűnik a következő adatokból: III. osztályú kereset adót fizetnek: A Duna balpartján 44,960-an, „ „ jobb partján 66.735-en, A Tisza közében 73,770-en, „ „ jobb partján 28,124-en, „ „ balpartján 43,431-en, A Tisza—-Maros sz. 59,520-an, Erdélyben 50,291-en, Budapesten 24,650-en, Egész Magyarországon 392,677-en. A pénzügyminisztérium legújabb kimutatása szerint Magyarországon 223 forint 61 krajczár a megállapított adóköteles jövedelem fejenkénti átlaga. De Budapest nélkül a hol ez az összeg 869 frt 60 krra rúg, az átlag fejenként csak 180 forint 33 krajczár. A reform a családtagok adóját, a fej adót megszünteti s ezzel is egy nagy igazságtalanságot töröl el. Nagy szerepet juttat a reform az adókivető bizottságoknak, a melyek nem a törvény rideg paragrafusai, hanem saját belátásuk és higgadt ítéletük szerint fogják kivetni az adót, illetve minden egyes esetben megállapítani a progreszsziv kulcsot. S az adókivetés körül, nagy szerep vár a közönségre is, melyet az uj törvény szigorúan kötelez arra, hogy jövedelmeit őszintén vallja be. És a közönség ezt meg fogja tenni, ha meggyőződik arról, hogy őszintesége nem jár károsodással. Magyar újságkiadók országos szövetsége. Csendben minden reklám csinálás nélkül alakult meg néhány nap előtt Budapesten a magyarországi újságkiadók szövetsége. Tudjuk, mit jelent manapság az újság, az ujságkiadás; elsőrangú helyet foglal ez el közgazdaságunk tényezői között. A programm, melynek megvalósítását a Szövetség maga elé tűzte, nem csekély szerepet van hivatva betölteni közgazda- sági életünk jövő fejlődésében : A szövetség czélja az újságkiadók közös érdekeinek előmozdítása és megvédése; olyan reformok kezdeményezése, a melyek az időszaki és a napi sajtó fölvirágzását mozdíthatják elő; olyan intézkedések létesítése a melyek a sajtóminden értéke! De meghallni is nehéz — becstelenül. Ha megölném magamat, megkellene írnom férjemnek, hogy mi űzött a halálba ... De vájjon kiengesztelném-e őt halálommal? .... Nem fordulna-e el megvetéssel a teritőtől, melyen az ő gyalázata fekszik 5 Nem fognak-e majd eltemetni siratlanul ? Érzem, nem csak becstelenné, gyávává is lettem . . . Élni fogok, élni bűnöm s gyalázatom szörnyű tudatával. És vele élni, vele, a kinek becsületes fejére szégyent hoztam, a kit alávalóan megcsaltam — egy hozzám méltó, hitvány szeretővel . . . Mennyire szeretett, mennyire becsült és mennyire bizó és gyanútlan volt irántam . . . Oh nagyon is gyanútlan. Más férj félti feleségét, ő nem féltett soha . . . Dehát miért is nem féltett? Hogyan tudja olyan nyugodtan nézni, hogy az az ember körülöttem volt mindig . . . Neki tudnia kellett, hogy mit jelent ez, midőn egy férfi árnyékként követ egy asszonyt. Neki észre kellett volna venni, hogy ez az Andor Veszedelmes ember. Neki el kellett volna távolítani . . . Nem ő ezt nem tette. Egész nyugodtan nézte, mint kisérte nejét egy férfi ... De szabad-e egy férjnek nyu- godtnak lenni, mikor feleségét veszélyek környezik ? Én vétkeztem, igen de ő is nagyot, igen nagyot hibázott . . . Óh mert az ő vak, közömbös nyugalma volt az, a mi mellett igy kellett vesznem ... az én nyugalmam az övé miatt oda van örökre . . . Igen ő az oka, ő, hogy az igy esett meg . . . Gasparone. intézmény erkölcsi és anyagi tekintélyét hivatvák emelni. Erős, tekintélyes Szövetség ez, melynek élén a magyar ujságkiadás egy érdemekben gazdag előhar- czosa áll, Zilahi Simon, a Budapesti Hírlap — vállalat igazgatója. A Szövetség ügyét alig láthatnók jobb kezekbe letéve, mint