Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-11 / 2. szám

4-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 2. szám. — Kinevezés. A király urai báró Uray Ilona tyukodi lakost a Wieni herceg Savoy-féle hölgy-alapit- vány-hölgyévé kinevezte. — Kettős eljegyzés. Szép családi ünnepély folyt le ujesztendó első napján özv. Endrédy Józsefné há­zában Nagykárolyban Dórika le­ányát eljegyezte Papp László oki. jegyző,Margit leányát pedig László Mihály máv. hivatalnok. — Halálozás. L u c z György Nagykároly város gazdasági ta- nácsossát súlyos csapás érte. Mariska leánya 17 éves korában hosszú szenvedés után e hó 5-én elhunyt. Kineíofon Nagykárolyban. Századunknak kétségtelenül leg­nagyobb csodája a beszélő mozi, amellyel a világot Edison aján­dékozta meg. Deményi Lipótot a nagy­károlyi színház öirectorát a legnagyobb elismerés illeti meg, hogy áldozat árán bemutatás alá vitte e csodát Nagykárolyban: Szombaton és MA vasárnap d. u. 6 órakor és este 9 órakor, a Csodavászon cimü 3 felvonásos énekes játék keretében lesz bemutatva. — A hajdudorogi püspök látogatása Nagykárolyban. Miklóssy István gk. magyar püspök e hó 3-án Nagy- károlyb an látogatást tett J acko vich nagyprépost — kanonok kísére­tében főispánunk és alispánunknál, valamint Debreceny István pol­gármesternél. — Szathmáry Sándor érmihály- falvai lelkész állásáról lemondott, mire a presbitérium az állásra Végh Józsefet hivta meg. — A nagykárolyi Kath. Legény­egyesület bálja e hó, 25-én lesz meg­tartva az egyesület termeiben. A jövedelem a könyvtár gyarapítá­sára fog fordittatni. A mulatság élén az egyesület elnöksége és 90 tagú rendezőbizottság áll, amely biztosítja már előre, hogy ez a bál fényes sikerű lesz. Beléptidijak: személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Az ízléses meghívón fel­kérettek a hölgyek, hogy a leg­egyszerűbb öltözékben jelenjenek meg. — Javulás a pénzpiacon. Bécsben és Budapesten nagyobb tételű pénzajánlatokat kaptak külföldről, amit arra vezetnek vissza, hogy a berlini kamatláb állandóan csök­ken, úgy hogy most 3 és egyne­gyed százalék. — Hir szerint az Osztrák-Magyar bank a napokban szintén lejebb szállítja a kamat­lábat. — Szatmári színházbérlet ügy. A szhr ügyi bizottság szombaton délután ülést tartott és azon többek közt az igazgató kérdéssel is foglalkozott, A bizottság — anélkül, hogy visszavonta volna a múlt hóban tett felmondását, — több kívánságát foglalta határozatba, ame­lyeknek február elsejéig való teljesíté­sére az igazgatót felszólítja. E kíván­ságok egyes megfelelőben tagok kicse­rélésére, a darabok rendezésére és a müsoribeosztásra vonatkoznak. Február 1-e után fog azután a bizottság afelől határozni, hogy mikor hirdeti meg a pályázatot. Minthogy Balla Mariska és Füzes Anna közeli távozásáról vett hirt a bizottság, kimondotta, hogy e tagok idei szerződésének felbontásába csak akkor egyezik bele, ha előbb az igaz­gató uj tagok próbafelléptetésével ga­ranciát nyújt a távozók megfelelő pót­lására. — A nagykárolyi Dalegyesület tánc­estélye. A „Nagykárolyi Dalegye­sület“ — mint minden évben, úgy az idén is — nagyobbszerü far­sangi mulatságot rendez kitűnő műsor, tánc és tombolával egybe­kötve. Az idei táncestélyét február hó 1-én tartja a Kath. Legény­egyesület emeleti helyiségében, ahol is a díszteremben a táncestélyt műsor vezeti be, majd utána tánc s éjfélkor nagy tombola lesz. Aláb­biakban adjuk a részletes műsort: 1. Bordal »Bánk-Bán« cimü ope­rából Erkel Ferenctől, előadja a Zeneegyesület. 2. »Nem nézek én...« Huber Károly tói, előadja a Dal­egyesület. 3. Szabad előadás. 4. a) Loin du Ball — Gillet, b) La Man- dolinata Desormes, előadja aZene- egjmsület. 5. Élő közmondások, tréfás jelenetek. 