Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-31 / 44. szám

2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 44-ik szám. A múltak édes emléke megédesíti a ke­serű jelent. Sok jó percet töltöttünk együtt. Jó fiú voltál, becsületes, szorgal­mas, munkás tisztviselő hős katona. Isten veled. Nyugodjál békében!! Berkö Frigyes. Tényleges katona, hadnagy volt. Műit évi dec. 5-én midőn századát mint helyettes század parancs­nok rohamra vezette, szerb golyóról szi­vén találva hősi halált hal . A szerbek temették el. Sirja nincsen megjelölve, mint sok-sok más bajtársé, hősé. — Jel­telen a sirja. Annál inkább fájdalmas övéinek korai elhunyta. Jó szülei, ked vés testvérei, barátai, ösmerősei vigasz­talódjatok, nem halt ő meg, csak alszik s majd jólétre támad fel. „Jézus Mária“ szavakkal fejezte ke nemes életét. Nyu- j godjék békében Ifjú T/iury Mihály pü. szám asz- cs és kir. tartalékos tüzér zászlós, f. é. junius 2-án az olaszok ellen vívott Isonzó menti harcokban Tóiméin előtt életének 31-ik évében a kedves hazáért hősi ha­lált halt. A megboldogult tetemeit —; mint a család által kiadott gyászjelen­tésből olvastam — tiszttársai a Sietne plaming magaslatán helyezték ideiglenes1 csöndes nyugalomra, honnan haza hoz­zák az édes hazai földbe. Kifolyt piros vére! Belőle vérpiros szabadság, gy,)z- tesi jelvény rózsák fognak teremni. Ősz öreg édes apád! mostoha anyád, kedves testvéreid hősi halálodat mélyen lesújtva vették hírül, de megvigasztalja őket az a tudat, hogy dicső harcot harcoltál s mint hős haltál meg. Kedves pénzügyi kartn , Isten veled !!! Dr. Róth Imre ügyvéd, honvéd had­nagy. Barzanszkára ment. Nem golyó ölte meg, hanem cholera. Ráné-ve min­degy. Szánokon, 1914. okt. 11-én meg­halt. Izraelita létére kath. tábori pap vé­gezte el a temetését. Vigasztalja e ked­ves hatott hozzátartozóit az Ur! Norm Gyula zászlós, 1914. március 19-én szivén lőtte az ellenség Gbesvi- eezné! hősi halált halt, szerető édes anyja visztalanul siratja. Isten veled ked­ves Gyula öcsém, több mini hat évei hogy megismertelek személyesen igen sokra becsültem egyéniségedet. Nyugod­jál csendesen! Hősi háláit haltak még: Hatvani Albert iparos, Balázs látván, önálló bor­bély-mester, Mándy László bérkocsis- segéd, Berki János sármunkás, Erdei György, Balajthy Dezső pü. fővigyázó, Nagykárolyban is szolgált. Szengyörgyi LajosNürer, a cs. és kir. 5. gyalogezred­ben, 28 éves korában hősi halált haiti 1914 nov. 19. én a sabáci kórházban lőseb folytán, 6 napig feküdt A mi ka­tonáink temették el. Kedves Lajos öcsém-! hyugodjál békében, fiú testvéreid, nővé­red, édes anyád imái szállnak fel az égbe lelked nyugodalmáért, isten veled! Kedves vitéz, hőseink ! Kedves Bará­tom földjeim, ismerőseim iskola és kar­társaim isten veletek, Nyugodjatok béké­ben, a viszontlátásig. Magyarok jóságos Istene ! Ki e! nem hagyod a benned bízó­kat. Elégeld meg már a mi szenve dé- seinket. Nyugtassdmeg a kedves hazáén hősi halállal meghalt vitézeket. Legyen nekik könyü a föld, Örök világosság fényes kedjék, nekiek. Nyugodjanak békeségben. Oh Istenem ! „ne hagyd el az ele­settek elárvult családját e szomorú gyász napjaiban! Óvd meg az özvegyeket és árvákat elkeseredés és ké:ségbeesés ve­szedelmeitől; önts lelkűnkbe bizalmat az Isteni