Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-29 / 44. szám
Nagy-Károly, 1899. október 29. szám. XXY. évfolyam Szatmármeíyei Közlőn TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ^ VBftvisflni*Ti.rP*r.wn wiottt.íp és VEGYESTARTALMU HETILAP. SZATMÁR vármegye hivatalos közlönye. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, feSZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL óvá a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Nagy-Kár oly ban, megyeház-utcza 46. sz. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre I frt Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 2 frt 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. ié=Hirdetósek jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 20 kr. Bólyegdij minden beigtatásórt 30 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. HIVATALOS RÉSZ. 28836—1899. sz. Udvari község bírája jelenti, hogy a községi — „Udvari község“ körirattal és a vármegye czimerével ellátott olajlenyomatu — pecsétnyomót folyó évi szeptember hó 20-án a szatmárudvarii utón elvesztette, felkéretik a megtaláló, hogy ezen pecsétnyomót a szatmári főszolgabírói hivatalnak szolgáltassa át. Nagy-Károly, 1899. szeptember 28. 30590—1899. sz. Folyó évi szeptember hó 30-án Kolczéron Bajuczán Tódor által egy 6 éves, szőke szőrű, mindkét szarva tövén K. S. bélyeggel és jobb hátulsó czombján rézsútos kék krétával ellátott ökör bitangságból felfogatott. Nagy-Károly, 1899, október 15. Alispán helyett : llosvay Aladár, vm. főjegyző. 31484—1899. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének folyó évi október hó 12-én és folytatva tartott közgyűléséből 1055. bjkvi sz. a. hozott határozatát azzal teszem közhírré, hogy az ellen 15 nap alatt a felebbezés hozzám beadható. Nagy-Károly, 1899. október 26. Alispán helyett: llosvay Aladár, vm. főjegyző. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának Nagy-Károlyban 1899. évi október hó 12-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 1055—1899. bjkvi sz. Olvastatott vármegyei alispán előterjesztése, mely szerint bejelenti, hogy az 1898. évi zárszámadásban 200 frt mint megtérülő előleg szerepel azon Czimen, hogy a főispáni instelláczió alkalmával a fő- ispáni lakás szobái ideiglenesen bebutoroztassék s feldiszittessék, s miután ezen kiadás a beiktatás, illetve fogadtatás költségeivel azonos, javaslatba hozza, hogy miszerint ezen 200 frtra nézve a megtérítési kötelezettség töröltessék s ezen kiadás is a beiktatási költségekkel együttesen számoltassák el. Az állandó választmány véleményével egyezőleg vármegyei alispán javaslata elfogadtatik, s a főispáni lakás szobáinak ideiglenes bebútorozásával felmerült 200 frt kiadás a megtérítési kötelezettség törlésével a beiktatási költségekkel együttesen a közművelődési pótadó-alap terhére elszámoltatni rendeltetik, vármegyei alispán pedig uta- sittatik, hogy ezen határozatot szabályszerű kihirdetés után jóváhagyás végett a nmltsgu m. kir. belügyminiszter úrhoz terjessze fel és a jóváhagyás kinyerése után annak foganatosítása iránt megfelelőleg intézkedjék. Miről vármegyei alispán további eljárás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesittetik. Kelt mint fent. Jegyzetté: llosvay Aladár vm. főjegyző. Nagy László, alispán. 31346—1899. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének folyó évi október hó 12-én és következő napjain tartott közgyűlésében a vármegyei betegápolási alapot terhelő 30671 frt 17 kr rendezése végett 1899., 1900., 1901. és 1902. évekre kivetendő 1 — 1 százalék betegápolási pótadó ügyében 592. bjkvi sz. a. kelt határozatát az 1886. évi XXI. t.