Zilahiéban, akinek hervadhatatlan érdemei vannak a Szövetség megalakulása körül. A Szövetség első sorban a közönség, másod sorban a lapkiadók érdekeit van hivatva megvédeni. Ma napság alig van kelendőbb valami az újság hirdetési hasábjainál. Közhatóság, pénzintézet, gyáros, kereskedő, iparos egyaránt hirdetnek ma az ország legkisebb városában is, szükséglet ez és már hatalmas szervezet az, mely a kereskedelem, illetve forgalom ezen ágát kultiválja. Nyomasztó sulylyal nehezedik, úgy a közönségre, mint a hirdetési üzletre a hirlapbélyeg. — Minden hirdetés után, legyen az bármilyen parányi, bélyeg illetéknek keresztelt adót kell fizetni. Aránylag igen nagy ez az adó s megakadályozza ez üzlet ágat a prosperálásban. De a mi a fő: megakadályozza az iparost, kereskedőt, gyárost és mindenkit, akinek hirdetni valója van, abban, hogy kínálatát a keresletnek tudomására hozza. Visszatartja a hirdetéstől. Magyarországon vagy spekuláczióból, vagy okvetlen szükségből hirdetnek, ez pedig nem egészséges fundamentuma egy nagy üzletágnak. A hirdetésnek úgy mint a külföld előre haladott államaiban, természetes, magától értetődő szükségletet kell fedeznie. S hogy ez nálunk még nincsen úgy, annak ez az adó az oka, mely roppantul megdrágítja a hirdetést. Ez az adó eklatáns tanujele annak, hogy az állam jövedelem kereskedői politikája nálunk milyen kíméletlen volt eddig. A legcsekélyebb jogczimre, magán jövedelemre éhesen csapott le az adókeselyü. Igazságtalan ez az adó, mert oly üzletágat súlyt, mely egyenes adók fejében ugyanis túlsókat fizet. De az általános érdek szempontjából igazságtalan azért, mert a produkáló közönséget sújtja, mely amúgy is roskadozik az állami és községi adók terhei alatt. A villám, gőz, a sajtó és a szabad verseny korában iparunk és kereskedelmünk, egyátalában produkáló képességünk nem fejlődhetik egészségesen és nagy arányokban mindaddig, mig a hirdetési adó fenáll. E hipothezis jogosultságát bizonyítják a külföld nagy államai, ahol már régen szakítottak a hirdetési bélyeggel. Tény ez, melylyel nálunk már nemcsak a nagy közönség, de az intéző körök is számolnak. De a baj orvoslása, a hit lapbélyeg eltörlése még mindig késett és a Szövetség első feladatául tűzte ki, hogy ennek a közgazdaságra oly anynyira káros és hátrányos adónak meg szüntetése érdekében munkálkodjék. S munkája nem lesz hiába való. A Szövetség alakuló gyűlésen illetékes férfiak nyilatkoztak e kérdésről, úgy hogy azzal biztatjuk magunkat is, a közönséget is, hogy már csak hónapok kérdése, hogy ezt az igazságtalan adót törölni fogják. S akkor a produkáló és vevő közönség előtt is, az újságok előtt is szabad perspektíva nyillik. Sokkal több lesz a hirdetés, a reklám, ezzel pedig együtt jár a sajtó nagyobb fölvirá- gozása is. A modern közgazdaság egyik legreálisabb kon- venczionális mondása az, hogy minél több a hirdetés valamely országban, annál élelmesebb és produktívabb az az ország. HÍREK. —- Erzsébet gyászünepély. Említettük már lapunk múlt számában, hogy a helybeli Kölcsey-Egyesület f. hó 19-én vagyis ma Erzsébet királyné emlékére gyászünnepélyt rendez d. e. 11 órakor a vármegyeház nagytermében s a programmot is közöltük. Ezen ke- gyeletes szép ünnepélyre felhívjuk közönségünk figyelmét. — Az alispán jubileuma alkalmából rendezendő megyei bálra a napokban adják ki a meghívókat. A programban az a változás történt eddig, hogy a közgyűlés szónoka nem Isaák Dezső, hanem Luby Géza lesz. A fáklyás menetnél llosvay Aladár beszél. A rendező bizottság