gondviselés iránt és megnyugvást az ég kifürkészhetetlen végzéseiben,“ Istennek szent anyja, boldogságos szü^ Mária, ki fiad halálát fájdalmas szívvé1 túl élted, segíts nekünk elviselni a ne­héz élet fáradságos terheit, Imádkozzál az elhalt hősök lelki üdvéért s nyugal­máért ! Háborúval kapcsolatos álta­lános érvényű rendeletek. — Bíró urak szives figyelmébe. — Hadisegélyben csak az részesülhet, ki semmiféle állandó ellátásban nem részesül; ki magát vagyonának jövedelméből, vagy önálló más keresetéből fentartani nem képes és ha öt addig egészben vagy részben a bevonult tartotta el sa­ját keresetéből. Aki valótlant mond be, elzárással és pénzbüntetéssel lesz sújtva. Segélyt igényelhetnek : Fe­leség, gyermek — akkor is, ha házasságon kivül szü­letett —, mostoha gyermek, unoka, apa, anya, mostoha apa, mostoha anya, nagyapa, nagyanya, a feleség atyja, anyja, édes vagy mostoha testvér, örökbefogadott gyer­mek, örökbefogadó apa. Gyermekek 8 éves korig fél- segélyesek. Segélyfelvétel a jegyző ur előtti jelentkezésre történik Összeírás minden hó 1. és 15-én az illetékes főszolgabíró úrhoz, onnan minden hó 5. és 20-án a kir. Pénzügyigazgató, ághoz terjesztetik. (100.000. és 130 000 —1914. sz. pénzügyminiszteri utasítás.) Általános elv és megállapodás, hogy Szatmár vár­megye. területén csak 8 magyar holdig (1200 négyszög­ölévé számítva) kapna; a kisbirtokkal bírók hadise­gélyt. A hadisegély maximuma mester embereknél a akbéren kivül 2 koronánál, földmiveseknél 1 korona 60 fillérnél magasabb nem lehet. Élelmezésre személyenként és havonként 18 kilogramm, vagyis át­lagban egy évre személyenként 2 métermázsa termény tartható és szerezhető meg. Tehát 1915. szept. 15-ig a szükségletét mindenki egész évre szerezze be, ha a jegyző urnái hatósági beszerzésre be nem jelentette, mert szept. 15-ikéve! a termények requirálva lesznek. Terményárak. Szatmár vármegyében a maximális árak 1915. szept. 1-től métermázsánként a következők: Búza: 36 kor., rozs (gabona): 29 50 kor., árpa 29 kor., zab: 28 kor. (2077/1915. M. E. rendelet ) Hadi vásárló 50 mázsán alul mázsánként 1 koronával a maximális áron alul vehet, tehát a búzát 35 koronáért. 50 mázsán felüli mennyiség vételnél az 1 korona levonást nem teheti. Ha á hadi vásárló vonakodnék a felajánlott ter­ményt átvenni vagy elhalasztani akarná, úgy a termelő panaszával forduljon távirati ag a Haditerméhy részvény- társasághoz, Budapest, Nádor-u. 9. szám. A maximális árban a vasúti szállítási dij is bennfoglaltatik és ha a hadi vásárló az általa megvett terményeket a kikötött időben át nem veszi, termelő az átvételi ár után kése­delmi kamatot és őrzési dijat számíthat fel. Csépiési eredményről a bejelentési lapot a géptulajdonos köte­les minden .vasárnap délelőttjén a községi jegyzőnek beadni. Ennek elmulasztásáért gépész vagy géptulajdo­nos 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető, pénzbüntetéssel sujtatik. (2108 1915. M. E.) Tolnai Világlapja a hadban elesett hősök arcképét ingyen közli. Fényké­peket a jegyző úrhoz kell beadni. Divatba jött a r/ii .mióta az élelelmezés, különösen a hús kérdése megoldhatatlan problémák elé állítja az embert. Nem szükséges népszámlálási adatokkal bizo­nyítani, elég csak egy kissé széltekinteni az ismerősök, szomszédok