Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-09 / 2. szám
2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 2-ik szám. Azt az elevenséget, melyet egy magyar ezred jelentene nekünk, nem lehetne semmilyen más eszközzel előidézni. Számtalan kis egzisztencia, kik ma csak súlyosbítják a közállapotokat, mosással, kitűzéssel, varrással, valamilyen üzlettel stb. tisztességes megélhetéshez jutnának. Ettől a legalsóbbrendü néprétegtöl felfele mindenki előnyt huzna a katonaságtól. Egy rétege van a lakosságnak, melyre nézve ha nem is hátrányos, de legalább is kó/.önbös volna a katonaság: a tisztviselők, akik már majdnem két év óta mutatják a legpéldásabb lemondást, melyre a háborús helyzet kötelezte őket. Övék a nemzet csodálata. Azonban ne higyjük, hogy suiytaná ez őket, a fixb d élőket. A katonaság élelmezése olyan kiterjedt szervezettel történik, hogy az alig támaszkodik a helyi piacra. Tanulságos volt a tapasztalás atenkintetből is, hogy újból meggyőződjünk az el nyerői egy hazai csapatnak. 3ok félreértés, kellemetlenség kerülhető el, ha honfitársakat látunk utcáinkon, kikkel meg tudjuk magunkat értetni és akik nem tekintenek bennünket akárhogyan kezelhető idegeneknek. A tizenkeitősöket Eger nem ereszti. Az a város, mely siralmakat zengett elöljáróságunknak azzal a „jóakaratu“ figyelmeztetéssel, hogy ne ki,’ánjon katonaságot, nagy költséggel barakkot épit, csakhogy ne vigyék el a katonaságot. Nem tanulságos-e ez? Jelenleg úgy vagyunk hogy nem kapunk katonaságot. Fordulhat azonban úgy a helyzet, hogy kérés nélkül itt lesz. Ne adjuk fel tehát az akciót,'hogy egy honi ezredet előre biztosítsunk. Nagy- gyengeségünk volna, ha sem az 5-ös, sem a 12-ős eziedet nem tudnék idehozni, a megye székhelyére, ahova legénysége való. A katonaságnak óriási haszna és a jövőre nézve óriási jelentősége volna, nem .nyugodhatunk tehát bele, hogy amikor a terheket viselj ik, áldozunk, az előnyökből más városok javára kitudjnn u bennünket. SZÍNHÁZ. Majdnem egv esztendeje annak, bogy városunk közönsége a színházi szórakozást teljesen nélkülözte. Azt hittük, hogy e hosszú pihenés a kulturszomjnak bizonyos nemét fogja előidézni, mely kielégülést fog keresni azáltal, hogy a szinmüirodalom legújabb alkotásait, melyeket Neményi direktor dicséretes buzgalommal hoz előadásra, megtekintse. Darabok, melyek az ország fővárosában 50—100 előadást értek meg, darabok, melyekről kritikusok, esztétikusok tanulmányait olvashattuk országos lapjainkban, bizonyára megérdemlik, hogy megtekintsük. Ennyi már igazán a kultúra kérdése. Bizonyos, hogy nem olyan időt élünk, mikor egy jó nótáért, egy ügyes táncért tízszer nézzük végig ugyanazt a darabot, de viszont a teljes érdektelenségre sem kötelez a háború. Vannak olyan szinházjárók is, és a nagy többség olyan, kiket nem a darabok ingere, hanem a színészek ügyessége, kedvessége von a színházba. Hát az ilyenek is megtalálhatják ott kedvtelésüket, mert a Neményi idei társu1 lata egyike a legjóbban szervezett vidéki társulatoknak. A primadonna, a drámai hősnő, a koloratur énekes mind disztingvált, bájos hölgyek, kik finom előadási módjukkal és választékos, sőt fényűző öltözködésükkel méltán lehet- : nek egy nívós társulat ragjai. A férfiak között, j dacára a nehéz viszonyoknak, békében is el- I sörénilüekiiek bizonyuló erők vannak. Végül még Neményi direktor régóta ismert buzgalmát se hagyjuk ki ‘azon tényezők sorából, me- ! lyek méltán válthatják ki a közönség legteljesebb érdeklődését és támogatását. A megnyitó előadás (ján. 1-én) a Király színház nagysikerű újdonsága a Tiszavirág volt. A remekül sikerült előadást zsuffolt ház nézte végig. Takács Antal a francia városba került magyar huszártiszt szerepében bensőséges alakításával és gyönyörűen előadott dalaival tűnt ki. Takács régi Lmerőse már a nagykárolyi közönségnek, mely tavaly is élvezettel hallgatta kifejezésteljes, meleg tónusu bariton hangját. Örömmel állapi.hatjuk meg, hogy tavaly óta nagyot erősödött úgy alakitó képességé, mint énektehetsége. Az ápolónői szolgálatban buz- gólkodó francia grófnő szerepében mutatkozott be Kürthy Böske, a primadonna. Tiszta csengésű hangjával, melyei különösen szépen hasz- ál a mélyebb szólamokban, átérzett, bájos alakításával, sikkes táncával és fényes toiletí- jeivel egyszerre megnyerte a közönség tetszését. Ebben a szerepében különösen emlékeztetett a Fedák Sári alakításához. Franciás rac;solása, selypítése, a szerep, egész felfogása annak sikerült mása. Általában, meglátszik és Kürthy Böske nagy előnyére válik, hogy sokban emlékezteti a legnagyobb primadonnára, Fedák Sárira. Kiváltak még a darabban Könyves Jenő és Kürthy Károly. Szabó Mili a grófi szobalány alakjához pékutcai cselédektől vett motívumokat. „Fene a pofádat“. „Az anyád!