A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)

1913-06-15 / 3. szám

4-ik oldal. Rendelet a vadházasságok ellen. A belügymi­niszter rendeletet bocsátott ki az ország összes árvaszékeinek, melyben azokat utasitja, hogy mindazon gyámokat, kiknek kiskorú gyámoltjai vadházasságban élnek, az árvaszék szigorú pénz- büntetéssel sújtsa. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a vadházasságok nagyobb része kiskorúakból áll össze. A rendelet igen üdvös és célja a kiskorúak erkölcsének megóvása. Az állami és törvényhatósági hivatalok, intézetek, ipari beszerzései. A közszállitási szabályzat, illetve szabályrendelet határozmányai értelmében úgy az állami, mint a törvényhatósági hivatalok, inté­zetek, intézmények évenkint az előző évi ipari beszerzéseikről kimutatást tartoznak összeállítani és beküldeni a m. kir. Kereskedelmi 'Muzeum igazgatóságához, amely e kimutatásokban foglalt adatokat feldolgozza ipari fő- és alcsoportonkint és azokon belül iparcikkenkint. Tuberkulotikus betegek bejelentése. A m. kir. belügyminiszter ur 191049. VII. b. 1912. szánni rendelete, mely a gyógykezelő orvosnak köteles­ségévé teszi, a nyílt vagyis súlyos tuberkolózisban szenvedő betegek kötelező bejelentését, ezen kö­telességet a nagyközönségnek is kötelezővé teszi, ha a nyílt tüdővészben, gégesorvadásban, vagy mirigy, vagy csonttuberkolózisban szenvedő beteg : a) másokkal együtt sürünlakott helyiségben tár­sait veszélyezteti, b) intézetekben, internátusokban, szegényházakban, árvaházakban, penziókban, ho­telekben stb. többekkel együtt lakik, valamint együtt étkezik, vagy vendéglőkben, étkező helyi­ségekben, élelmiszereket tartó üzletekben és ha­sonló rendeltetésű helyeken alkalmazva van s akár közvetve, akár közvetlenül a tuberkulózis terjesztése szempontjából, környezetére nézve veszedelmes, c) ha ilyen eset iskolákban fordul elő és pedig akár a tanszemélyzet akár a tanulók között. Aki ezen rendeletben előirt bejelentési kötelezettségét nem teljesiti, kihágást követ el s az 1876. XIV. t.-c. 7. §-a alapján büntetendő. KÖZGAZDASÁG. A töke és a munka. A munkásoknak a vállalat nyereségében való részeltetése, régi problémája a szociálpolitikának s egész irodalma van azoknak a kísérleteknek, amelyek ebben az irányban a külföldön történtek Az angol kereskedelmi minisz­térium munkaügyi osztálya éppen az idén rész­letes jelentést tett közzé azokról a vállalatokról, a melyeknél a munkások részesednek a vállalat nyereségében. A részeltetés módja az esetek túl­nyomó részében az, hogy a nyereségnek a mun­kásokra eső része készpénzben fizettetik ki a munkásoknak, vagy pedig bizonyos jóléti intéz­mények létesítésére fordittatik, amelyek hasznát az öreg munkások látják. Most a francia kormány egy külön törvényjavaslatot dolgozott ki azokról a részvénytársaságokról, a melyeknél a munkások a haszonban részesednek. Az uj törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a tőkerészvények mellett munkarészvények bocsáttassanak ki, a melyeknek tulajdonosai azoknak a munkásoknak összessége* akik bizonyos ideig vannak a társaságnál alkal­mazásban. Természetes, hogy a munkarészvények éppen úgy részesednek a társaság osztalékában, 3. szám. mint a rendes részvények s az osztalék azután a munkák szolgálati idejének arányában osztatik fel az alapszabályokban meghatározott módon. De az osztalékban való részesedés mellett még nagyobb jelentősége van annak, hogy a munkások a munkarészvények révén arányos képviseletet nyernek a vállalat igazgatóságában és felügyelő­bizottságában s igy közvetve befolyást gyako­rolhatnak a vállalat egész vezetésére is. Az uj intézmény, amely az egész világ szociálpolitikai körében bizonyára nagy megelégedést fog kelteni, mindenesetre alkalmasnak látszik arra, hogy kö­zelebb hozza egymáshoz a tőke és a munka képviselőit s enyhítse a munkások természetes 'bizalmatlanságát a tőkével szemben, a melyben enőlkül hajlandók csupán munkaerejük kizsák- mányolóját látni a közösség legkisebb érzete nélkül. Az érdekeltség egyúttal bizonyára érdek­lődést is fog kelteni a munkások körében a vállalat fejlődése és jövője iránt, mert a vállalat boldogu­lása egyúttal az ő anyagi helyzetükre is kihat. Az a körülmény pedig, hogy a francia kormány elérkezettnek látta az időt arra, hogy a munkások nyereségrészesedésének kérdését törvényhozási utón szabályozza, azt mutatja, hogy úgy a tőke, mint a munka megérett az eszmére s mind többen vannak, akik belátják, hogy a termelés e két tényezője nem állhat ellenségesen egymással szemben, hanem egymásra vannak utalva s köl­csönösen kell mindkettő boldogulását biztositaniok. Iparművészeti tanfolyam Szatmáron. F. évi julius hó 1-én iparművészeti tanfolyam nyílik meg, még pedig bőr és fémmunkára, batikmunkára, pipere kosárfonásra és hímzésre. A tanfolyam négy hétig tart. Jelentkezéseket elfogad levélben is a tanfolyam vezetője Miskolcy Emma tanítónő Szegeden. A fenyőfák átültetése. Sokan azt állítják, hogy a fenyőfák átültetése a téli hónapok kivételével az egész éven át szakadatlanul eszközölhető, a nélkül, hogy tartani kellene az átültetett fa el­pusztulásától. Kétségtelen, hogy számtalan példa igazolja ez állítás valóságát, de másrészt az is igaz, hogy például a nyár folyamán eszközölt ültetés sokkal költségesebb, mert biztos megere- désre csak akkor számíthatunk, ha az átültetést gondos beiszapolással, öntözéssel hajtjuk végre. Idősebb s a már fejlődöttebb fenyőfákra határo­zottan legkedvezőbb átültetési idő a tavasz és pedig akkor, midőn a fenyőfa már rügyezésnek indul. De az átültetésnél a legnagyobb elővigyá-* zattal kell eljárni, mert köztudomású, hogy a fenyőfák visszapótló képessége sokkal csekélyebb, mint a lomblevelű fák s igy a gyökereken ejtett esetleges sérülés azok teljes elhalását vonhatja maga után. Uj állatbiztosító szövetkezetek. Vármegyénkben Tichy Gyula gazdasági felügyelő munkájának eredményeképen legújabban Kántorjánosi köz­ségben és Felsőbánya városban alakult állatbiz­tosító szövetkezet. Országos állatvásárok vármegyénkben. Junius 16-án Avasuj városon, 20-án Csengerben, 24-én Aranyos- megyesen; julius 1-én Szatmárnémetiben, 4-én Magyarberkeszen, 7-én Nagykárolyban, 8-án Szamoskrassón, 11-én Kővárhosszufaluban, 13-án Erdődön, 14-én Felsőbányán, 18-án Csengerben, 21-én Mátészalkán és Sárközön. A VÁRMEGYE

Next

/
Oldalképek
Tartalom