Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-28 / 13. szám
Nagykároly, 1915. március 28. Hl. évfoiyam. — 13. szám. Vasárnap. A „VARMEGYE“ Szatmármegyeí Közigazgatási, társadalmi és'közgazdasági hetilap. SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. A. lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős sjj szerkesztő cimére — Érendréd — küldendők, -fgKiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-ÜTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYGMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Felelős szerkesztő : NAGY 1 8 TV A N, . a szatmármegyei Jegyzői egyesület főjegyzője. Előfizetési árak : Egész évre — — Félévre — — — ■ Nyilttér sora 40 fillér. — — — 8 korona. — — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér. BWtSWBaS*!'.ITT Ä TAVASZ! Nyiladozik a természet. Termékeny magyar mezők tavaszi illatét kapja szárnyára a tavaszi szél. Az eke fényes acélja már belehasitofí a Föld hatába s tudjuk, hogy ennek nyomán élet, uj erő nő a mi számunkra. Az isteni gondviselés megéréshez fogja segíteni a kihajtott kalászokat. így kapunk mi uj erőt adó segítséget, onnan felülről. Imádkozzunk és dolgozzunk érte! Megkönnyebbüléssel tekintünk visz- sza a mögöttünk maradt télre. Csak gazdálkodó ember, piacról élő városi nép nem tudhatja, hogy mit jelent az, mikor vége a télnek, ki lehet hajtani a mezőre a jószágot, hozzá lehet férni a föld első terményeihez. Nem kell mindig a felhalmozott készletből élni, uj és uj terményekkel pótolja a fogyasztást a föld. Mint az ókori monda hőse, An- theus, a Föld fia, valahányszor a felülmúlhatatlan erejű Herkules a földhöz vágta, mindannyiszor ujuit erőre kapott, mert szülőjével, a Földdel érintkezett, mi is ujuit erőre fogunk kapni, amint a drága hazai föld kincseihez ismét hozzáférhetünk. Magasztos feladat hárul mindazokra, akik e kincsek kitermeléséhez hozzájárulnak. Amit a földünk terem, abból lesznek a hadi eszközök, gépek, fegyverek, lovak, katonák. A föld a hadsereg Minél nagyobb gazdagságot produkál a föld, annál gazdagabb .az áijam, hiánytalanabb a hads reg felszerelése, jobb fegyverre, jobb ruhára félik : annál erősebb a hadsereg. Nők, még; fiatal, vagy már öreges emberek, nem katonák, hasson át mindnyájatokat az a rudat, hogy szorgalmas munkátokkal, mindent' legyőző akaratotokkal a tüzvonal mögött vívjátok a harcot. A magvető munkája, vagy a golyószóró pusztítása, a szuronyviiianás, vagy kapacsillanás ma egy célt szolgálnak. A győzelmi pálma meg fogja illetni úgy a fegyvert, mint a békés Szét számot. Szintúgy: aki tunyáui parlagon hagyja a földjét, épen úgy méltó a halálra, mint a katona, aki elhagyja őrhelyét. Mindenki állja meg becsülettel azt a helyet, ahova őt sorsa állította s teljesítse kötelességét. Nem csak rossz hazafi, hanem valódi belső ellenség, akinek most nem az a legfőbb gondja, hogy az ország készletét minél több terménnyel gazdagítsa. Nem szabad parlagon maradni a földeknek! Ki ke l aknázni a legutolsó tenyérnyi helyet! Ezek legyenek most jelszavaink. Mint követendő példát jegyezzük fel, hogy Budapesten mozgalom indult meg, hogy a pár négyszögölnyi üres telkeket is zöldségekkel beültessék. így á főgimnázium kérelme a volt tanítványokhoz. A most folyó háborúval kapcsolatosan az intézet évi történetében sok oly momentumot kell feldolgoznunk, melynek megörökítése tanúságul f ig szolgálni utódainknak. Minden eseményt és statisztikai adatot, melyek az intézet tanáraira, régebbi és mostani tanulóira, az iskola történetére, az épület igénybevételére, a tantárgyak óraszámaiban történt változásokra, a tanárok munkájára, az iskolának a jótékonyság érdekében hozott áldozataira stb.