Szatmármegyei Hírmondó, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-03 / 1. szám

2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 1-ső szám. Nagy idők méltatása. Annak a nagy történelmi időknek melyek­nek még csak kezdetét éljük, a községek is méltó kifejezést adnak. Így adott kifejezést e nagy időknek Érendréd község is, melynek év­záró képviselőtestületi közgyűlésen Nagy István a község jegyzője a következő ünnepélyes be­szédet mondotta : „ Tisztelt közgyűlés /“ A múlt 1913. év zárlatán, midőn boldog újévet kívántunk egymásnak tettük ezt ama indoKolt reményben, hogy a 3 lefolyt hagyo­mányos jelű, gazdaságilag csapásos év után felderült a termékenység éve, amikor a föld népe végre a megelégedettség érzetével köszön­heti egymást és élheti napjait, úgy de a ke- kegyetlen sors má ként határozott, a 13-as hagyományos szerencsétlennek hit év után a világéletben legszerencsétlenebb, a borzalmak történetében legrémesebb évre pirkadt az 1914. év hajnala. Évtizedek, sőt századok vadgyülölete ve­tette fel a lángot, mely Európa békéjét, szép fejlődését lángba borította. Nagy hamuréteg borította a kis parazsat, melyet Nagy Péter orosz cár a keleti kérdés tüzcsirájaként elhelyezett, mely íüzcsira, mint a rákfene lassan evődte át rétegét s végre meg­ingott a föld, elszabadultak a láncon tartott vérebek és ádáz, dühhel vetették magukat ránk a hazánkat elnyelni akaró muszkák. A két éve lefolyt véres balkáni háború csak gyenge kezdő szellője volt a világ vihar­nak, mint a parázs első fellobbanása, mely után az eget nyaldosó véres tüzlángok törnek elő. A debreceni bomba, a szarejavói fegyver- dördiilet volt a kanóc, gyújtó zsinórja a föld­indulásnak, de nem oka a világháborúnak. Ha a történelem lapjait végig lapozzuk, ehhez arányaiban rettenetesebb és nagyobb méretű harcot nem találunk és kimerem mon­dani, hogy talán amióta a föld forog és forogni fog nem volt és nem is lesz ilyen rettenetes, a kabzsiság vad útjáról kiindult irtózatos küz­delem. A népek csatája duija fergeteges küzdel­mét, rombolását, feltámadtak a fúriák s mar­cangolják az életet. Csokonai Vitéz Mihály költőnk azt mondta volt a látnok szavával, hogy az 1914. évben kutya sem szeretne lenni, de az 1915. évben 15 éves fiú. Beteljesült. A muszka kabzsiság mely ela­karja nyelni hazánkat s ezzel az összes balkáni államokat is Romániát, Szerbiát, Bulgáriát slb. mindannyit, hogy álmát a feketetenger vidékeit teljesen hatalmába véve és a földközi tengerre kijuthatva megvalósíthassa; minket gálád orv- vul megtámadott, már a hadüzenet előtt ránk tört. Ez a rabló betörés, ez az évszázados 4' gyűlölet az oka most annak, hogy a magyar­nép, ez arányaiban legrémesebb, e méretében legnagyobb harcot a legcsekélyebb félelemmel veszi, sőt természetes Isten csapásának tekintve egyértéssel küzd és fogja fel az orkánt és cá­folja le Csokonai mondásának félelmét kifejező részét, mert igenis szeret lenni minden magyar teljes férfi korában, hogy az unitis viribus jel­szavával megtörje kelet molochját, hogy vad tombolásuk, mint szirten a zivatar, úgy fogas­sák fel és mert érzi minden magyar, hogy Ár­pád tejjel, mézzel