6. Rákóci-induló, Fay Hackltól, előadja a Dalegye­sület. Műsor után azonnal kezdetét veszi a tánc. Éjfélkor nagy tom­bola. Belépőjegy személyenként 2 korona, családjegy 5 korona. Az estély (műsor) kezdete este fél 8 órakor. A tangó, mint annak idején a bosz- ton, a világ összes tánckedvelőit lázba hozta s egy csapásra meghódította Terpsichora széles birodalmát. Épen ezért nem lesz érdektelen erről a már is nagy mértékben divatossá vált tánc­ról egy és más dolgot leközölni, hogy a tánc nemes kultuszát űző publikum, mely erről a táncszezqn slágerről alig vagy talán tévesen van informálva, azt a maga mivoltában megismerje. Ez an­nál is szükségesebb, mert bizony már ezután aligha jelenhetik meg a bálter­mek parketjein az, aki a tangót nem tudja, vagy rosszul alkalmazott prüdé- riából nem is akarja tudni. Mindenek előtt leszögezzük azt, hogy a táncoktatásban is már átvett tangó, a szalon tangó nem szoros a brett- lik tangó táncával, mert bár érzéki mo­tívumok a szalon tangóban is vannak, azok lecsiszolva, kifinomodott ideális alakban jelentkeznek, mig az orfeumok tangója, mely a testiség, a perzselő érzékiség jegyében született és él: annak érzéki részét nemcsak hogy teljesen ki­fejezi, de annyira tultengósbe is viszi át, hogy érzékiségénél s exuális kiváltó- dásoknál egyebet szolgálni nem is akar. Ezzel szemben a szalontangó célja egészen más. Az erotikum szolgálatából az esztétika, a plasztika szolgálatába kíván átlépni, de midőn célt változtat az eszközt nem dobja el, egészen ma­gától megtartva érzékies jellegét, azt csupán bájos, könnyed, a tánc termé­szetében fekvő mozdulatokban, lendüle­tekben és kihajtásokban juttatva ér­vényre, melyek azonban sohasem mennek túl a morál és jóizlés határain. A tes­tiség kultuszából csupán annyi marad A TANGÓ. Irta : Hegyi István. meg benne, hogy az idomok a test vo­nalainak plasztikáját és harmóniáját a finom kilengések, puha és sohasem erőszakolt, darabos megtörések által festi meg, úgy hogy különösen a hullá­mosabb vonalú női test minden szépség nélkül is a tangó művészetének birto­kában lebilincselő esztétikai hatással van a szemlélőre. Ezért van az, hogy a művészi tangó látása is már extásisba képes hozni bármely rideg kedélyű nézőt, mig annak aktiv szereplőként való átélvezése valami földöntúli, cso­dálatos gyönyörűséget okoz. És ezt mindjárt megtudjuk érteni, ha megpróbáljuk elképzelni a tangó alapmotívumainak születését, jobban mondva annak a gondolatnak születését, mely a nép egy egyszerű, kedves játé­kából ezeket a motívumokat a test és lélek fejlettebb gyönyörködtetőbb játé­kába a táncba átvitte. . . . Valahol Argentina szűz erdős sziklás regényes vidékén, magasba szökő sziklák alatt kis erdei tisztáson repül a hinta. Aki messziről nézi, tulajdon­képen hintát se lát, csak egy boldogan nevető, összeölelkező fiatal párt, amint ide-oda röpködnek a levegőben, hajla­doznak, egymáskoz simulnak, most a legény lendül, a lány hátrahajlő teste fölé majd a lány hajlik rá könnyedén, mint a szellőtől ringatott virág a fűre... A nép két szerelmes, fiatal, bohó gyer­mekének ez a kedves, ártatlan mulato­zása a szemközt álva való hintázás közben kifejezésre jutó esztétikai szép­ségek válthatták ki egy ideális lelkű szemlélőben a tangó megteremtésének gondolatát... Vagy egyszerűen gondo­lat, öntudat nélkül születet meg két fiatal szívben, kik a hintáján folytatták tovább gyönyörködtető játékukat, ki tudja ... Éz mindig csak találgatás, álom, a való igaz csak az, hogy a tangó meg­született, él és uralkodik. Nyilttér. E rovat alatt közéltekért felelősök nem vagyunk Szerk.. Tekintetes Szerkesztő Ur! Igen kérem szíveskedjék az alább következő soroknak és tanúim nyilatko­zatának b. lapjában helyt adni. A »Közérdek« cimü helyben meg­jelenő lap, — melyben oly sokszor volt igaztalanul meghurcolva a múltban más egyén is—ehó 10-én megjelent számá­ban ,,Kiuzsorázott iparoscímen egy förmedvényt hozott, amely szenzációsan közli N. S. névszerint Némethy Sándor nagykárolyi iparosnak ellenem a nagy­károlyi rendőrségnél beadott vádiratát. Minthogy a feljelentés tévedésen alapuló, amely a kihallgatások után be fog igazolódni: úgy a feljelentés, mint a szenzációs cikk rágalom; s azokért a feljelentéseket annak idején meg fogom tenni, mert tűrhetetlen, hogy a polgári becsületben bármikor büntetlenüllszabad- jon sajtó utján gázolni. Nagykároly, 1914. Január 10. Tisztelettel: Bikfalvy Lajos. —r • Alulírottak igazoljuk, hogy Né­meti Sándor előttünk beismerte, hogy tudomása van arról, hogy Bikfalvi Lajos neki 200 koronát mástól szer­zett meg. Nagykároly, 1914. Január 10. VALUKA ANTAL. kínál János. Laptulajdonos: a Szatmármegyei jegyzőeygesület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom