Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
12-ik szám SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 3-ik oldal. ad lakást a tulajdonát képező házban, nem annyira bőkezű az erdő- veddel szemben, hogy lakást is adjon annak és folyósítsa a lakbérét is, hanem visszatartja az erdővéd lakbérét. Ily esetekben tehát a kincstári ház nem mint gazdasági cselédlakás veendő figyelembe és nem hagyandó ki a házadó alól, hanem mint olyan objectum kezelendő, amely ház után a tulajdonos visszatartván a lakó lakbérét, tulajdonképpen jövedelmet élvez s igy ha házbéradóval nem is, de házosztályadóval okvetlenül megrovandó. Ha pedig mérlegeljük, hogy a községek a jegyzői lakások után és a kir. bányászati kincstár a bányamérnöki s altiszti lakások után meg van róva házosztályadóval és ez ellen a megadóztatás ellen tudtunkkal nem tiltakoznak, enyhén szólva, legalább is különös, hogy a kir. Erdőkincstár oly jogokat elkövet a maga részére, amely másoknak nincs meg. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a mai községi adózásunknak egész rendszere az állami adóalaphoz simul s igy a községekre nézve sem lehet közönbös az, hogy a kir. Erdőkincstár erdővédi lakásai adómentesek legyenek. Felvetettem ennek a kérdésnek e cikk keretében való taglalását, hogy ha Kartársaimnak a véleménye nem egyezne az enyémmel, a jogos kritikát a kérdés igazságos eldöntésére felhasználhassuk. Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy ameddig a kir. Erdőkincstár az illető lakbérének visszatartása mellett adja a lakást az erdővédnek, mindaddig házadó alá vonandó az a lakás, mert az erdővéd nem is gazdasági cseléd, de meg nem is ingyen, bérfizetés nélkül van az a lakás neki átengedve. Kapnikbányán, 1914. március hó 13-án. bicskei Komorócy Péter, községi jegyző. Március 15. A hatvanhat év előtti nagy nap évfordulóját a szokásos ünnepi keretek között ülte meg Nagykároly város közönsége. Délelőtt a templomokban hazafias szentbeszédek, ünnepi misék voltak, délután pedig minden társadalmi egyesület saját helyiségeiben megosztott időközökben ünnepelte a nagy nap emlékét. A délutáni ünneplés legszebb része a »Kossuth-szobor< előtt folyt le. A szobor körüli sétányt, utcarészt és gyalogjárót megtöltötte a polgárság, a verőfényes tavaszi nap közönsége, a függetlenségi párt és az ipartestület küldöttsége zászló alatt. Négy órakor felhangzott a városi dalárda éneke. Lelkesülten, kalap- levéve hallgatta a közönség a nemzet imájának művészi előadását, mely után Kürthy Károly ref. lelkész saját szerzeményű ódáját szavalta el, magával ragadva a hallgatóságot; majd Branyeczky József kegyesrendi tanár lépett a szobor talapzatára; népies tanulmányban ismertette az 1848-as eseményeket és emelkedett érzelmeket keltve elhelyezte a nagy halhatatlan emlékének szánt koszorút. Utánna Tréger L aj os fodrász szavalt. A dalárda »Szózat« éneke után oszolt szét a nép. Öt órakor a főgyimnásium ifjúsági ünnepe kezdődött a városi tornateremben, amelyet zsúfolásig megtöltött a város előkelő közönsége. Az ünnepélyt méltán sorozhatja a tanulóifjúság legszebb sikerei közzé, mert a változatos összeállítású és tartalmas műsor nemcsak a nagy eszmék kellő gondozását s a művészetek megfelelő kedvelését, hanem az előadási készségnek is magas színvonalát árulta el. Sőt az ifjúság szónoka Ilosvay Péter VIII. oszt. tanuló szabad értekezésében a 66 év előtti