folyó országot egy hantának odaadni, a szibériai sáskákkal felfalaini, mig itt a kárpátok koszorújával övezett és a déli Dunával szegélyezett földön egy magyar szív dobog,' nincs erő, nincs hatalom, bárha a pok­lok összes szörnyei, sátánai ránkszabadulnak is. Madács azt mondja : „Ember] küzdj és bízva bízzál“. Betartjuk, a magyar küzd és bízva bizik, bízik önmagában, erejében, igazában, vezetőiben és Istenében. A hit. remény és szeretet igaz szimbólu ­mával, e hármas istenségi tulajdonság nagy erejével, kívánok azért e legnagyobb történeti bevezető év elsuhantával községem minden pol­gárának, szép Magyarország összes lakossai- nak boldog újévet; kérem az Egek Urát, hogy minket, kiket a kapzsiság nem vezet, csupán a létfentartás kötelező volta szóliitott küzdelemre — legyen velünk. És ha isten velünk, ki lehet ellenünk?!! Járásbíróságunk ügybeosziása. Dániel Sándor kir. járásbíróságunk vezetője most adta ki a hivatal ügybe­osztását és ügykezelését ismertető rész­letes hirdetményt, melyből közöljük ol­vasóinkkal a következő, főbb intézke­déseket. Törvénynapok: Gergely naptár sze­rinti ünnepek kivételével minden hétfő és péntek napja, amikor a felek délelőtt 11-től 12 óráig ügyük tárgyalása végett Füzesséry Györgykir. járásbiró előtt idé­zés nélkül megjelenhetnek. Panasznapok: minden hét — Ger­gely naptár szerinti ünnepek kivételével — hétfő és péntek napja, amikor a) polgári ügyekben a szóbeli kereseteket és szóval előterjesztett más kérelmeket és nyilatkozatokat d. e. 11—12 óráig Füzesséry György kir. jbiró; b) a Pp. 139. §-a szerinti egyezségi idézésre irá­nyuló kérelmeket délelőtt 11 órától 12 óráig Dániel Sándor kir. járásbiró; c) büntető ügyekben pedig a szóval előter­jesztett feljelentéseket, kérelmeket és nyi­latkozatokat d. e. 9 órától 11 óráig Serly Jenő dr. kir. járásbiró veszi fel. Bírák, jegyző ügybeosztása, mun­kaköre: Dániel Sándor kir. járásbiró végzi: a) a központi irodában teljesi­ez országnak, melyben ázsiai, afrikai és európai fajok évszázadokig keveredtek. Bármily hely­zetben telszeít volna. De mikor szemét rám irányította s ajkát mosolyogni láttam, életem legszebb szerelmi varázslata fogott meg. Való­sággal varázslónő és istennő szemei voltak; égett bennük a szabhat lángja és a ragyogó csillagok tüze. Ajkai duzzadtak az egészséges, heves vértől ; szinte meg akartak pattanni. Olyanok voltak, mint gyengéd, piros vérrel telt virágszirmok. Elragadva, hipnotizálva, lélekzet nélkül álltam. Aztán magamban mondtam: — A szirakuzai Vénuszra 1 . . . Ez a leány gyönyörű. Mosolygott s közben látszottak ragyogó­fehér, éles fogai. Atyja igy szólt hozzá: — Peppa, ez az ur megtisztel bennünket azzal, hogy velünk vacsorái. Tégy ki magadért. Te pedig fiú, hozd fel a bort. Peppa sorban tálalt makkaronit, kitűnő friss halat, fügét, dinnyét s a gazda öntötte a jó szirakuzait, melynek virágos zamatja fűszeres fenyőillattal volt telítve. Kitűnő lakoma volt. Egyszerre nyeltem a leány tekintetét és az éte­leket. Szokatlan boldogságérzet töltött el. Az a hirtelen támadó érzet, mely nem ismer időt, melyet - gyermekek oly sokszor éreznek, ifjak ritkábban, érettek csak