-re vonatkozik, természetesen kapcsolatbahozva a háborúnak lokális krónikájával, fel akarunk jegyezni, hogy emlékezetben maradjanak. Ezen feljegyzés nem egyszerű híradás akar lenni, hanem a későbbi idők számára történelmi hiAki a boldogságra kiváncsi. Irta: Színi Gyula. A festő izgatott, kipirult arccal hajolt a feleségéhez: — Méta, — szólt és elfelejtette megc ó- kolni az asszonyt — a miénk már a szélmalom, meg a hozzávaló ház! ... A hercegnek elmondtam, hogy szeretnék a festői vidéken, az ócska szélmalom mellett lakni. Sejtelme sem volt róla, liógy ez a szélmalom a birtokán yan, mert a különös hercegnek annyi jószágot adott az Isten, hogy nem is tudja számon tartani őket. Amikor mondtam, hogy szegény ember vagyok és csak kevés bért tudok fizetni, nagylelkűen nekem ajándékozta a szélmalmot és csak azt költötte ki, hogy láthassa — a boldogságunkat ! Az asszony álmélkódva nézett a festőre: — Nem értelek, — szólt. — Mi.az, hogy „látni akarja a boldogságunkat?“ — Én seni értem egészen felélte A- a festp. — De a különös herceget úgy sem érti meg senki. Akinek annyi pénze van, mint neki, nem úgy gondolkodik, mint mi, szegény emberek . . . Különben pedig a herceg itt van. Fogadd szívesen, ahogy illik. — Itt van!? — csodálkozott az asszony. — Velem jött. — felelte a férj — és engem csak előre küldött, hogy bejelentsem öt. — Ez nem lehet igaz! szóll Méta. — A különös herceg még sohasem járt ezen vidéken. A festő szigorú, türelmetlen grimaszt vágott, amiből a felesége mindjárt látta, hogy a férje nem tréfál. — De hiszen ez borzasztó! — mondta az asszony. — lgv, ahogy öltözve vagyok, nem fogadiiatom ! . . . Elvira húgod sincs kellőképp felöltözve ... A szoba is rendetlenségben van. Ideges kézzel kapkodott mindenfelé, hogy néhány pillanat alatt, amennyire lehet, rendet csináljon. — Vezesd be ide a herceget, — szólt végül a férjéhez. — Kérj tőle bocsánatot, hogy megvárakoztatjuk, de nem voltunk elkészülve a látogatására és előbb át kell öltözködnünk. Elvira, a festő húga is bekukkantott egy pillanatra. Az asszony halkan rákiáltott: — Gyorsan vedd fő! a szép ruhádat, itt van a herceg ! . . . — Miféle herceg ? — kérdezte Elvira. — Gyere velem . . . majd elmondom, mig öltözködöl — sürgette az asszony és kezén fogva cipelte ki a lányt, de az ajtó küszöbéről még suttogja visszaszólt a férjének: — Hol a gyermekünk ? . . . Keresd meg és küld be hozzám. Nem szeretném, ha ma- szatosan kerülne a herceg elé. A kis Leonardo, a festő fiacskája, mihelyt a nevét emlegették, ott termet a szobában mindennapi ruhájában, amely azonban ezúttal kivételesen nem volt még bepiszkítva. — Az anyád keres, — mondta a festő a fiacskájának. — Szaladj utána! A festő egyedül maradt egy pillanatra, de már az ajtón türelmetlenül kopogtak. — Szabad ! — mondta a festő és a herceg nyomban belépett. . — Bocsánat, hogy megvárakoztattam herLegtökéletesebb arctisztító- és szépitő-szerek a világhírű KRíEGNER-féle “ AKÁCIA AKACIA : , ifyh. arckrémé, tégelye 2 kor— v szappan, darabja 1*20 kor. pouder, doboza í-20 kör. Kaphatók az összes gyógyszertárakban és drogériákban. Postán küldi az egyedüli készitő: Kriegner-gyógyszertár Budapest, Kálvin-tér: tegyünk mindenhol. A kert minden zugát, az udvar nélkülözhető részeit rakjuk tele főzelékféle veteményekkel. Netn kellenek most virágos kertek, most veteményes kert keli. Vessünk azonnal magvakat, hogy korai palántokat tudjunk kiültetni, hogy minél előbb használhassuk a föld termékenységét. A hatóságok , nagy szolgálatot tesznek, ha hirdetmények utján hívják fel e tenni valókra a lakosság figyelmét. Hatalmas erő, melyet a mi ennyei Atyánk drága hazai földünk termékenysége utján nekünk juttat, csak szorgalmunktól, hazafias lelkességünktől függ, hogy ezt a segítséget mennyire akarjuk igénybe venni.
