Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-07 / 45. szám
Nagykároly, 1915. november 7. Vasárnap. III. évfolyam. — 45. szám. / / A „VARMEGYE“ Szatmármegyeí Hírmondó Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap. E SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. E 9i a Y*-N» • A lap szellemi részét érdeklő közlemények felelős ÍJ*- szerkesztő címére — Érendréd — küldendők. -CKiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-UTCA 20. SZ. („KÖLCSEY-NYOMDA“ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.) Felelős szerkesztő: NAGY ISTVÁN, aszatmárvármegyei jegyzöegyesület főjegyzője. Munkatársak: BODOKY ISTVÁN, KOMORÓCY PÉTER, kismajtényi körjegyző. kapnikbányai jző, e. jző. Előfizetési árak: Egész évre — — Félévre — — — Nyiltfér sora 40 fillér. — — — 3 korona. — — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér. Hábornval kapcsolatos áltaA1. hadi kölcsön. lános érvényű rendeletek. — Biró urak szives figyelmébe. — Hadisegélyben csak az részesülhet, ki semmiféle állandó ellátásban nem részesül; ki magát vagyonának jövedelméből, vagy önálló más keresetéből fentartani nem képes és ha őt addig egészben vagy részben a bevonult tartotta el saját keresetéből. Aki valótlant mond be, elzárással és pénzbüntetéssel lesz sújtva. Segélyt igényelhetnek: Feleség, gyermek — akkor is, ha házasságon kívül született —, mostoha gyermek, unoka, apa, anya, mostoha apa, mostoha anya, nagyapa, nagyanya, a feleség atyja, anyja, édes vagy m sloha testvér, örökbefogadott gyermek, örökbefogadó apa. Gyermekek 8 éves korig fél- segélyesek. Segélyf ivétel a jegyző ur előtti jelentkezésre történik Összeírás minden hó 1 cs 15 én az illetékes főszolgabíró úrhoz, onnan minden hó 5. és 20-án a kir. Pénzügyigazgató ághoz terjesztelik. (10J.C00. és 130.000 —1914. sz. pénzügyminiszteri utasítás.) Általános elv és megállapodás, hogy Szalmár vármegye terü!ctén csak 8 magvar holdig (12^0 négyszögölével számítva) kapnak a kisbirtokkal bírók hadisegélyt. A hadisegély maximuma mester embereknél a lakbéren kivül 2 koronán ti, földműveseknél 1 korona 60 fillérnél magasabb nem lehet. Élelmezésre személyenként és havonként 18 kilogramm, vagyis átlagban egy évre személyenként 2 métermázsa termény tartható és szerezhető még. Tehát 1915. szept. 15-ig a szükségletét mindenki egész évre szerezze be, ha a jegyző urnái hatósági beszerzésre be nem jelentette, mert szept. 15-ikével a termények requirátva lesznek. Ab iff a s szeretet. Az igaz szeretet az én napsugaram Ezt a drúga súg árt csak tető led várom! Tetöled, ki nekem ifjúságot adtál! Tetöled, ki engem szivedbe fogadtál! Pazar módra szórjad rám drága sagárod, Meglátod kis lánykám soha megnem bánod! Mert a ki engemet bezárt a szivébe, Azt híven követem viharba és vészbe. Ha mindent megtartói mit nekem ígértél, Ha több leszek neked hulló falevélnél; Melyet a zordon ősz leszakít fájáról, S kegyetlenül űzi, messzire tájától. De hogyha te engem soha einem űzöl, Mint kedves virágot kebledre tűzöl. Hálás leszek hozzád a migélek mindig! És hived is leszek kitartón a sírig! A ki engem egyszer szivébe fogadott, Azt híven kisérem mint árnyék a napot. És bármi történjék einem hagyom soha! Legyen élte boldog, vagy legyen mostoha! Telegdi Nagy Ernő. 0 Terményárak. Szatmár vármegyében a maximális árak 1915. szept. 1-től métermázsánként a következők: Búza: 36 kor., rozs (gabona): 29 50 kor., árpa 29 kor., zab: 28 kor. (2077 1915. M. E. rendelet) Hadi vásárló 50 mázsán alul mázsánként 1 koronával a maximális áron alul vehet, tehát a búzát 35 koronáért. 50 mázsán felüli mennyiség vételnél az . 