“ nem stilszerü szerep - megtoldások voltak. Súlyos dolog volt a Könyves tányérpuccolása is. Vasárnap d. p. Limonádé ezredes ment félhelyáiakkal, féligyekezettel. Igazán komolyan N. Szelényi Ilonka alakította kedves szerepet. Hálás is volt érle a közönség. Azonban nem hallgathatjuk el Könyves Jenő rendkívül ügyes jóizü alakítását, kár volt, hogy néha sietett ledarálni a mondókaját. így ne csodálkozzunk az eredményen, ha maga a színész járja le a délutáni előadás nívóját. Szeretnők a társulat érdekében, ha nem kellene többet ezt tapasztalnunk. Este Zsuzsi kisasszony. Rendkívül kedves mókaságok, A katonás vidéki tűzoltó parancsnok, a vidéki újságíró bohéma riportere, Dinnye, a suszterinasból felcseperedett, beképzelt énekes, kinek egy nyulláb a kebelében féltveőrzött talizmánja, csupa olyan motívumok, melyek mulattatni akarnak. Ez teljes mértékben sikerül is. A darab főszereplője a bájos vidéki postáskisasszony, kinek alakját kedves közvetlenséggel hozta színre Kürthy Böske. Árkossy Vilmos mint kiváló alakitó művész mutatkozott be, aki minden mozdulatával hűen bele tudja magát élni alakjába. A vidéki, öntelt tűzoltó parancsnok groteszk figuráját utolérhetetlen ügyességgel játszotta meg. Takács alakítása kissé színtelen volt. Több túlzást kívánt a darab karaktere. Annál pompásabban fogta fel a dolgát Dinnye. Féktelen mókáival halálra nevettette a közönséget. Az a kétségbeesett igyekezett, mellyel az énekestől elcsent nyuilábat azzal a buta hittel markolászta, hogy dalban vallott szerelméhez abból merítsen képességet, olyan színésznek mutatta, ki felismeri azokat a külsőségeket, melyekkel az iró intenciója sze- I rint domboríthatja ki a darab jellegét. Hasonló jelességet tanúsított Kürthy Károly is, kinek mesterkéletlen, természetes komikuma tökéletesen illett az öntelt, blazirt énekes szerepéhez. Minden szava, minden mozdulata harmóniában volt alakításával. Általában Kürtit jellemzi a nagy közvetlenség, ami csak nagystílű komikusok sajátja. De nála ez néha kényelmességgé válik, ami aztán túlságosan szimplává teszi az alakítását. Néha még a maszkirozást is elhanyagolja. Több buzgalmat! Hétfőn zónaelőadásban ment Mozitündér. Kürti Károlynál ismét megrovási kaland. Unottan játszott. A pocakjában pedig szinte látszottak a begyürt ruhadarabok göcsei. Több figyelmet a maszkirózásban ! A Szabó Irén kiváló komika. Szabó Mili bájos jelenség volt. Szelényi Ilonka a régi kiválóságokkal játszotta a mozitCindért. Könyves Jenő a makogó mozi rendező megjátszásával is csak azt igazolta, hogy zseniális színész, aki a legkülönfélébb szerepeket egyforma bravúrral játsza meg, Nagy vesztesége a társulatnak, hogy 17-én be kell vonulnia. A Palika színre hozatala adta meg az alkalmat arra, hogy Jávor Antal (Palika) és Sándor Julia (Lonci) bemutassák határozott drámai képességüket. Jávornak kidolgozott alakításával sikerült a Palika abszurd naivitásból és modernes rafinériából összekevert lehetetlen alak-' ját elfogadhatóvá tenni. Sándor Júliában finomság és nagy drámai erő összpontosul. F;ló Jolánban sok volt a szendéből, de semmi a drámaiból. Nagyobb jelemetekben nem volt ereje. Neményi nagystílű játékot produkált. Árkossyné most is, mint mindég, szép kiejtésével és a szerep hűséges megjátszásával tűnt ki. A higerkolcsii, tyukeszü proletár anya sikerült alakja tudott lenni. Külön meg kell dicsérnünk a darab technikai előállítását, mely nem kiméit fáradtságot, hogy a 11. felvonás emeletes Kpesöházát stílusosan létrehozza. Magáról a darabról el kell ismernünk, hogy sok ügyességgel vannak beállítva az egyes jelenetek, de az alakok meglehetősen indokolatlanok. noha éjien „életből ellesett“-nek akar látszani a darab. Aztán meg nagy esztétikai és erkölcsi kérdés, hogy szükséges e és épületes-e a csatornalakók életét felszínre hozni? Lengyelvérben újból jelentős sikerei voltak Kürthy Böskének és Takács Antalnak. Kis király-ban Kürthy és Kürthy Böske Takáccsal és Szabó Miiivei osztozott az ünneplésben. A szép előadásokat nagy mértékben segítik a gyakorlott, képzett karmesterek, kiknek precíz játéka gondosan simul az énekhez. Jól szervezett, erős színtársulatunk igyekezete bizonyára meg fogja végül is nyerni közönségünk hathatós támogatását. (Ss.) Egy 3—4 középiskolát végzett ügyes, értelmes fiú tanulóul felvétetik a „Kölcsey-nyomda“ r.-t-nál.
