A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-11-30 / 27. szám
2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 27. szám. gosultabban hivatkozhatnom ezekre az adatokra, mert hisz az ez óta lefolyt négy év nagy eltolódást legfeljebb csak a tisztviselői fizetések töryénykövetelte szabályozása tekintetében okozott. A statisztikai évkönyv tanúsága szerint Fiúmét nem számítva —• 137 város közzül 30-nak nem volt semmi nyugdíjalapja, viszont a nyugdíjalappal biró 107 város közül 100-nál ez a nyugdíjalap nem volt elégséges arra, hogy jövedelmei a négy év előtti szükségleteket fedezze úgy, hogy mindezeknél a város házi pénztárának kellett a mutatkozó hiányt pótolni. Természetes, hogy á tisztviselői fizetősek rendezése folytán egyrészről, másrészről az állami revideált nyugdíj törvény humánus intézkedései következtében a nyugdíjalap jövedelmeinek elégtelensége a jövőben meg nagyobb mértékben lesz nyilvánvaló és a városok hozzájárulásának még az eddiginél is fokozottabb mértékben kell történnie, hogy a nyugdíj szükségletek kielégíthetők legyenek. Az egyes városok nyugdíjalapjait tekintve, ugyanis 100.000 koronán alul volt nyugdíjalapja 4 thj. és 67 r. t. városnak, tehát a városok többségének, mig 100.000 koronánál nagyobb nyugdíjalapja csak 22 thj. és 14 r. t. városnak volt. Nem is szólva arról, hogy vannak városok, melyeknek nyugdíjalapja számba sem vehető csekélység. Csíkszeredáé 1501 korona, Makóé 8509 korona. Még a 100.000 korona nyugdíjalappal rendelkező város nyugdijA fátyol. Derűs őszi este volt. Azon sokszor megénekelt ragyogó esték közzül való amelyeket hazánktól az idegenek irigyelnek. A hold halvány sugarai ezüst- fénybe fürösztik a tájat, s a karcsú tornyot, melynek ablakain denevérek röpködnek ki és be. Majd megkondul az esti harang; először mintha egymáshoz ütődnek, aztán tompán hangzik kongása messze vidéken át visszhangot keltve a távolban. Az esti szellő meg-meglebbenti a fák kopasz sudarait, amelyek a temp ■ lom körül állanak, hosszú árnyékot vetve arra ; károgó varjak ültek a lombtalan ágakon, amelyek most a zaj hallattára fölrepültek s ijedten keresnek maguknak más nyughelyét. A templomból világosság özönlik ki, majd ének hangok ütik meg fülünket. Benn a templomban a főoltár előtti széles padokban fekete öltönyökben apácák ülnek lassan énekelve a karének szomorú dallamát. xY magas ablakon bejut a hold fénye varázs fátyolt, szőve a benn ülők fölé. Összekulcsolt kezekkel szemeikét ég felé emelve ülnek ott, ajkaik tárvák a szent énekekre. Mély áhitat látszik rajtuk, — vagy talán a fejedelemasszony szigorú tekinalapjának jövedelme sem elégséges arra, hogy egy nyugalomba vonuló magasabb javadalmazásu tisztviselő nyugdiját a község házi pénztárának megterhelése nélkül fedezze Ám, hogy még világosabban lássuk a kérdést, ugyancsak a fent említett statisztikai évkönyv nyomán jelezni óhajtom azt, hogy a házi pénztárnak évi bevételei és kiadásai is egyes r. t. városokban oly szűk keretekbeu mozognak, hogy azoknál a törvény követelte tisztviselői illetmények szerint való nyugdíjazás igen könnyen az ösz- szes kiadás legjelentékenyebb tételét alkothatja. Nevezetesen 100.000 koronán aluli bevétele és kiadása volt 15 r. t. városnak. 100.000 200.000 koronáig terjedő évi bud- getja volt 33 r. t. városnak. 200—500 ezer koronáig terjedő évi költségvetése volt 2 thj. és 36 r. t. városnak; vagyis ebbe a 3 kategóriába összesen 88 város tartozik, tehát a városoknak körülbelül kétharmad része, mig 500 ezer koronán felüli budgettal csak 49 város és pedig 24 thj. ős 25 r. t. város rendelkezett. Száz százaléknál magasabb pótadója ma 1386 községnek van s vannak községek, hol 300 sőt 500 százalék és ezen felüli pótadó terheli a község lakosságát. A legtöbb község 70—90 százalékos pótadó terhe alatt küzködik és a községek adósságainak szaporodása messze felülhaladja vagyonuk szaporodásának