Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
mil e nevet »Lukácsiu«-nak kell leírni; — több szavát nem lehetett megérteni. A vitát Dr. Róth Ferenc bpesti keresk. és váltótörvényszéki elnök magvas okfejtése zárta be, mely után a javaslat egyhangúlag elfogadottnak lett kijelentve. A következő tárgy a főügyészi állás betöltése volt. A kijelölő,bizottság első helyen Randisz Jenő jelenlegi alügyész és helyettes főügyészt, második helyen Dr. Kölcsey Ferenc szatmári ügyvédet, a nagy Kölcsey leszármazottját jelölte. Ennek kihirdetésekor Kölcsey mellett oly hatalmasan nyilatkozott meg a közgyűlés, hogy Baudisz a jelöléstől visszalépett s a főispán Kölcseyt megválasztottnak kijelentette. Ezután az árvaszéki elnöki állásra való jelölés következett. Első helyen Gáspár Pál helyettes elnök, második helyen Guláesy Tibor ülnök jelöltettek. Itt erős küzdelem folyt; le s az eredmény Gáspárnak 14 szótöbbséggel való megválasztása volt. Helyettes elnökké egyhangúlag Illés Olivér lett megválasztva. A megürült ülnöki állásért sokan pályáztak; a legerősebb pártja Madarassy Gézának és Dienes Dezsőnek volt. Madarassy hatalmas szótöbbséggel lett megválasztva. A többi jelölt tábora igen kicsiny volt. A közgyűlés többi tárgya a szokott érdektelenség jegyében folyt s a késő délutáni órákban ért befejezést. Jegyzők értekezlete. A gyűlés napján délelőtt 9 órakor a jegyzőegyesület bizottsági tagjai értekezletet tartottak, melyen a gyűlés tárgysorozata lett ismertetve s az egyöntetű eljárás tekintetében igyekeztek megállapodásra jutni. Az értekezlet a szabad elhatározásnak utat engedett. 2-ik oldal. ____ SZ ATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ ' -Gvw 12, szám. A házadé vitás kérdéseihez. A kir. Erdőkincstár a tulajdonát képező fürészmesteri lak és egyik kincstári főerdővédnek a lakbérének visszatartása mellett átengedett háza után kivetett házosztály adóját törölni kérte. Kérelmét az 1875. évi 2077. sz. ]). ü. bírósági határozatra, valamint az 1909. évi VI. t.-c. 27. §-ának 8-ik pontjára és az 1909. évi 77000. sz. P. M. utasítás 27.§. 8-ik pontja 3. bekezdésében foglaltakra alapítja azon az alapon, hogy ezen kincstári tulajdont képező két lakást tiszti képzettséggel nem biró kincstári alkalmazottak lakják s igy a hivatkozott döntvény illetve paragrafusok alapján ez a két ház adómentességet kellene hogy élvezzen. Maga a kérdés a kérelmező személyénél és különleges helyzeténél fogva, de a pénzügyi jogi szempontot tekintve is, annyira érdekes, hogy érdemesnek tartom vele egy cikk keretében foglalkozni. Elfogadott jogelv az, hogy kontroverz kérdések elbírálására hivatott hatóságok külömböző döntéséből eredő konkrét határozatok csakis addig lehetnek irányadók az anolog vitás kérdések eldöntésénél, amíg érvényben vannak maguk azok a törvények, melyeknek külömböző magyarázatából ezek a döntvények a végső fórumon I meghozattak. De vitán felül áll az is, hogy I amint valamely uj törvény hatályon kívül helyezte a régi törvényt, megszűntek irányadók lenni azok a döntvények, amelyek a régi és hatályon kivid helyezett törvények különböző magyarázataiból keletkeztek s az ily döntvények legfeljebb csak a szakirodalommal foglalkozó kutató el- : mék előtt képezhetnek becsértéket, de azok többé a hatóságoknak jogforrásul nem tekinthetők. Igv érthető s elfogadható tehát, hogy ameddig érvényben voltak a házadóról szóló 1868. évi j XXII. az 1870. évi LI. és az 1875. évi XXIII. t.