A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-06-15 / 3. szám
3. szám. 5-ik oldal. A VÁRMEGYE Aratási szabadság. Mindazon szülők, kiknek gyermeke vagy gyermekei jelenleg tényleges katonai szolgálatban állanak és az aratási időre fiaikat szabadságoltatni akarják, egy hónappal a szabadság kezdete előtt értesítsék fiokat, hogy szabadságát a csapattesténél, a parancsnokságnál kikérje. Ezen szabadság három hétnél hosszabb nem lehet. Országos pótvásár Jánkon. A kereskedelmi minisztérium engedélye folytán Jánk községben f. évi julius hó 10-én pótvásárt tartanak. A madarak szerepe a rovarok pusztításában. A természetvizsgálók megállapították, hogy a legkisebb madarak a legétkesebbek. A kis madárfajok ezrivel irtják az erdőket pusztító hernyók petéit. Kísérlettel bizonyították ezt be. Megolvasták a hernyók petéit. Négy fenyő- és négy kék cinke 20.000 petét evett meg három nap alatt. Erős ösztönüknél fogva előre megőrzik és körülröpködik a rovarcsapatot, még mielőtt az ember észrevenné s igy csökkentik már előre nagyobb kártevésüket, A varjak ellen nagyon sokan előítélettel viseltetnek, pedig alaptalanul. Ezek oltalma is ajánlatos, amennyiben sok hasznot hajtanak. Egy földbirtokos gazdaságában varjuk ütöttek tanyát s azóta a cserebogarak eltűntek onnan, pedig azelőtt sok kárt tettek. A szorgalmas kis madársereg, amely annyi hasznot hoz az embereknek a sok kártékony rovar pusztításával, télire lassan- lassan dideregve szorul be az emberi lakások közelébe, hogy elhullott morzsákat felszedve tengesse életét, Máshol ilyenkor rendesen etetik, táplálják őket, nálunk pedig, sajnos, megkezdődik az apró szárnyasvilág üldözése, összefogdosása. Előkerül az enyves vessző és a gummipuska, a munkátlanok egész serege nap-nap után fogdossa össze a hasznos kis állatokat. Helyén volna, ha a hatóság az ilyen kegyetlenkedőket szigorúan megbüntetné, hisz a törvény is oltalmába veszi a hasznos madarakat. Állatbetegségek a megyében. Kaplony községben sertésvész lépett fel. Mezőterem községben pedig az ebveszettség megszűnt. Vásári napi árak Megnevezés Nagykárolyban Szatmáron K f K f Marha hús kg.-ja ........................... 1 60 1 6 0 Borjú hús kg.-ja ........................... l 80 l 6 8 Sertés hús kg.-ja ........................... l 64 1 6 0 Bárány hús kg.-ja........................... — — — — Cs irke rántani való párja............. 2 60 2 — R uca idei párja............................... 3 — 2 50 L iba idei párja.............................. 3 80 3 60 Búza hektoliterje............................. 19 — 21 — Tengeri hektoliterje....................... 16 — 20 — Rozs hektoliterje............................. 12 — 15 — Tej literje......................................... ■ — 16 — 20 Tojás darabja.................................... — 05 — 06 Egyház-iskola. Lelkész beiktatás. Bélteky Lajos ref. lelkészt, kit a szatmári református egyház egyhangúlag választott meg lelkészének, vasárnap délelőtt iktatták be díszes állásába. Áz ünnepélyen jelen volt Dr. Baltazár Dezső debreceni református püspök is. A beiktatást Kovács Lajos esperes végezte gyönyörű beszéd keretében. Az uj lelkész székfoglaló beszédében a szeretetet és a más vallásuak iránti türelmet és békességet hirdette. Déli 1 órakor az uj lelkész tiszteletére a Polgári Társaskörben fényes bankett volt. Érettségi vizsgák eredménye a nagykárolyi főgim- násiumban. Az idei tanévben 30 tanuló vetette alá magát az érettségi vizsgálatoknak. Géressy Kálmán tankerületi főigazgató elnöklése mellett tartott vizsgák eredménye a következő. Jelesen érettek : Kosztich Agenor, Reményi Emil és Sternberg László. Jól érettek : Csaba István, Dániel Sándor, Káldor Miklós, Kertész Béla, Lichtschein Sándor, Mailänder Sámuel, Patay Sándor, Tóth László. Érettek : Batisz Zsigmond, Bogdán György. Fleisz János, Grosszmann Ede, Huszti Béla. Lövi Miklós, Miklós,Moskovits Zoltán, Reszler János, Rottenstein Andor, Spira Béla, Spitz Ernő, Szemon Lajos, Varga Alajos. Szeptember hónapban tartandó javító vizsgára (1 tantárgyból) utasittattak hatan. A Szatmármegyei Általános Tanítóegyesület f. hó 9-én d. e. 10 órakor Nagykárolyban tartotta tavaszi vándorgyűlését, melyen a nagykárolyi és mátészalkai járásokból mintegy 80 főnyi tanítóság jelent meg. A gyűlést megelőzőleg Szalecky Miklós őrendrédi áll. elemi iskolai igazgató-tanitó a földrajz modern tanítása köréből mintatanitást tartott. Azután Téglás Lajos áll. elemi 'iskolai igazgató, a járáskor elnöke, nyitotta meg az ülést. Negyvenöt éve — úgy mond — hogy br. Eötvös József hallhatatlan müvét, az 1868. évi 38. t.-cikket megalkotta s ennek dacára mai napig sincs hazánkban végrehajtva az általános tankötelezettség. A legkultiváltabb megyében a tankötelesek 95 és a leghanyagoltabb kultúrájukban 45°/o jár iskolába. A többi vármegyékben a tankötelesek száma 45—95 között varriál. Élesen kikelt a nemzetiségi iskolák azon része ellen, melyek magas államsegély élvezése mellett naponként űzik hazafi ellenes gyalázatos üzelmeiket. Ezen iskolák tanítói ellen szigorú megtorlási intézkedéseket sürget, melyek közül a legkisebb az államsegély megvonása volna. Tóth Imre, mátészalkai ref. tanító hosszasan s alapos tudásra s szakkönyvek olvasására vallóan ismertette a hazánkra súlyos csapásként ránehezedő tuberkulózis betegséget s az ellene való védekezést. Ezután ismét Szalecky Miklós foglalta el a felolvasó asztalt s hosszasan, ügyesen, talpraesetten és szakszerűen fejtegette : miként emelheti a tanító a tanítói tekintélyt. Évzáró ünnepély. A nagykárolyi kath. főgym- násium tegnap, e hó 14-én tartotta évzáró ünnepélyét a Kath. Legőnyegyesület dísztermében. Az iskola zenekara többek közt a „Reservista álmát“ is adta elő, kitűnő képzettségének tanujelét adván ezáltal. Az évzáró beszédet Cseh Lajos, főgymná- siumi igazgató tartotta.