által kiadandó végleges programot a jövő számban hozzuk. Hivatal vizsgálat. Kaffka László belügyminiszteri osztálytanácsos, dr. Szontagh Antal s. titkár, továbbá Weisz Henrik számvizsgáló és Dessauer Lipót számellenőr társaságában f. hó 15-én városunkban érkeztek s azonnal megkezdték a vármegyei pénztárak és az ügykezelés tüzetes vizsgálatát. A részletes és mindenre kiterjedő vizsgálat ugylátszik heteket fog igénybe venni. — A nöegylet mulatsága. A helybeli nőegyletnek érdekesnek ígérkező mulatságára már kiadták a meghívót. A meghívó igy szól : A Nagykárolyi Nőegylet huszonöt éves fennállásának megünneplése alkalmából, saját pénztára javára a régi kaszinó termeiben Küry Klárának, a Népszínház művésznőjének és dr. Gönczi Mór urnák szives közreműködésével 1899. évi november hó 26-án vasárnap, hangve rsenyt rendez közvacsorával egybekötve, melyre czimzettet és családját tisztelettel meghívja Gróf Károlyi Istvánná, egyl.elnök. Dr. Serly Gusztávné, I. alelnök. Dr. Aldor Adolfné, 11. alelnök. Dr. Kőszeghy Andor jegyző.Belépti- dij a hangversenyre: ülőhely 4 korona, állóhely 2 korona. A vacsora-jegy ára 2 korona. Italok határozott árakban szolgáltatnak ki. A hangverseny kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Noun János, Hadnagy lgnácz és Pucser Károly urak üzletében. Mint a meghívó is mutatja, a nőegylet hangversenye valóságos művész estély lesz. Biztosíték erre Küry Klára a népszínház művésznőjének neve, a kit a főispánná nyert meg az estélynek s ki ezúttal először lép fel városunkban. Az ő művészi egyénisége bizonyára messze vidékről közönséget fog vonzani. A másik közreműködő dr. Gönczi Mór közoktatásügyi miniszteri titkár, városunk fia művészileg játszik a zongorán s kedves ismerősünket üdvözölhetjük benne. Mint értesülünk a rendezőség Kovács Leo nyug. honvéd ezredest is felakarja kérni a közreműködésre. Az estélyen ott lesznek gróf Károlyi Istvánná és gróf Károlyi Viktorné is s általában igen díszes közönségre számítanak. A hölgyek egyenlő jelmezben fogják a háziasszonyi és felszolgáló leányok tisztét teljesíteni. Szóval a nőegylet, a mely e téren régen nem adott életjelt magáról, a nőegyleti régi mulatságokhoz hasonló estélyt akar rendezni. 1 Ujfalussy Lajos. 1 Mint részvéttel értesülünk Ujfalussy Lajos birtokos, megyebizottsági tag, közéletünk egyik kiváló alakja, f. hó 17-én Remetemezőn 84 éves korában elhunyt. Ujfalussy Lajos fiatalabb éveiben szereplő egyéniség volt s úgy a vármegye zöld asztalánál, mint a képviselőházban tevékeny részt vett a közügyekben. 1848—49-ben a m.-szálkái kerületet képviselte s Debreczenben is ott volt a nemzetgyűlésen. A Bachkorszak alatt visszavonultan élt ópályii birtokán. 1865. évben ismét feléje fordult a m.-szálkái kerület bizalma s újból képviselőnek választották egyhangúlag. A függetlenségi pártnak volt hive mindig, s ritka műveltsége, szigorú életelvei, határozottsága közkedveltté tették őt. Soha sem nősült meg s mint agglegény éldegélt, gazdaságának szentelve életét. Sokat utazgatott a külföldön s ritka szép könyvtára volt. Nem volt valami rendkívüli szónok s azért inkább a kulisszák megett igyekezett érvényesíteni elveit. Említésre méltó róla az is, hogy hiába volt bátyja Ujfalussy Miklós főispán, a Deák-párt korában, hiába volt később öcscse Ujfalussy Sándor ^prmegyénk főispánja, ő rendithetlen hive maradt a függetlenségi elveknek. A régi táblabirák szigorú világnézete egyesült benne, modern felfogással. Hü és odaadó fia volt vármegyéjének, a mely méltán gyászolja