A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-12-25 / 30. szám
4-ik oldal. Az állati megbetegedések és elhullások bejelentése a ragadós állati megbetegedések és elhullások esetén teendő óvintézkedésekre vonatkozó 58000, valamint a sertésvészre (sertéspestis) vonatkozó 60000 számú F. M. rendeletek azon részeit, melyek a községi elöljáróságra vonatkoznak, kivonatosan ismertetem, hogy adott esetekben azt a községek célszerűen felhasználhassák és ne kellessen a nagy terjedelmű rendeleteket minden alkalommal áttanulmányozni. 58000 sz. rendelet. 1. §. Az 1888. évi VII. t.-c. 23. §-hoz képest állatbirtokosok, mészárosok, hentesek, pásztorok, gyepmesterek és mindazok, akik állatok gondozásával vagy felügyeletével vannak megbízva, kötelesek a községi előijáróságnak azonnal bejelenteni, ha a biriokukban, illetőleg gondozásuk vagy felügyeletük alatt álló állat megbetegedett, kiirtatott vagy elhullott. Utóbbit minden esetben, mig a külső behatások (égés, lövés, szúrás, vágás, döfés, rúgás, elgázolás stb.) folytán keletkezett megbetegedések nem jelentendők be. 3. §. Ha nem a hatósági állatorvos állapított meg valamely ragadós állati betegséget, az elváltozott testrészeket és szerveket a községi elöljáróság megőrizni tartozik, mig a liulla'egyéb részei elégetendők, illetve elásandók, ugyanekkor a fertőtlenítés is az állatorvos kiérkezéséig foganatosítandó és az illető betegségnél előirt előzetes óvintézkedések (elkülönítés, udvarzár) az elöljáróság által megteendők. 5. §. Hogy a községi elöljáróság az általa értesített I. fokú hatóság és a járási m. kir. állatorvos helyszíni kiszállásáig, illetve intézkedéséig is milyen óvintézkedéseket köteles abban az esetben végrehajtani, ha valamely állaton (hullán) valamely fertőző (ragadós) betegség jelentéseit észleli vagy gyanítja, azt az illető fertőző (ragadós) betegségre vonatkozó külön rendelet Írja elő 4. §. A községi elöljáróság a bánni utón (teliát nemcsak bejelentés folytán) tudomására jutott állatbetegségeket és elhullásokat az I. fokú hatóságnak és illetékes járási m. kir. állatorvosnak köteles bejelenteni (1. és 2. számú mintán) sürgős szükség esetén küldönccel vagy táviratilag, úgy hogy a megbetegedés és elhullás körülményei (tünetek) is részletesen felsorolandók. 12. §. A betegség (elhullás) késedelmes bejelentése vagy bejelentés elmulasztása és más kihágások, továbbá ha a községi elöljáróság az előzetes óvó intézkedéseket nem hajtotta végre SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ az I. fokú hatóság a mulasztók ellen a megtorló eljárást folyamatba teszi. 16. §. Valamely községgel közvetlen határos községben fellépett ragadós betegség esetén a marhalevélkezelő azonnal értesítendő és a lakosság a betegségek és elhullások pontos bejelentésére dobszó utján figyelmeztetendő. 17. §. A fertőzött udvarokról és azok állatállományáról a községi elöljáróság a 8. számú minta szerinti jegyzéket köteles vezetni. Az állatbirtokosok a fertőzött udvar állatállományában előforduló mindennemű apadást (elhullás, leölés, eladás, elszállítás) és szaporodást kötelesek a községi elöljáróságnak bejelenteni, aki az adatokat a »Jegyzékébe bevezetni tartozik. A községi elöljáróság időközönkint helyszíni vizsgálatokkal meggyőződni köteles arról, hogy az állatbirtokosok a bejelentési kötelezettségnek eleget tesznek és a »Jegyzék»-et a tényleges állapotnak megfelelőleg helyesbiti. A községi elölj áróság köteles a marhalevélkezelővel pontosan közölni, hogy mely udvarokban, kiknek és mily fajú állatai helyeztettek zár alá. 18. §. A községi elöljáróság a betegség állásáról 8 naponkint a 9. számú minta szerinti kimutatást (járvány tábla) köteles szerkeszteni és azt a járási m. kir. állatorvosnak megküldeni. 20. §. a fertőző betegség ideje alatt a törvhat. m. kir. állatorvos és. m. kir. állategészségügyi felügyelő az elrendelt óvintézkedések betartásának ellenőrzésére időnkint és váratlanul tartozik a községbe kiszállani és a tapasztalt mulasztásokat és visszaéléseket I. fokú hatóságnak azonnal bejelenteni köteles. 21. §. Ha a községi elöljáróság arról győződik meg, hogy a zárfeloldás előfeltételei bekövetkeztek, azonnal intézkedni köteles, hogy az állatbirtokos a fertőzött udvarbm (istálló, ól, akol, karám) a vonatkozó külön rendeletekben előirt módon saját költségén záros határidőn belől fertőtlenítsen, ha a fertőtlenítést a tulajdonos a határidőn belül nem hajtja végre, erről köteles az elöljáróság I. fokú hatóságnak azonnal jelentést tenni és a fertőtlenítést az állatbirtokos költségére hivatalból foganatosítani. Ha a fertőtlenítés pontos végrehajtásáról az elöljáróság meggyőződött, azt az illetékes járási m. kir. állatorvosnak köteles bejelenteni. . 60000 sz. rendelet. 