hébe-korba, öregek soha ... És mindennek vége szakadt. Az utolsó falatoknál már nagyon komor voltam. — Ön lehangolt, mondá az atya. Nem ízlett a vacsora ? — Hogy mondhat ilyet? Úgy étkeztem, mint egy ifjú isten. De — tettem hozzá só­hajtva, — most távoznom kell; s azt hiszem, kegyetlenség volt öntől, hogy ide hozott . . . Szivemnek jókora részét hagyom itt. Egy tekintetet vetettem Peppára s láttam, hogy sötét bőrén pirosság fut végig. A gazda jóindulattal nézett bennünket. — Már azt hittem, — mondta, — hogy sajnálja a szép pénzt. — Istenem ! — kiáltottam, ha még néhány órát itt lehetnék, szívesen odaadnám, amit ön meghagyott ... sőt kétszeresét, háromszorosát. — Egy pár óráért! — kiáltotta atya. — És a donna szép arcáért. Peppa keze reszketni kezdett. A legna­gyobb elragadtatás hangján mondta! — Igazán? Pusztán az arcomért? Óh atyám, oly szép az, amit ez az ur mondott. — Szép, gyermekem fejedelmi szavak. De majd meglátjuk . . . Szeretném tudni, hogy több-e puszta beszédnél? Signore, rukkoljon hát ki. Óra, gyűrűk, erszény. Az valaha Peppa hozománya lesz. Hálából elkíséri önt Szira- kuzáig — Paoloval együtt. Ha drágálja a dol­got, visszavonhatja szavát. Hamar kivettem órámat zsebemből, le­húztam ujjamról a smaragdot és rubint s elő­vettem erszényemet is. Mind letettem az asztalra. Peppa ugrálni kezdett, mint egy kecske és igy szólt: — S mindez az enyém lesz. Piros kendőt tett fejére s elmentünk a ragyogó csillagos éjszakában. Ó ez az ut az isteni szicíliai éjben! Paolo ment elöl. Peppa az én oldalamon. Majd hallgatott, majd halkan, de éles hangon valamely dalt trillázott. Eleinte vigyázott bizonyos távolság betartására, azután közelebb jött. Kezeink érintkeztek, megfogta karomat, éreztem teste jóleső melegét. Mintha egy eltűnt korszak szépsége kábítaná el lelkemet, mintha Marius vagy Julius Caesar korának egy leánya lett volna oldatomon, úgy éreztem magam. Az idő tudata teljesen elenyészett bennem; életem céltalannak, végtelennek tetszett, mint egy kis gyermeknek. Nem voltam többé térben, egygyé forrtam a végtelenséggel, csillagaival, a levegő illatával, elvesztem a mindenségoen ezzel a gyönyörű, kápráztató teremtéssel. így értünk Szirakuza kikötőjébe. Ekkor Peppa bátyját félreküldte s igy szólt hozzám: Hallgass ide. Fajomból egy lány sem bukott még el. Tudom, hogy Jézus Krisztus és Szűz Mária előtt nem Jehetsz férjem ... Mégis szeretnélek halálomig. Ó idegen, nemes szokásaid vannak . . . megadok neked mindent, amit Szicília egy szeplőtlen lánya adhat. Hevesen megfogta fejemet bűnös karjai közé, éreztem édes vágyát ajkaimon. Aztán egy fohász tört föl kebléből, Peppa ellökött magától és elmenekült . . . Nincs tovább. S ha rágondolok, fáj a szivem, térdem inog s a szokatlan történetek elfakulnak unalmasakká válnak . . . Legtökéletesebb arctisztító- és szépitő-szerek a világhírű KRIEGNER-fél^ AKÁCIA AKÁCIA AKÁCIA arckrémé, tégelye 2 kor. szappan, darabja 1 kor. pouder, doboza 1 korona. V Kaphatók az összes gyógyszertárakban és drogériákban. Postán küldi az egyedüli készítő: Kriegner-gyógyszertár Budapest, Kálvin-tér. J ^> El. ff'W’TrUíTr

Next

/
Oldalképek
Tartalom