A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-10-19 / 21. szám
Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap SZATMÁRVÁRMEGYE JEGYZŐI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Kaszinó-utca 10. szám. Telefon 115. Felelős szerkesztő : NAGV ISTVÁN aszatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Előfizetési ár : Egész évre — - Félévre — - Nyilttór sora 40 fillér. — — 8 korona. — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér. Hétköznapok. »Epur si mur«, hanem rohan előre, előre a bomlás veszélyébe, a megA közelgő tél fagyos fuvalma, dermesztő halálszavakat suttog a haldokló természetnek. Lábaim alatt a száradt avar, siró panasz szavakkal sercen, pattan szét. Elszállottmár a csicseri fecske. Elköltözött a falvak lakója, a játszi falusi gyermekek pajtása, a gólyamadár is. Üres a fészek, — csendes a határ. Gondolatimat, mintha a természet halál deleje vonná köré, oly komor, bánatos. Mintha Ossián daliát hallanám borongós éjjelen, melyben ». . . minden oly sötét, minden oly sivár.« Igen a sivárság, az elhagyott- ság bus harangja szól szomorúan, fájdalmasan, a falu tornyában is a nap suhantán. Kongása visszasírja a régi jó időket, a múltak emlékét s busán tekint az elhagyott nemesi földesúri Curiákra, melyeknek repedező falaiban kereplő tücskök és köpörcölő pókok kerestek tanjmt. — Az emberek élni is kedvetlenek, — vagy talán nagyon is élni akarnak. Vándor madarakká váltak a még élő földesúri sarjak, ott azon helyen, hol még a régi dicsőséggel el nem tűntek. Emlékembe jönnek a rég múltak kedves napjai, amikor a földesurak kint a falvakon éltek s a nép, az »Isten adta nép« közt élve, azok minden baját, buját tudták s velők együtt éreztek, velük együtt gondolkodtak s ezek köréje gyűltek, mint a köpüben az anya körül dolgozó méh. A magyar nép mindég megérti földesurát, vezérét> innen a lojálitásnak nimbusszá fel a trónig. Boldog idők! — Hova tüntetek ! — Avagy már nem csak semmisülés, a halál birodalmába. Mert elvitázhatatlan, hogy a magyar földesúri osztály immár nem törődik a néppel, csaknem mindenünnen a város élv nyújtó körébe távoznak, hogy a való életet a falssal felcseréljék — nem kell a falu. Pedig a magyar középosztály nimbusszát, tekintélyét ez adta, ez . . . a falu s miért, mert eredete bele nyúlik a magyar nép szülő — zsenge — a Rhabonbánok szabad életének korára. És sajnos, sok földesúri sarj a város dermesztő, romboló emésztése folytán megtörve sóhajtja e bus magyar dalt »Nincs már nekem földem, csak az anyám sírja . ..« Ezen okok fejlesztették s tolták előtérbe a jegy ők jelen nép- vezéri helyzetét, mert örök igazság, hogy a kimerített viz helyét a vizcseppek kiegyenlítik, tehát az üressé maradt helyet a közólet.ez állással pótolta, töltötte be, mit Dr. Dózsa Kolozsmegye költő alispánja igy jellemzett »a falusi Curiák helyét a jegyzőné tekintetes asszonyom muskátlis tanyája foglalta el.« így tehát az élet által a nép- vezéri helyre minősített helyzetet, törvényileg szentesíteni kell s a helyi kormányzatot joghatósági körrel ellátni s azonosítani az élettel, megnyitni az utat a köz- igazgatás fensikjára, amely tőny- nvel a kormányzat vérsejtei, közvetlen akadály nélküli ereken haladna a szív kamarákba, fel — a legmagasabb belkormányzati tényezőkig. A betegséget az orvosok szerint a folytonossági hiány okozza s igy ezt helyre kell hozni, mert ezt kívánja a perifériális élet s- ezt kívánják a . . . hétköznapok. A jegyzőgyiilés tanulságai Csak most jutok hozzá, hogy papírra vethessem azon impressiókat, a melyeket a szeptember 18-iki és azóta tartott jegyzői gyűlések bennem keltettek. Végre egy gyakorlati és helyes idea. A jegyzői kar tömörülve csatasorba áll, hogy kiküzdje magának azt a posiciót, amely őt hivatásánál fogva megilleti, hogy betöltse helyét a vármegye administrációjában és hogy fellépésének a maga és a községek érdekében súlyt, hatalmat és életet adjon. Ezt a jegyzői kart azonban, amely már annyi csalódáson ment keresztül, amely magára hagyatva van kilökve közigazgatási életünk forgatagába és a melynek emberfeletti munkálkodása tartja fenn a magyar közigazgatást a teljes csődbejutástól, nem szabad meg nem valósítható célok eléréséért csatasorba állítani. Hiba van a vezetésben. Ne vegye- tek tőlen rossz néveri, hogy — elismerem önzetlen — munkálkodásotokat birálat tárgyává teszem, de a személyeskedéstől ment és tárgyilagos kritikával, közös szent ügyünket akarom legjobb tudásom szerint szolgálni és célom nem konkoly- hintés, hanem karunk szorosabb egyesülésének előmozdítása. Mi közkatonák szívesen megyünk a harcba, de annak célja tisztán kell lebegjen szemeink előtt. Ha a vezér maga sem tudja, hogy miért szólítja harcba katonáit, — úgy a csata elveszett. így vesztettünk csatát szeptember 18-án. Pedig mindnyájan ott voltunk. Elszomorodva láttam, hogy válik erőtlen kísérletté első fellépésünk azért, mert rossz volt a haditerv, mert olyan dolgot kértünk a vármegyétől, amelynek teljesítése nem állott módjában. Ezt a kudarcot csak a kierőszakolt „sajnálkozás“ és a referens ur jóindulata enyhítette, aki az összes drágasági pótlék ügyeket jóváhagyó javaslattal referálta be a közgyűlésnek. Hasonlóképen nem volt teljesíthető fuvarátalányunk rendezése iránti kérelmünk. Ne csodálkozzatok tehát,-ha az ily meddő kísérletezésekben való részvételtől a kartársak nagy része távol fogja magát tartani. Fuvarátalányunk rendezésének ügyét uj fonnában kell újból szőnyegre hoznunk. A kinek fuvarátalánya nem fedezi a tényleges szükségletet, módosítsa szervezési szabályrendeletét. Minden községet évenként 52 kötelező és 8 rendkívüli alkalommal Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltők, függönyök, teritők, szőnyegek legtökéletesebb festése. A Bőrkabátok, keztyUk festése. !! Minta után vaió festés!! • Hauff el Sámuel . villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő és vegytisztító Nagy- károlyban, Kölcsey-utca 1. szám. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59. szám. Bármely kénes szin yüés gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. d
