A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-10-19 / 21. szám
2-ik old ai. SZATMÁRME GYEIHIRMONDÓ 21. szám. kell meglátogatnunk. Igazolni kell a főszolgabíróval és hitelesített bizonylattal azt, hogy a községek távolsága szerint mennyi a helyi viszonyok szerint egy fuvar dija, amely összeget 60-szor véve, — megkapjuk, a minimális szükséglet összegét. A legnagyobb mértékben igazságtalan és tűrhetetlen állapot, hogy némely községben a jegyző fuvarátalánya 40— 50 K, holott tényleg évenkint 3—400 K-ra rúg e címen a kiadás. Hasonló módon oldandó meg a körön kívüli nap és fuvardijak kérdése is. Itt egyesületünknek csak annyi a teendője, hogy Alispán urnái kérelmezze az ily irányban módosítandó szabályrendeletek jóváhagyását. Indokoljuk azzal, hogy minden tisztviselőnek, — ha székhelyét elhagyja megfelelő nap és fuvardíjra van igénye. Mi csak a tényleges fuvarkiadásunk megtérítését követeljük, mert nyomorúságos fizetésünket is megeszik a még az ókorban megállapított átalányok. Azt hiszem hiába várunk ennek a kérdésnek országos rendezésére, — pedig bizony mondom, már a körmünkre, nem - a zsebünkre égett. Nézzük most már a következő gyűlés eredményét. Olvasom, hogy az elnököt nagy erőfeszítéssel beválasztották a központi választmányba. Ezért bizony kár volt a nagy erőfeszítés. Mi dolgunk van nekünk a központi választmányban? A mi képviselőinknek az állandó választmányban és a köz- igazgatási bizottságba lett volna a helye. Igenis! Az állandó választmányban azért, hogy részt vegyünk a községeket ős karunkat illető ügyek előkészítésében és hogy tájékozva legyünk mily irányban lesz szükséges a közgyűléseken állást foglalnunk. Mi tudunk községeink ügyeiben alapos felvilágosító és tájékoztató információval szolgálni. Szükséges itt a mi részvételünk azért is, hogy a magasabb jogi alapon előkészített ügyek, amelyek a községek különleges helyzetével számos esetben homlokegyenest ellenkeznek, ami meghallgatásunkkal összhangba legyenek hozhatók. Még ennél sokkal fontosabb lett volna ránk nézve a közigazgatási bizottságba való képviseltetésünk. Ez a fórum határoz másodfokban és feleb- bezhetlenül létünkről. Ide kellett volna egy jegyző, egy lelkes bátor ember, aki nemcsak akarjon, hanem tudjon is kartársai érdekében síkra szállani, aki védjen és oltalmazzon minden jegyzői érdeket. Hát Ti ezt nem tudtátok, nem élveztétek ? Hetvenen vagyunk bizottsági tagok ős ha hívtok mind ott vagyunk. Minden erőfeszítés nélkül gondoskodhattunk volna képviseltetésünkről, de hát mi mindig későn ébredünk. Aludjunk csak tovább. Aki alszik az nem éhes és álmodhat minden szépet. Álmában megfizetést is kaphat szolgálatáért, mert ha ébren van — úgy sem kap. A vármegye községeinek nagy részét tönkretette az árvíz, — ami pénzt a szegény nép elő tud teremteni, azt rettentő módon uzsorázzák ki belőlük a bankok. Nem lehet tehát a köztartozásokat behajtani. Ennek természetes következménye, hogy be kell szüntetni a jegyzők fizetését. Igen! A jegyző az oka, hogy a nép szegény és nem bir fizetni, — tehát lakói j oh._______________________________ Pusztuljon éhen a népével együtt! Hát nektek erre az intézkedésre nem volt mondani valótok ? Ti tudtok élni fizetés nélkül is ? Ha igen, úgy adjatok hálát a mindenhatónak, — de szépen szépen kérünk, hogy reánk is gondoljatok 6 gyermekes családapákra akik még ha meg is kapják nyomorúságos 130 K havi fizetésüket, — abból is keservesen tudnak csak tengődni. Miért nem fordultok Alispán ur jóságos szivéhez és kérjétek, hogy ne hagyjon belliinket a nyomorúságban kínlódni, hiszen úgy sem bírjuk már. Van a vármegyének