-cz. 7. §-a értelmében oly megjegyzéssel teszem közhírré, hogy az az elleni esetleges felebbezések az 1886. évi XXI. t.-cz. 8. §-a értelmében 15 napon belül hozzám adandó be. Nagy-Károly, 1899. október 26. Nagy László, alispán. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának Nagy-Károlyban 1899. évi október hó 12-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 592. bjkvi sz. Olvastatott a nmltsgu m. kir. belügyminiszter urnák f. évi szeptember hó 5-én 60042. sz. a. k. rendeleté, mely szerint utasítja a vármegye közönségét, hogy a vármegyét terhelő betegápolási dijakat az 1898. évi 21 t.-cz. 15. §-a értelmében rendezze, mivel ellenesetben a vármegyével szemben az 1886. évi 21. t.-cz. 6. §-ának rendelkezéseit fogja alkalmazni. Ezzel kapcsolatosan elintézés alá vétetett vármegyei alispánnak f. évi szept. hó 27-én 164. ein. sz. a. k. intézkedése, mely szerint javasolja a vármegyei bizottsági közgyűlésnek, hogy a vármegyét terhelő betegápolási dijak kifizethetése végett 4 százalék pótadó vettessék ki, A vármegyei állandó választmány azon javaslatát, hogy a vármegyei betegápolási alapot terhelő 30671 frt 17 kr adóság rendezésére az 1898. évi 21. t.-cz. 15. §-a értelmében' a nmltsgu m. kir. belügyminiszter úrtól 4 év alatt visszafizetendő 30671 frt 17 kr kölcsön kérel- meztessék oly képen, hogy ezen kölcsön a vármegyei betegápolási alap javára az 1899., 1900., 1901. és 1902. évekre az 1883. évi 15. t.-cz. 9. §-ában megjelölt ösz- szes adónemekre évenkint kivetendő 1 százalék vármegyei betep-ór~'Apótadéból fedeztessék s négy éven át e^ részletekben fizettessék vissza a nmltsgu m. Kir. belügyminiszter urnák, továbbá, hogy már most határozza el a közgyűlés, hogy ezen adóság letörlesztésére az 1899., 1900., 1901. és 1902. évekre az 1 százalék vármegyei betegápolási pótadót megszavazza; a nmltsgu m. kir. belügyminiszter úrhoz pedig felirat intéztessék, hogy a vármegyei betegápolási alap terhére 4 évre terjedőleg évenkinti egyenlő részletekben leendő visszafizetési kötelezettség mellett az 1898. évi 21. t.-cz. 15. §-a alapján 30671 frt 17 krt kölcsönképen engedélyezni méltóztassék; vármegyei bizottsági közgyűlés beható tárgyalás alá vevén ; az 1883. évi 15. t.-cz 10. §-a értelmében szabályszerűen meghívott vármegyei bizottsági tagok közül Kende Zsigmond, Grósz Áron, Szerdahelyi Ágoston, Jékey Mór, Berger Ármin, N. Szabó Antal, Sternberg Sándor, Dienes Lajos, Jékey Sándor, Debreczeni István, Böszörményi Zsigmond, dr. Szerdahelyi Jenő, ifj. Böszörményi Sándor, Cservenyák Antal, dr. Czukor Lajos, Szuhányi Ferencz, Stoll Gábor, Svaiczer Gábor, Madarassy Gyula, Csipkés András, Kirilla Tivadar, dr. Somossi Ignácz, Pemp Antal, Domahidy Elemér, dr. Falussy Árpád, dr. Képessy László, Kovássy Illés, llosvay Aladár, Gőnyei István, dr. Halász Jenő, Csaba Adorján, Kölcsey Antal, Kánya Gábor, dr. Serly Gusztáv, Brán Dénes, Hengye Gergely, Papp Antal Neu- pauer János, Herskovits Bernát, Fásy Gusztáv, Madarassy Zoltán, Fried Samu, Nagy Bálint, Nagy Sándor, T Á R C Z A. Féltés. Ajkad, szemed Reám nevet, Te vagy az én kincsem, Gyöngyvirágom, Mennyországom, Te vagy nékem minden. Az enyelgő Esti szellő Arczodhoz ne érjen, Mert hiszen csak Nekem szabad Simogatnom szépen. A csapodár Hő napsugár Szemedbe ne nézzen! Szép szemedbe Elmerülne S nem szabad; csak nékem. Úgy szeretlek Úgy féltelek, Életemnél jobban. Tied lelkem, Tied szivem, Csak éretted lobban. Ajkad, szemed Reám nevet, Te vagy az én kincsem, Gyöngyvirágom, Mennyországom, Te vagy nékem minden. SoÓ8 Jenő. Őszi kép. Hegytetőn ülök. Hátam mögött fiatal erdő. Előttem meredek oldal, mely itt-ott sárgás árvalány füvei van benőve távolabb kopaszon áll, melyen a föld látható. Alant a