-cikkek, úgy addig a vitás kérdéseknél irányt szabó lehetett a pénzügyi bíróságnak 1875. évi 2077. számú döntvénye, amely amint utána néztem — az esztergomi érsekség tulajdonát képező vági 120. sz. uradalmi erdő- védi lakház után kivetett házadé miatt keletkezett a pozsonyi kir. Pénzügyigazgatóság és az ottani vármegyei közigazgatási bizottság előzetes határozatai folytán és a mely döntvény kimondta, hogy az erdőőr által lakott lakás cselédlaknak lévén tekintendő, igy az 1870. évi LI. t.-c< 2. §-a értelmében házadó alá nem lett volna vonható. Ámde a házadóról szóló 1909. évi VI. t.-cikk sokkal jobban pre- cirozta a házadómentességek esetéit ős vörös fonalként húzódik keresztül az idevonatkozó paragrafusok tartalmán az a fontos jogelv, hogy az alkalmazottaknak átengedett házak csak azon esetben adómentesek, ha azok bérfizetések nélkül vannak a lakóknak átengedve. Ugyanis 1909. évi VI. t.-c. 27. §-ának 8-ik pontja szerint adómentesek : azok a gazdasági épületek és cselédlakások, amelyek az erdő ős mezőgazdasági és ipari munkásoknak bérfizetés nélkül vannak átengedve Az 1909. évi 77000. P. M. sz. utasítás 27. §-ának 8. pontja 3-ik bekezdése szerint pedig : adómentes gazdasági cselédlakás alatt az olyan épület értendő, melyet kizárólag erdő vagy mezőgazdaságban alkalmazott cseléd és ennek családja ingyen i használ. Ugyanott a 7-ik bekezdés előírja, hogy: a munkás lakások állandó adómentességének csak két esetét ismeri a törvény: a) hogy a lakást a munkás teljesen ingyen kapja, b) hogy az állandó adómentességet a lenálló' törvények értelmében a kormány megadja. Látható tehát, hogy a törvényhozó elengedhetetlen feltételül a lakásnak az illető részére való teljesen ingyen átengedését tette döntővé ős mindenütt cselédről vagy a munkásról beszél mint lakóról. Ámde gondolkozzanak is bizonyos körök akárhogyan az erdő- védek jogi helyzetéről, abban minden igazságos gondolkozásu egyén megegyezhetik, hogy a nyugdíj jogosultsággal,fizetési osztályokba sorozott javadalmazással, családi pótlékkal és lakbérrel vagy természetbeni lakással biró kincstári erdővéd cselédeknek nem tekinthetők, hanem az altiszti kar tagjainak. Az is köztudomású, hogy a midőn a kir. Erdőkincstár vala- mely erdő védj ének természetben r1111 . ..—— i Minden gazdanak jo tudni, hol az olcsó beszerzési forrás. h Tessék próbavásárlást tenni. fDinflen munkáért szauatasság uállaltatik. Kinek szüksége van bármiféle gazdasági cikkekre, legelőször keresse fel Hemes Ferencz oki. kovács és kocsigyárfó műhelyét Nagykárolyban (Májtény-utca) ahol mindenféle gazdasági cikkeket bámulatos olcsó árért és kedvező feltételek mellet vehet vagy rendelhet. Raktáron vannak: federes kocsik, vagy igás és kis futó lőcsös szekerek, kétkerekű féderes talyiga, fa- és vasborona, KIHÁN-féie vasekék, mindenféle kész famunkák, uj szekerek vagy ahoz való kidarabolt rúd, oldalcső, küllő, talp, lőcs, sárhányó, spicbogni, kerékagy és minden hozzávaló részek és e szakba vágó munkák.