márciusi if jakra emlékeztető bátor kijelentése, majd a jelen kor sivárságának s a küszöbön álló nemzeti megpróbáltatások nyílt kifejezése arról tesz tanúbizonyságot, hogy az if jakba hazafias öntudat és őszinteség van benevelve. A zenei részénél előadott „Apotheozis“ — melyet előzőleg Branyeczky József tanár ismertetett — szépségével, magasztos motiviumával, élénk előadásával percekig tartó ünneplést váltott ki. A szavallatok közzül kivált Hill Gyula VIII. o. t. érzelmeket keltő s nagyobb tö- kelyü előadása. Az elismerésnél Branyeczky tanárt illeti a legmelegebb kifejezés, mert ő volt a feledhetetlen szép ünnepély rendezője. — Este a Polgári Kaszinóban bankett volt. Ez volna az a Károlyi István gróf-féle bankett, melyről ő hosszú időn át sohasem hiányzott s amelyen — mig ő élt — kötelességének tartották a városban éló nagyok a megjelenést. Az ő halála óta megváltozott ennek a vacsorának külső és belső képe. Azok hozzák össze, akik még a Pista gróf korából valók, de a szív és annak igaz melege hiánySaját készítményt! s nemgyári áruban még senki sem HÍREK. — Kinevezés. Fehér Bertalan ref. lelkészt, Fehér István nagy- ecsedi gazdálkodó fiát Balthazár debreceni püspök Hódmezővásárhelyre segédkáplánná nevezte ki. — Miklóssy püspök uj aulája. Debreceni hiradás szerint Miklóssy István hajdudorogi gór. kath. püspök a szerencsétlen véget ért Jac- kovics Mihály vikárius helyére Bányay János máramarosszigeti hittanárt nevezte ki püspöki hely- nökül és megbizta őt az egyházi főtanfelügyelettel. Bányay János korábban kanonoki állásra volt felterjesztve. Bányay elfoglalta hivatalát és legközelebb folytatja a püspökség területén az iskolák látogatását. Csatth Sándor dr. helyébe ügyésznek Unger József dr.-t nevezte ki a püspök. Melles Géza titkár is megérkezett Ungváriból és a püspöki hivatalban már megkezdték a munkát. Elsősorban az elpusztult irattárt rendezik. Megállapították, hogy a robbanás 15.000 korona kárt okozott a püspökségnek, a melyet a kultuszminisztérium térit meg. — Eljegyzés. Papp Ferenc, az állami vasgyárak szanatóriumá- n ak 1 ab or atoriumi segéd j e Algy ógy- ról eljegyezte Nagypeleskén Gre- bur Gizikét, Grebur László gör. kath. kántor leányát. — Választás. Lustig József jegyzőgyakornok kővárgarai lakost e hó 18-án kányaházai aljegyzőnek választották meg. — Aranylakodalom. Hollós Jabab ny. vasúti főfelügyelő és szatmár- nagybányai vasúti igazgató és neje Lichtenstadt Emilia a napokban ünnepelték egybekellésök 50 éves jubileumát Nagybányán. csalatkozott, ha cipőit Papp László Dagykároly Gróf Károlyi Györ£y-téri raktárából szerezi be. Téli posztó cipők, sárcipők, fiú- és leány csizmák és cipőkben nagy választék! B Gsak Papp László által készített cipőt használjon. zik most már. Mintha kihalt volna a múlt idők emléke s csak a megszokás hozná az embereket együvé, vagy a kíváncsiság. Körülbelül százan vettek részt a társas vacsorán. A menü elhült ételek, élvezhetetlen italok ügyetlen felszolgálásából állott. Nem is volt ott hangulat, együttérzés, magasabban járó eszme. A Kossuth-serleggel Vidáko- vits főgyimnásiumi igazgató mondott illetve olvasott fel dictiót, a mely e formánál fogva sem volt alkalmas a kötött hangulat felmelegítésére. Több szó, vagy politikai kijelentés nem hangzott el s mindenki igyekezett menekülni onnan, ahol kötelességét egyedül a városi dalárda teljesítette a naphoz méltóan.