1 korona levonást nem teheti. Ha a hadi vásárló vonakodnék a felajánlott terményt átvenni vagy elhalasztóin akarná, úgy a termelő panaszával forduljon táviratilag a Haditermény részvény- társasághoz, Budaped, Nádőr-u. 9. szám. A maximális árban a vasúti szállítási dij is bennf-glaliatik és ha a hadi vásárló az általa megvett terményeket a kikötött időben ál nem veszi, termeli' az átvételi ár után késedelmi kamatot és őrzési dijai számiihat fel. Csépiési eredményről a bejelentési lapot a géptulajdonos köteles minden vasárnap délelőttjén a községi jegyzőnek beadni. Ennek elmulasztásáért gépész vagy géptulajdo- | nos 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik. (2108/1915. M. E.) Tolnai Vüáglapja a hadban elesett hősök arcképét ingyen közli. Fényképeket a jegyző urho: kell beadni. Liselotte a fraicIáLróL A magyar királynak, aki most Schön- brunnban kél fel hajnalonként, hogy egy csodálatraméltó aggastyán lelki erejevel folyton és folyton csak dolgozzék, tudvalevőleg Ferenc Károly főherceg volt az apja, I. Ferenc volt a nagyapja, II. Lipól volt a dédapja és loth'a- ringiai-toszkánai Ferenc István német császár volt az ükapja, akit közönségesen lotharingiai hercegnek szokás emlegetni. A lotharingiai herceg anyai ágon francia királyi házból származott; édesanyja Erzsébet Sarolta char- tresi hercegnő volt, leánya I. Fülöp orléansi hercegnek, a XIV. Lajos öccsének és Erzsébet Sarolta pfalzi hercegnének. Egyenes ágon igy ősanyja a magyar királynak a bájos és vidám pfalzi hercegnő, XIV. Lajos sógorasszonya, akit Li előtte néven dédelget a történetírás. Az uj-kor történetírásának kevés olyan szeretetreméltó, elragadóan közvetlen és intim nőalakja van, mint az őshumoru, elpusztitha- tatlanul egészséges Liselotte. Hogy megismerhessük, arról ő maga gondoskodott: mintegy háromezer gondosan megőrzött levél maradt utána, amelyeket többnyire a nagynénjének, Zsófia pfalzi hercegnőnek és a mostoha-húgának, Lujza pfalzi grófnőnek irt. Zsófia hercegnő viszont a hohenzoilerni háznak ősanyja. Az a néhány száz levél tehát, melyet Ranke Lipót, a kitűnő történetbuvár, a német nyelven megirt levelek legszebbjeinek nevez, a mi királyunk Hogy mi a hadi kölcsön, azt ma I már nem kell magyarázni, mint ahogy nem kell a buzdítás hősi katonáinknak, hogy előre menjenek. Mindenki szó nélkül teljesíti a kötelességét. A katonaság I küzd, életéi áldozza, a polgárság pedig előrelátó gondossággal biztosítja mindazon kellékeket, amik a végleges győzelem kivívásához szükségesek. Hogy ilyenképen a hon védelmében minden egyes po gára a hazának részt vehessen, a habomhoz szükséges pénzt a polgároktól szerzi be az állam. A begyült pénz egyengeti az útját egy szebb, boldogabb jövőt ígérő béke megkötésének. A háború győzelmes befejezése annál biztosabb, minél bővebben tudjuk előállítani a hadviselés számtalan szükségletét. Hadseregünk ma a hosszas háború legjelentősebb szakaszát harcolja. Sokszoros, diadalmas csatákban leverve a számbelileg legnagyobb hatalmasságot, visszatéri a háború bölcsőjéhez, a háború fészkéhez, Szerbiához. Ellenfeleinkre eddig mért lódító ütéseink után itt ejtjük rájuk a legsúlyosabb csapás:. Dicsőséges hadseregeink hatalmas előretörésének eme felemel'5 pillanatában nem lehetnek a n gy korhoz méltatlanok az ősanyjától Versaillesből mentek régi postakocsin Heideibergbe, a !!. Vilmos ősanyjához. Liselotte úgy nő elénk ezekből az Írásokból, mint a makkegészséges, jöizü, derék német géniusz izmos, házias leánya, aki u sima modorú, romlott, kapzsi és pazar francia világ tengerében magára hagyatva szívós és szilárd valója marad az egyenességnek, jóságnak és természetességnek. Liseloite-ot politikából adták feles/gül a napkirály öccséhez. A vidám és de~ék heidelbergi hercegnő, miután a katolikus hitre tért és in contumaciam Metzben örök hűséget esküdött az özvegy orléansi Fíilöpnek, tizenkiiencéves korában elutazott párisba, hogy végre meg is láthassa .azt az urat, akihez feleségül adták. Liselotte, a kissé mollett jókedvű bakfis ellentmondás nélkül lett tagja a napkirály udvarának. Józan vidámsággal írja 1673-ban a nagynénjének elsőszülött fiáról: „Ami pedig a kicsikémet illeti, olyan borzasztó nagy és erős, hogy „inet Verlöff“ sokkal inkább németnek, vesztfálinak látszik, semmint franciának, mint azt kedvességed az arcképéről nemsokára látni fogja.“ (Met Verlöff, — ez heidelbergi tájszólás szerint Mit Verlaub-ot jelent és körülbelül ugyanannyit jelent, mint ez a magyar szólásmód: tisztesség ne essék szólván. Liselottenak erre gyakran szüksége van. A stílusa nemcsak egyenes, hanem annyira szókimondó, hogy levelezéseinek legkedvesebb részei nem tűrik a nyomdafestéket). r