során s meg lehet álla­pítani, hogy Nagykároly városában soha nem remélt lendületet nyert a házi nyultenyésztés. Nagyobb dolgokat és tanulságosabbakat is jegyezhettünk fel a nagy háború esztendejé­ben, de az igazság és jellemzés okáért nem Felesleges szói vesztegetnünk ejelemségre sem. A háború történetében ez is egy kis adat és elég jellemzői A házinyultenyésztés bajnokai némi kis kárörömmel vegyült diadalérzette! hivatkoznak e tényre, hogy ime: a házinyul igazolta ma­gát. Valóban, minden propagandánál, állami szubvencionálásnál többet használt a házinyul­tenyésztés ügyének ez az abnormális husdrá- gaság. Az emberek figyelme ráirányult egy ed­dig egészen elhanyagolt, inkább a gyerekek által passzióból űzött állattenyésztési ágra, a házinyultenyésztésre. Eddig hiába működött a Csiilaghegy-i (Bndapest) Országos házinyul- tenyésztő Egyesület, hiába osztott ki a földmi- velésügyi minisztérium kedvezményes áron tenyészfajokat, nem nyert akkora teret a nyul­tenyésztés 10 éven át, mint most egy esztendő alatt. Az emberek figyelme ráterelödött erre a kis házi állatra, mely giz-gazon, kenyérhéjon, főtt krumplin pompásan megél, tartása alig ke­rül valamibe, pl. félannyiba se mint ugyanennyi csirke és kétszeranyi, kitűnő izü húst ad ugyan­annyi idő alatt. Igénytelensége és szaporasága révén a házi nyúl fölényben van minden más, húsért tenyésztett házi állat f flott. Mig a csir­kével kiköltése alatt, meg azután egész felnö­vekedéséig is igen hosszú ideig rengeteg baj­lódás van, addig a nyúl maga gondozza fiait, melyek majdnem ölhető állapotban kerülnek ki a fészekből. Mig egy csirke 3 hónapos korában csak' öklömnyi, tisztán egy fél kilót sem üt meg, egy három hónapos belga, vagy bécsi kék nyúl megtisztítva másfél kilót nyom. E fajok kifejlett példányai pedig 5—8 kilogrammot nyom nak. Eddig, mig aránylag olcsón lehetett a majorságot vásárolni, nem érezte a városi kö­zönség annyira szükségét, hogy maga is húst termeljen. Most azonban a piacról élni lehetet­len. A háznál tartott. majorság pedig a bajló­dást nem is számítva, majd annyiban van, mint a piacról beszerzett. A nyúl azonban az az állat, melynek legfőbb táplálékát a konyhakert­ből kigyomlált giz-gaz teszi, amit csak egy kis főtt kromplival, keyérhajjal keil megtoldani. Sohasem néztük jó szemmel, már város- politikai elvből sem, ha a városi közönség tel­jesen a vidékkel szolgáltatja ki igényeit. Ebből békeidőben is, most meg különösen nagy füg­gés származik. Termelnie kell magának a városi közönségnek is, hogy ne kelljen teljesen a piac­ról élnie. Ha a közönség maga is tud valamit előállítani a fogyasztási cikkekből, ezzel füg­getleníti magát a vidéktől, nincsen neki telje­sen kiszolgáltatva. A legjobban megfelel a városi nép viszo­nyainak a házi nyúl tenyésztése. A fáskama­rában, vagy az udvar egy védettebb zugában beállított tágas faládában már vígan tenyészik, a majorság átrepül a szomszéd kertjébe, tönkre­teszi a virágos kertet, tágas hely kell neki. A nyúl aránylag szűk helyen megél. Kívánatos volna, ha háború után nem feledkeznének meg a tenyésztők azon szolgá­latokról, miket a házinyul a drágaság idején nekik tett és tovább kultiválnák ezt az igen hálás állattenyésztési ágat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom