Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-09 / 2. szám

Nagykároly, i9IS. január 9.

Vasárnap.

ÍV. áfáyfvafn. 1 if szá----—/-1---------------í-m,

;

Ä „VARMEGYE“

Szatmáneíyei

W

11

si m

ima aga

;s >4

!S. H

1

Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap.

= SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős & szerkesztő címére — Érendréd — küldendők.

Kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-UTCA 20. SZ.

(„KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁR SASÁG.)

Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, aszatmárvármegyei

jeg.zöegyesü et főjegyzője.

Munkatársak!:

BÖDOKV ISTVÁN, KOMOKÓCY PÉTER,

kísmajtényi körjegyző. kapitikbányai jző, e. jzö.

Előfizetési árak :

Egész évre — Félévre — — — - Nyilttér sora 40 fillér.

— — — 8 korona.

— — — 4 korona.

Egyes szám £0 fillér.

A tojás

i

sokkal nagyobb gazdasági kérdésekkel van összefüggésben mintsem gondot nők Akik nem látnak tovább a -rátcttánál, azok nem látnak e >yebet a tojásban, mint ehez va tápanyagot.

A husta^n [napok szokása különösen a nagyvárosi, vendéglőkben étkező emberek köztnagy méríékbenfelienditeíte a tojásos ételek fogyasztását. A nagyvárosok ijpndkivüli kereslete még jobban felcsigázta az amúgy is elburjánzott közvetítő kereskedelmei. A tojáskereskedők a végletekig kifosztogátják a falvak tojáskészletét. - Feljárják a házakat s pénzzei, fűrfanggai elviszik a család élelmezéséhez szükséges tojásokat is. Kis embereknél nagy hatalom a pénz. Nem néz előre, hogy mit fog ere veszíteni, hanem megtagadja az alkalmat, amikor pénzhez juthat. Épen ezek a kis egzisztenciák azok, akik a baromfi nevelésével bíbelődnek, ilyenformán rakosgatva össze kis tőkéjüket. Módosabb gazdáknál a baromfitartás inkább a ház szükségére produkál húst. Az állománynak csak igeir kis hányada kerül a piacra eladás végett, mint fölösleg. A piaci áru nagyobb tömege a szegényebb falusi nép által nevelt baromfiból kerül ki.

Ha nem vetünk gátat az abnormálisán elterjedt tojásfogyasztásnak és ezzel összefüggésben az elhatalmasodott tojáskivitelnek, faivaink szépen felvirágzott baromfitenyésztését a legvégzetesebb veszedelem fenyegeti. A tojás csábítóan nagy ára ki fogja csikarni az utolsó tojásokat is a nép kezéből és nagyon félő, hogy sokan a keltetéshez szükséges tojásokat is eladják jó pénzért. Ennek folytán nem. csak az fog előállani, hogy kevés lesz a piacokra kerülő baromfi, hanem következményeképen az is, hogy kevés lesz a jövő évi tojástermelés is, ami e fontos élelmi cikk árát még jobban fel fogja hajtani.

Az előrelátás komoly kötelességévé teszi az illetékes köröknek, hogy a nép jól- felfogott érdekében, a pillanatnyilag csábítóan ható haszonért ne hagyják áldozatul esni a pénz keresésnek oly fontos tényezőit, mint amilyennek a tojás és baromfitenyésztés. Szatmár város törvényhatósága ezen szempontoktól indíttatva a minisztertől a tojáskivitelnek

legalább is ideiglenes feifügges tés t kér e a tavaszi hón. pókra. Ugyanis ekkor lévén legfőbb idejp a keltetésnek, j fontos . kötelesség a kei lő mennyiségű tojásnak a nép részére való vissza arta sa. Minthogy máskép nem megy, a toj .skivitel eltiiuisával. Szatmár város - e kérelméhez va:ó csa ki:ozásra felhívta Szatmárrtk-gye íörvégyhatóságát is. Hisz- szük, hogy a vármegyei a m g.a súlyával is közbe fog lépni, hogy a vidéki lakossá;.; érdekeit alapjaiban érintő akció mihamarább valóra' váljék. Nem a városi nép érdekében Iemeljük itt fe szavunkat. Első sorban a nép javát célozza e mozgalom s egyben az élelmezési viszonyok biztosítását, ami pedig országos érdek.

Járassuk a „Szatmármegyei Hirmondó“-!.

Itiíatéii!

s: > igáinál a katonaságból az a mencíszázad, mely átvenufóban néhány napot i.t t >lr.