arányát. * Az államkormányzás művészete az, hogy az államban élő iete parancsolta az alázatos kifejezést arcukra ? . . . Vájjon mily érzések és gondolatok foglalkoztatják e többnyire fiatal nőket ? Mely sors bánt velük oly kegyetlenül, hogy a szerzetesnői fátyol alá temették el életüket. Hiszen kétségtelen, hogy csak igen keveset vezethetett a jámborság, az önmegtagadás szelleme ezen életre! Szomorú múlt, kiélt örömvilág, megunt élvek, erőszakolás és csalódás vezetnek többnyire e pályára! S vájjon ezen élet elfeledteti-e velük az adott körülmények között el nem feledhető multat ? ... A templom sötét fala mellett meg-megmozdulva ül egy fiatal apáca. A holdfény megvilágítja arcát. Most feltekint, szemeiből könnyek perdülnek alá s félve összerezzen. Arca szomorú és törődött, amelyet most kezeibe rejt. — Talán hogy átgondolja múltját! — Hallgassuk mi is meg; bennünket is elvisz a szelíd holdfény a távolabb múltba. * * * A Kőrös partján, kishalom oldalán feküdt egy falu. A zöldfák, mint zöld- koszorú veszik körül, távolabb láncolatban a szőlőhegyek. A folyó mossa partjait hol magasra nőtt a jó illatu fü. Az apró házak közzül messziről ki fehérlett a néhány urasági lak és közminden szervezet harmonikus fejlődése egyenlően biztosíttassák. Az egészség, kultúra, a népjólét emeléséért folytatott küzdelemből részt kérnek a községek s arról akarják meggyőzni az illetékes tényezőket, hogy nagy igazságtalanság, hogy mikor a gazdag hatalmas városokat tízezrekkel kárpótolja az állam az állami teendők ellátásáért: (Debrecent [évi 75.000 korona, Szabadkát évi 90.000 korona, Temesvárt évi 75.000 koronával stb.) és ezért a községeknek semmit sem juttat. Éppen ezért államsegélyben részesítésük iránt közös mozgalmat indítottak, törvényes mozgalmat, — kérel- mezési jogaik gyakorlásával s joggal hiszik, hogy az ország összes községei is kaphatnak legalább ugyanannyi államsegélyt, mint amennyit szervezkedésükkel a városok kiküzdöttek. A községek mozgalma, kérelme, melynek napirenden tartására egy uj lapot is alapítottak: a Községek lapját, méltányos, igazságos és remélhetik is teljesedését. S^akkSüffgkről. Különös elintézés kezd egy idő óta lábra kapni az időközönként megjelenő szakkönyvek megrendelésének ajánlásánál. Ez a dolog annyira érzékenyen belevág a községi autonómia kérdésébe és oly súlyosan érinti a jegyzői kar önépület. Kis helyen nem nehéz minden embert ismerni; itt is mindenki ismerte a szőke Irént, aki nevelőnő volt az egyik úri családnál s a barna Katót, aki a falu iskolájában tanítónő volt. A pálya azonossága és a rokonérzelmek a két idegenből ide kerüiteket barátnővé tették. Sokszor sétáltak együtt karba fűzve a kert fái között, a leányok szokásos modorával titkokat sugdosva egymásnak. S vájjon miről szóltak e titkok ? — Miről másról, mint szerelemről. Irén szive már föllobbant a szerelemre a komoly Mihály iránt, aki iskola- tanitó volt. Mily édes érzelmek foglalkoztatták Ida egész valóját, ha találkozva Mihály- lyal elbeszélgettek s aztán Katónak elmondhatta az édes titkokat. Kató táplálni látszott Irén érzelmeit ; biztosította Mihály érzelmeiről, amelyre ebből-abból következtetett; pedig titokban ő is szerelmes volt Mihály fia és a naponkénti találkozásoknál úgy viselkedett, hogy Mihályt végre is eltalálta Ámor nyila, Pedig Irén szerelme nem volt titok; a viszont szerétéiről barátnője utján biztosítottnak érezte magát s igy nem is akart tiltakozni. Egyszerre a faluban az a hir kezdett elterjedni, hogy Mihály naponkint Dr Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. M Minta után vaió festési! • Haoffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő es vegytisztító Nagy- 4^ károlyban, Kölcsey-utca 1. szám. A róm. kath. templom mellett. Műhely : Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szin yüés gazdag díszítésű ruhaneműek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