völgyben nagy szálas bükk-tölgy erdő. Ősz felé jár az idő. A fák kezdik hullatni leveleiket. Egy némelyiken alig látszik meg az, mig mások már felét elvesztették. A nagy fák tövén, az aljbokrok is sárgás, egymástól egészen elütő, szinpompában hajlanak uraik lábaihoz. Az egész felülről lenézve, amint tekintetünk átfogja a hegygerinczekre támaszkodó erdőt, gyönyörű panorámát nyújt. Csend van. Elandalitó, mély csend, még a levelek zörgése is meghallatszik. Közelemben egy fekete rigó mozgolódása üti meg fülemet, tova száll és füty- jével távolabbi társát kelti fel, mindketten ujjongva tűnnek el. Nem messze a kicsiny fák ágain szarkák kerepelnek. Egyszerre meggondolják magukat és egyenként, görbe vonalakat téve meg a levegőben, gondtalanul haladnak el mellettem. Foly közöttük a beszéd, valószinüleg valamely családi eseményről értekeznek, mely nem nyerte meg tetszésüket; mert megjegyzem nagy pletykák. Reám sem hederitenek. Úgy látszik nem tisztelik meg bennem egyikét a mindenség urának. Fenn a magasban két daru repül. Lassú mozgásukon és bus hangjukon kiérzik a meggondolás és a magány melyet a mezőn és erdőn keresnek. Újra neszt hallok. A melletem levő bokorból egy róka átsiklik a túlsó erdőbe. Lelapul mint a tolvaj, ki nem szereti ha meglátják és örül, hogy megmenekülhetett. Távol az oldal alján, egy nyúl halad át, melyet a pásztor kutyája vert fel. minek a pásztor ura, ha megtudná, hogy ily vadász passzióknak hódol, bizonynyal nem nagyon örülne. Csak az a szerencse, hogy ezt nem kötik az orrára. így tovább és tovább. Az erdő, őszszel, mind más és más titkát árulja el előttünk, hálából azért, hogy felkerestük. Nem sokára megváltozik a kép. A távolból söté- tes, szakgatott felhő tűnik fel, azt egy másik követi, előbb lassan, azután sebesebben haladva, csinálja egyik a másikának az utat. Egy-egy nehéz vízcsepp hull alá, mely megszaporodván, kis záport önt a szomjas földre és megáztatja annak felszínét. Az csak rövid ideig tart. Az összesereglett felhőket szétveri a lengedező szél, mely mind erősebbé válik. Távolból villámok czikáznak és a dörgés elhaló moraja hallatszik, jelezve az irányt, merre a rögtönzött fergeteg elvonult. Kiderül egy perezre; de a szél nem hagy alább, mind nagyobb tömegeket bocsát. A szélvihar egész erejével kitör. Alant a völgyben fékevesztetten száguld át a magas tölgyek, a szil és hársak koronáin. A nyír, ki csak vendég gyanánt jelenik meg a többi szálfák köztársaságában és a vendégjog adta előnyöket kihasználva, hatalmas sudarágakat bocsátott az égnek, eleinte csak tréfának veszi a dolgot, mert bízik a vendégjog hatalmában. De ez csak cserben hagyja. Újabb meg újabb rohamok megbénítják karjait, lábait, ő mind csak azt kiálltja: Én csak vendég vagyok! Mit sem használ. Egy még vehemesebb támadás ketté töri derekát és halálra sebezve, nagy zajjal hull a földre. A vihar tovább tart. Zug bug mindenütt. A szabadjára eresztett elem, nem ösmer akadályokat. Ezen általános chaosban, midőn minden össze zavarodik, minden a rendes a megszokottnak ép ellenkezője történik, félelem szálja meg az erdő lakóit. Minden biztos hely, menedék után lát. 'W' _ 'S— __ ___« __ y ^ ^ norinbergi-, diszmü-, férfi- és női-dívat raktárában a gyapjúból készült áruk, u. m.: alsóingek, alsónadrágok, keztyük, harisnyák, sapkák stb. 9M w H V/^ daczára az áruk árai nagyobb mérvbeni emelkedésének, mindezen czikkek a legdusabban felszerelt üzletben a régi Olcsó árakban számíttatnak. Ez okból a n. é. vásárló közönség figyelmét saját érdeké- ’WJT' ^ /vss q ^1y szintén igen olcsó árban és mindét) miben e dusválasztéku raktárra irányítani kötelességünknek ismerjük. Uvl * JLsj 'Lr fk nőségben kaphatók. J—3