1. §. Ha valamely sertésen a sertésvész jelenségeit (étvágytalanság, tá- molygó járás, hányás, hasmenés, köhögés, szorulás) észlelik vagy ezen betegséget csak gyanítják is, köteles a községi elöljáróság az I. fokú hatóságnak és járási m. kir. állatorvosnak jelentést tenni addig is, mig a járásim, kir. állatorvos a helyszínen megjelen, az elöljáróság a következő intézkedéseket köteles foganatosítani; a) beteg, beteggyanus és fertőzés gyanús sertéseket elkülöníteni és őriztetni, hogy más sertésekkel ne érintkezzenek ; b) meg kell tiltani, hogy a fertőzött udvarokból sertéseket kivigyenek, vagy más sertéseket behozzanak, beteg betegségre gyanús vagy fertőzésre gyanús sertések fürösztés, itatás végett folyóba, patakokba vagy tóba behajtassanak ; e) beteg, beteggyanus és fertőzés gyauus sertések marhalevelei bevonandók és a marhalevél kezelővel közölni kell, hogy mely udvarokban, kiknek sertései különítettek el, ilyen sertésekre marhalevelet kiállítani tilos; d) a fertőzött udvarokban a sertéstrágya, alom és takarmány hulladék külön rakva gyűjtendő össze, ilyen trágya olyan földre hordható, hol sertések nem legelnek és akihordott trágya mielőbb alászántandó; e) hentesek a fertőzött udvarba (tanya, major) csakis az elöljáróság tudtával mehetnek be, sertéskereskedők és herélők ily udvarokba nem mehetnek; f) más községből sertések lábon csak megállás nélkül mehetnek át a fertőzött községen etetés és itatás nélkül; g) ha levágás alkalmával észlelik a sertésvészt, a leölt sertés összes szerveivel a m. kir. állatorvos megérkezéséig megőrzendő. Ha a tulajdonos a sertés hullát ipari célra akarja felhasználni, vagy ha a hulla őrzése a dögtéren nehézségbe ütköznék, akkor a hulla félreeső helyen úgy őrzendő, hogy ahoz emberek vagy állatok hozzá ne férhessenek. 2. §. Ha hajtás vagy szállítás közben észlelik a sertésvészt vagy .ezen betegséget gyanítják, az ilyen állatok továbbhajtása az elöljáróság által megakadályozandó és a birtokos költségén elkülönítendő. 7. §. Ha az elöljáróság értesítést nyer, hogy a községből hurcoltatott be más helyre a sertésvész, köteles azonnal vizsgálatot teljesíteni és ha a megvizsgált sertésállományban sertésvész jelenségeit észleli vagy gyanítja, erről az 1. §. értelmében azonnal jelentést tenni, ha pedig a sertések egészségeseknek bizonyulnának, azokat az érintkezés napjától számított 21 napig elkülönittetnj tartozik. 8. §. Az állatbirtokosokat az elöljáróság kioktatni tartozik, hogy ameny- nyiben sertéseket lezárt udvarból, tanyáról, majoi’ból»elszállítani kívánnak, kihez forduljanak engedélyért. A lezárt udvar sertésállománya összeírandó és az elöljáróság által készített »Jegyzékében nyilvántartandó és a betegség állásáról szerkesztett kimutatás 8 naponkint a járási m. kir. állatorvosnak megküldendő. Minden újabban fellépő eset alkalmával az elöljáróság a fertőzött udvarokban az óvó intézkedéseket végrehajtani köteles és ha az járványossá vált, annak jelzése mellett, hogy a fertőzött udvarok a község mely területén fekszenek az I. fokú hatóságnak és járási m. kir. állatorvosnak azonnal bejelenteni tartozik. A fertőzött udvarok »Sertéspestis« feliratú tartós cédulával látandók el. 17. §. Lezárt udvarokból beteg, betegségre gyanús sertéseket, akár levágás, akár továbbtartás végett, fertőzés gyanújában álló sertéseket pedig továb- tartás végett más községbe szállítani és erre engedélyt adni tilos. Lezárt udvarból legelőhiány, rossz időjárás, továbbá lakhelyváltozás (cselédváltozás) miatt kizárólag ugyanazon község más területére, lezárt udvarból ugyanazon község határán belül azonnali levágásra, lezárt udvarból egészséges sertéseknek valamely város közvágó- hidjára, vagy budapest-ferencvárosi zárt vásárra való elszállítását az elöljáróság megengedheti. Járvány miatt lezárt terület vészmentes udvarából ugyanazon község területén belől le nem zárt területre való elszállítását az elöljáróság adja meg, minden más esetekben az engedély megadására az I. fokú hatóság illetékes. róth József, _______________________________m. kir. járási állatorvos. 30-ik szám. Najykárolyi színészet. A városi színház, — mely Március idus óta a nyugalom és mozi tanyája volt, végre megkapta igazi lakóit. Neményi Lipót és gárdája e hó 16-án vont benne sátrat, hogy lelkeket gyönyörködtetve végezzék ott azt a kultur- missiót, amelyre a színművész vállalkozott. Az első színházi est után azt hittük, hogy a mostoha életviszony résén irattározni s az elintézett ügydarabokat iratnyalábba rakva irattáram álványaira szép sorjában sorakoztatni — csakhamar rá jöttem mai rendszerem gyakorlatiasabb megoldási módjára. S évtizedek óta nemcsak kiküszöböltük a restánciát, de már a déli 12 óra kongásakor keresve se talál elintézni valót hivatalomnak egyáltalában nem túlságosan nagy személyzete s jut időnk bőven a 44 községből álló járásom mennél sűrűbb látogatására. Pedig a községek gyakori meglátogatása, a közegek folytonos ellenőrzése s a néppel való állandó érintkezés — még az irodai ügyvitelnél is fontosabb ! NAGY MÁRTON, nagyváradi főszolgabíró.
