A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-07-13 / 7. szám
Nagykároly 1913. július 13. Vasárnap. I. évfolyam 7. szám. A VARMEGYE3 Közigazgatási, társadalmi és özgkazdasági hetilap SZATMÁRVÁRMEGYE JEGYZŐI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly» Kaszinó-u 10. Telefon 115. Felelős szerkesztő : NAGV ISTVÁN aszatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Előfizetési ár : Egész évre — — — — —* 8 korona. Félévre — — — — — — 4 korona. Nyilttér sora 40 fillér. — Egyes szám 20 fillér. A szolgálati pragmatika. A magyar állami tisztviselői karnak régi kívánságát rejti magába e két szó: szolgálati pragmatika. Az összes állami alkalmazottak jogai és kötelességei tudjuk, rendeleti utón vannak ez idő szerint szabályozva, mely szabályozás nagyon hiányos, mert egyáltalában nem biztosítja az állami alkalmazottak erkölcsi és anyagi függetlenségét. Kinevezések, fegyelmi eljárások, minősítések és ki tudná még felsorolni mindazon körülményeket, melyek, bár rendezetteknek látszanak, még sem azok, hiányosak, sőt aggályosak és minduntalan a tisztviselői kar elégedetlenségét provokálják. A sok baj orvoslását, illetve hiányok pótlását a tisztviselők egy helyes elvek szerint megalkotandó szolgálati pragmatika: törvénytől várják. Eme szolgálati pragmatika főbb pontjait alábiakban körvonalozzuk, úgy amint a győri kongresszus azt előterjeszteni fogja. Az ingyenes állásokat végleg meg kell szüntetni és kimondani, hog}r minden állami tisztviselő csak ideiglenes minőségben kezdheti pályáját és csak egy évi lelki- ismeretes szolgálat után külön szakvizsga alapján véglegesíthető. Egyébként magát a minősítési törvényt is revideálni kell. Csak a kezdő állásokra hirdessenek pályázatot, a többi állást előléptetés utján töltsék be. Sor önki vül előléptetés csakis kiváló érdemek jutalmául egy külön szervezendő legalább hármas tanács egyértelmű javaslata alapján, legyep lehetséges. Az állami tisztviselők akarata ellenére általában ne lehessen más szakmabeli állásra, vagy más állomáshelyre áthelyezni. Ha fontos szolgálati érdek föltétlenül megkívánja, hogy egy-egy tisztviselő ugyanabban a fizetési osztályban s ugyanabban a szakmában székhelyén kívül teljesítsen szolgálatot, akkor a miniszter a szabályszerű kiküldetési illetményekkel legfölebb egy év tartamára kirendelheti az illető tisztviselőt. Egy éven túl, de legfölebb három évre a minisztertanácsnak áll jogában ugyancsak kiküldetési illetményekkel — kirendelni a tisztviselőt. Három éven túl pedig csakis magasabb fizetési osztályba való kinevezés utján helyezhető át, vagy rendelhető ki más állomáshelyre a tisztviselő. Hogy az állami és általában a köztisztviselők szabadon gyakorolhassák választójogukat, nemcsak a törvényhatósági városokban, de bármely helyen, a titkos szavazás jogát kell biztosítani a tisztviselőknek. Ezenkívül a 24 éves korhatárt minden állami tisztviselőre ki kell terjeszteni és a régi jogcímen élvezett választójogot a más községbe való kinevezéstől vagy áthelyezéstől függetleníteni. A szolgálati minősítést teljesen mellőzni kell, ha a fegyelmi eljárás a tisztviselők óhaja értelmében nyer szabályozást. Ha azomban bármely okból megmarad a táblázati rendszer, a minősítés titkosságát meg kell szüntetni s módot kell nyújtani a tisztviselőnek, hogy megnézhesse minősítését és illetékes helyen felszólalással élhessen ellene. Az önkényes elbánásra tág teret nyitó »Jegyzet vagy »Megjegyzés» rovatot pedig föltétlenül törölni kell. A hivatalos idő maximumát is a törvényben kell megállapítani, az ezen túl végzett munkát pedig külön dijazni. Minden néven nevezendő állami alkalmazott bizonyos szadadságidőt kapjon és a vasárnapi általános munkaszünetet is biztosítani kell. Az állami alkalmazottakat el kell tiltani minden oly mellékfoglalkozástól, üzlettől, állástól vagy javadalmazástól, mely a hivatal természetével és függetlenségével össze nem fér, vagy mely őt hivatalos teendői elvégzésében gátolja, vagy illetéktelen befolyásoknak teszi ki.
