A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-11-30 / 27. szám
SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 3-ik oldal. 27. szám. rendelkezési jogát, hogy szó nélkül nem hagyhatom. Remélem meg lesz a sikere a felszóllalásomnak. Valahol egy a közigazgatásnál alkalmazott tiszteletre méltó ur reászánja magát bizonyos szakkérdés tanulmányozására. Tanulmányát önálló munkába foglalja, kinyomatja s könyvalakban a nagyközönség rendelkezésére bo- csájta megrendelés céljából. Eddig rendben van a dolog. Végtére is, az csak helyeselhető, ha valaki, a szellemi munkájának a termékét anyagilag is kamatoztatni akarja; hiszen különösen a közigazgatási szakírók nincsennek abban a rózsás vagyoni helyzetben, hogy csak tisztelőik számára s meglepetésére szolgáló könyveket Írhassanak s adhassanakdd, hanem munkájának bizonyos anyagi jutalmazását joggal várhatja el, ha erre őt a közvélemény, — a vevőközönség a mű absolut becse után méltónak fogja tartani. De teljes erőnkből tiltakoznunk kell az ellen a mód ellen, ahogy a szakkönyvek szerzői az utóbbi időben akarnak vevőközönségre, vagy helyesebben szólva, — pénzre szert tenni. Az illető szerző megfogalmaz egy erélyes ellátogat Katóhoz s hogy e látogatások szerelemből valók. Irén napról-napra nyugtalanabb lett szerelmében, de a hireknek nem hitt mégsem ; bízott Katóban, . kiket a falu szája még előbb tett jegyesekké, még mielőtt valóban azzá lettek volna. Végre is egy napon Katónak szájából hallotta, hogy mennyasszony és Mihály a vőlegénye. Szegény Irén ! Mily keserves napjai lettek! Szerelmében és barátnőjében csalódva kerülte az embereket s keservében elfogódott szive minden más iránt, »hiszen a szerelem sötét verem.« Három hó múlt el. A fák már sárga lombozattal álltak a kert rögös utjai mentén. Vasárnap volt. A rossz idő dacára a falu apraja-nagyja a templom előtt állott; most van Kató esküvője ! Ugyanazon napon a testben ős lélekben megtört Ida eltűnt a községből s többé nyomára sem akadtak. * * * * Az apácák karéneke elhangzott. A hold már csak gyéren világit be a templomba, ahonnan az apácák párosán indulnak ki. Ott megy Irén is ; némileg megkönnyebbülve, hogy a visszaemlékezés gyors szárnyain átgondolta multját. S mit hoz rá az éj ? — Újabb gyötrelmet és újabb szenvedést. Dienes Istvátí. hangú rendeletet, amelyben a jegyzőnek elrendeli a főszolgabíró, hogy a kérdéses szakmunkát rendelje meg s ennek megtörténtét jelentse be. Tudja a jó Isten miféle közös szentlélek szállotta meg a különféle szerző urakat, de majdnem valamennyi rendelkezésnek ez a főlényege. A megrendelés elrendelése. Pedig nem volna szabad visszaélni a jegyzők alárendelt helyzetével. Hangsúlyozom, hogy itt, ennél nem a főszolgabirákra, hanem mindig csak a szerzőknek túlságosan kifejlett üzleti szellemére gondolok. Tudjuk, hogy a közigazgatási szakkönyvek leghűségesebb vevői a községek és a jegyzők. Már ezért sem volna szabad erőltetni a dolgot. Igazán értékes jó könyvet szívesen vásárol a jegyző, mert hasznát veszi ő is, s általa a közjó is, de ösmeretlen, alkalmi munkák portálására nem szívesen kaphatók csak ha muszáj! A szerző az ügyesen megfogalmazott rendeletet lenyomatja annyi példányban, a hány főszolgabíró az országban van. Mindegyiknek küld egyet-egyet eg}' kedves hangú, kérés mellett. Most jön az, ami benünket jegyzőket a legjobban bánt. A főszolgabírói hivataloknál, a helyett, hogy levéltárba tennék az ilyen megkereséseket, — a referens urak szépen aláíratják a főszolgabíró urakkal a szerzők által küldött nyomtatott rendeletet és kiadják a jegyzőknek teljesítés végett. A jegyző most már az elé a dylemma elé kerül, hogy vagy teljesíti a főszolgabírójának a rendeletét s akkor felesleges költséget okoz magának vagy a községének egy ösmeretlen s esetleg silány mü megrendelésével, vagy előterjesztéssekkel kell kérnie a főszolgabírót a rendelet hatályon kívül helyezésére s ezzel megint csak a jegyzőnek szaporodott a munkája önérzetének megbántódásán kívül. Nem rekriminálok megtörtént sérelmeket, hanem azt hiszem szerénytelenség nélkül kérhetjük Szat- márvármegye nagyrabecsült főszolgabírói karát, hogy jövőre, ha ily előre megfogalmazott és valamely szakkönyv határozott megrendelésére utasító kérést fognak kapni valamely szerzőtől, azt ne írják alá s ne adassák ki a jegyzőknek a főszolgabíró urak. Higyjék meg a főszolgabíró urak, hálás lesz érte a jegyzői kar, mert irodalmi s pláne szakirodalmi sajtótermékeket — a községi autonómia, avagy a jegyzők egyéniségének megalázása nélkül — portálni rendeleti utón nem lehet. A gomba módra szaporodó szerző urakat pedig arra kell felkérnünk, hogy szakmunkáik használhatóságával igyekezzenek maguknak verőket szerezni a községek s a jegyzői kar között és nem a főszolgabírói tekintély s hivatali felsőbéség palástjába takarózva, mely tekintélyek súlya előtt eltörpül a jegyzői kar akarata, akár mily jogos is az. Hiába kicsik, szegények — jegyzők — vagyunk. Benne van ebben a szóban minden tűrés, minden megalázkodás. Kapnikbánya, 1913. Nov. 25. bicskei Komorócy Péter, községi jegyző. HÍREK. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Dr. Mangu Gyula köz- igazgatási gyakornokot tb. vármegyei aljegyzővé nevezte ki. — Kossuth Ferenc vőlegény. Kossuth Ferenc a függetlenségi párt elnöke e hó 25-én tartotta eljegyzését özvegy Benyovszky Móriczné grófnővel. A házasság 1914. év Márciusában lesz. A jegyesek között általánosan ismert régi vonzalom van s igy az eljegyzés széles körben keltett igaz örömet. — Uj kanonok. A király Szent- györgyi Jordán Károly szaniszlói apátplébánost Szatmárra kono- nokká nevezte ki. A nagymivelt- ségü és tudásu főpap a kinevezésre valóban méltó volt. — Nagykárolyi oltáregyesület felolvasóestélye jövő hó 7-én a Kath. legényegyesület dísztermében lesz megtartva. Az estéj Szentiványi Béla kr. tanár tevékenysége következtében igen fényes lesz ; műsora — mely már mindenütt olvasható — igen változatos. — Szatmári uj kir. ügyész. A király Domby Zoltán vámosmiko- lai járásbirót a szatmári kir. törvényszékhez ügyészszé nevezte ki. Saját készitményü s nem gyári áruban még senki sem csalatkozott, ha cipőit Papp László Hagykóroly k refaPIk Gróf Károlyi György-téri raktárából szerezi be. Téli posztó cipők, sárcipők, fiú- és leány csizmák és cipőkben nagy választék! ■ Gsak Papp László által készített cipőt használjon. jm