Városunk vezetőinek és polgárainak egya- r; t sokféle uimu:a'á>t szolgáltat ez a pár száz i mber, iái, akik j formán nem láttunk a há- bopu :.! t: csapat >t váró unk falai köz tt, a ka i na békddobeni karakterét ismeijük csak. lure, most it; van egy hadi. csapat. Milyen taiiulsr, okát vonhatunk • le 'a látottak alapján?

Mindenekelőtt azt. hogy a háború kato- náj sokkal nagyobb mohósággal él, mint a békebeli. Ez forrása jónak és rossznak egyaránt. Gazdaságilag mindenféle üzemre, de különösen élelmi dolgokra nézve kedvező ez a szimp-. torna A katona vesz. Sok mindent megvesz. Láthattuk,' milyen kelendőségnek örvendettek egyszerre almák, csokoládék, képes lapok stb. Nem is szólunk az üzleti vásárlásokról és a vendéglői, meg kávéházi fogyasztásról

láboriiTal kapcsolatos álfaláees érvényű reodeletek.

— Bíró urak szíves figyelmbe. —

Hadisegélyben

csak az részesülhet, kisemmiféle állandó ellátásban nem részesül; ki magát vagyonának jövedelméből, vagy önálló más keresetéből fentartani nem képes és ha őt addig egészben ,vagy részben a bevonult tartotta el saját keresetéből, Aki vglótlant mond be, elzárással és pénbüntetéssel lesz lesújtva. Segélyt igényelhetnek: Feleség, gyermek — akkor is, ha házasságon kívül született —, mostoha gyermek, unoka, apa, anya, mostoha apa, mostha anya, nagyapa, nagyanya, a feleség atyja, anyja, édes vagy mostoha testvér, örökbefogadott gyermek, örökbefogadó apa. Gyermekek 8 éves korig félsegélyesek. Segélyfelvétel a jegyző ur előtti jelentkezésre történik. Összeírás minden, hó 1. és 15-én az illetékes főszolgabiró úrhoz, onnan minden hó 5. és 20-án a kir. Pénzügyigazgatósághoz terjesztetik. (100.000. és 130.000 — 1614. sz. pénzügyminiszteri utasítás,)

Általános elv és megállapodás, hogy Szatmár vármegye területén csak 8 magyar holdig (1200 négyszögölével számítva) kapnak a kisbirtokkal birók hadisegélyt. A hadisegéiy maximuma mester embereknél a lakbéred kivül 2 koronánál, földműveseknél 1 korona 60 fillérnél magasabb nem lehet.

Élelmezésre

személyenként és havonként 18 kilogramm, vagyis átlagban egy évre személyenként 2 métermázsa termény larihaiu . szerezhető meg. Tehát 1915. szept. 15-ig a

szükségletét mindenki egész évre szerezze be, ha a jegyző urnái hatósági beszerzésre be nem jelentette, mert szept. 1,5-ikével a termények requirálva lesznek.

Terményárak.

Szatmár vármegyében a maximális . árak 1915. szept. 1-től métermázsánként a következők: Búza : 36 kor. rozs (gabona): 29 50 kor., árpa 29 kor., zab: 28 kor. (2077/1915. M. E. rendelet.)

Hadi vásárló

50’ mázsán alul mázsánként 1 koronával a maximális áron alul vehet, tehát a búzát 35 koronáért. 50 mázsán felüli mennyiség vételnél az 1 korona levonást nem teheti. Ha a hadi vásárló vonakodnék a felajánlott terményt átvenni vagy elhalasztani akarná, úgy a termelő panaszával forduljon táviratilag a Haditermény részvény- társasághoz, Budapest, Nádor-u. 9. szám. A maximális árban a vasúti szállítási dii is bennfoglaltatik és ha a hadi vásárló az általa megvett terményeket a kikötött időben át nem veszi, termelő az átvételi ár után késedelmi kamatot és őrzési dijat számíthat fel.

Tolnai Világlapja

a hadban elesett hősök arcképét ingyen közli. Fényképeket a jegyző úrhoz kell beadni.

P0LEN4I GYÓGYVÍZ

Természetes égvényes savasyuviz-forrás. Különleges szer

gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz.

Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs.

Tekintettel a járványos időre, esen víznek RanhatA minrfcnnH I

egy asztalnál sem szabad hiányoznia. IbapUCtiU lUUiuulAUii 1