benne a nagyidők küzdelmeinek egyik lelkes bajnokát. A gyászhir tegnap délelőtt érkezett meg a vármegye székházára a családtól vett távirat alakjában A temetés idejét nem közölték. Áldás emlékére ! — Gyásziinnepóly. A róm. kath. főgymnasium f. hó 20-án délelőtt 10 órakor a városi tornacsarnokban Erzsébet-ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Királyhimnus, Erkeltől. Előadja a főgyim. énekkar; zongorán kiséri Csilléry Ferencz V. o. t. 2. Erzsébet napján, Mészáros Amandtól. Előadja Szintay Lajos VI. o. t. 3. Preciosa. Vébertől. Zongorán előadják Csilléry Ferencz V. o. és Adler Ernő IV. o. t. 4. Szendergő. Előadja a főgymn. énakkar. 5. A kapucinusok templomában, Ábrányi E.-től. Előadja Makoldy Sándor Vili. o. t. 6. Dráma a tengerparton. Kvintett. Előadják Ziering Béla Vili., Katz Ferencz Vili., Csilléry András VII., Taub lgnácz VII. és Preisz Miklós V. o. tanulók. 7. Alkalmi beszéd. Tartja a főgymn. igazgatója 8. Dervisek kara, Sebőktől. Zongorán előadja Czukor István VI. o. t. 9. Hymnus. Kölcsey Fcrencztől. Előadja a főgymn. énekkar. Megjegyezzük, hogy külön meghívók nem lesznek, épen azért a gyászünnepségre ezúton hívja meg a t. szülőket és tanügybarátokat a főgymnasium igazgatósága. — Értesítés. Azon tisztelt hölgyeket, kik a folyó hó 26-án rendezendő nőegyleti közvacsorán a háziasszonyi és házikisasszonyi teendőket szívesek voltak elvállalni, értesítem, hogy az ezen alkalomra készítendő egyenruhához való szövet Pucser Károly ur üzletében, a szükséges díszítési czikkek Hadnagy lgnácz ur üzletében, a minta egyenruha pedig Katz Sámuel ur divattermében tekinthetők meg. Dr. Serly Gusztávné, egyleti I. alelnök. — Gyászünnepély. A helybeli kath. legényegylet vasárnap, e hó 19-én d. u. fél 4 órakor a tornacsarnokban Erzsébet királyné emlékére gyászünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Hymnus, énekli az egyleti énekkar, 2. Emlékbezéd, tartja: Tietz Sándor egyleti elnök. 3. „A kapucinusok templomában“. Ábrányi Emiltől, szavalja: Sallay Lajos. 4. Felolvasás, tartja: Simkó Géza. 5. Szózat, énekli az egyleti énekkar. — A belügyminiszteri küldöttség tiszteletére f. hó 17-én a főispánnál ebéd és az alispánnál vacsora volt. A főispánnál csak a küldöttségi tagok, az alispán és pár főbb tisztviselő volt hivatalos, ellenben az alispánnál ott voltak a főbb tisztviselőkön kívül azok is, a kik az eddigi vizsgálatoknál a küldöttségnek segédkeztek. — Értekezlet. A vármegyei úti költségvetés tárgyában tartandó értekezletet az alispán f. hó 29-ik napjának d. u. 4 órájára halasztotta. — Éljegyzés Csonkatebei Vicenty Pál alsóku- bini kir. pénzügyigazgató, volt nagykárolyi pénzügyigazgatói helyettes f. hó 11-én jegyet váltott Alsó- Sebesen késmárki és lefkóczi Moes Anna úrnővel. — Gyászeset. Gr. Vay Mihály a napokban Berkeszen, Szabolcs vármegyében élte 79-ik évében elhunyt. A megboldogult birtokos volt a Nyíren s fiatalabb éveiben élénk részt vett a vármegye közügyeiben is. Országgyűlési képviselő is volt. Mátészalkán 1861-ben. Mindig a függetlenségi pártnak volt rendithetlen hive. Kitűnő szónok volt s igen müveit, olvasott ember, a kivel élvezet volt eltársalogni. Azért igen becsült és kedvelt egyéniség volt a vármegyében, bár jóideje visszavonultan élt. Mikor több mint 3000 hóidat tevő birtokát elvették hitelezői, Ér-Endréden éldegélt az öreg ur, utóbbi éveiben .'pedig öcscsénél Gr. Vay Ádámnál. A család még gyászjelentést sem küldött elhunytéról s igy csak most értesültünk részvéttel haláláról. Béke poraira!