milliókra menő mindenféle alappénze, — amelyből sziik- ság szerint mindenfelé kölcsönözgetnek, és vegyék kölcsön azt a néhány ezer koronát, ha máshonnan nem, hát a jegyzői nyugdíj alapból. Hiszen égbekiáltó igazságtalanság a szegény jegyzők fizetését ártatlanul megvonni. Hát miből éljünk ha nem kapunk fizetést? Kedves szerkesztő főjegyzőm bizony mondom neked, hogy nekünk nem „hajnalodik“ hanem alkonyodik. Nem akar mi rajtunk segíteni senki, csak hitegetnek. Ami fizetősrendezésunk kérdését is úgy oldják meg, — mint nagy költőnk Jókai egyik regényében a kormányozható léghajó problémáját. Készítünk egy melegített levegővel töltött gömböt és ahhoz kosarat erősítünk. A kosár elé 2 éhes gólyát és egy rúdon csőrük előtt lógatnak egy pár kövér békát fordítjuk, hogy elérhessék. így huzatjait a magyar közigazgatás hajóját és velünk, — éhes gólyákkal. Csak a húzásban az éhségtől fel ne forduljunk. “Reméljük helyzetünk ős a közigazgatás javulását az államosítás bekövetkeztétől. Itt és csalódással kell megállapítanunk, hogy nem a közigazgatás rendezése és a mi sorsunk mostohasága vetette napirendre az államosítás kérdését, — hanoin a politika. Félnek a kiterjesztett választójog következményeitől' ős az itt reánk hárítandó kötelezettségek teljesítése reményében fogjuk megadni a fizetésjavitás- nak nevezett borravalót. Ez a közigazgatási politika torzszülöttje a politika közigazgatás. Nem is foglalkoznék vele, ha bennünket oly közelről nem érinteni. Az előző kormány vetette fel a kérdést oly formában, hogy választójogi reformmal kapcsolatosan a jegyzőket szükséges államosítani. A mostani kormány meggondolta a dolgot és úgy véli, hogy elég lessz a vármegyei tisztviselőket álamositani. Ez jobb és olcsóbb megoldás. Jobb azért, mert az állam szolga- biró és eltudja intézni a jegyzővel a politika dolgát, mig az államosított, jegyzői karral nehezebben boldogulna a vármegyei szolgabiró. Példa az állami tisztviselők nagyobb politikai szabadsága. Szóvei »egy« szolgabirót szükség esetén könnyebb kicserélni mint 10—12 jegyzőt. Olcsóbb pedig azért, mert a vármegyei tisztviselők illetményeinek nagyobb részét ma is az állam viseli, ez tehát kevésbe kerül mig a jegyzői kar államosítása nagy összeget venne igénybe és a közságek reformja nélkül meg nem valósítható. Tiltakoznunk kell tehát az ellen, hogy az államosítás ebben a formában mában megtörténjék. Mélyreható változások küszöbén állunk és egyesületeinknek résen kell államok. Javaslatokat és tervezeteket kell készítenünk a közigazgatás javítása érdekében. Össze kell hordanunk tapasztalatainkat, megfeszíteni minden képességeinket, hogy a magyar közigazgatás uj felépítéséhez mi szolgáltassuk a gyakorlati életnek a mi munkánkon keresztül jegecedett ős megvalósítandó reform anyagát. Ehhez a munkához szükség ’ van mindnyájunkra, de főképen tisztán látó és erélyes vezetőkre. Rácz Dezső, körjegyző. Államosítás. Gróf Tisza István miniszter elnök a munkapártban hivatalosan bejelentette, hogy a kormány legközelebb bemutatja az általános vármegyei tisztujitások elhalasztására, illetőleg a most szolgáló vármegyei tisztikar mandátumának meghosszabbitnsára vonatkozó javaslatot. Elmondta ugyan akkor, hogy a közigazgatás reformjára vonatkozó törvényjavaslattal a legkomolyabban foglalkozik s azt az 1914. év elején szintén be fog terjesztetni. A mostani bizonytalanságra nézve mindenesetre jótékony az elhangzott kijelentés, de meg kell jegyeznünk azt, hogy a tájékozatlanság ezzel csak nagyobb lett, hiszen a tervezett reform irányelvei ismeretlenek s nem látszik remény arra, hogy a nagy horderejű javaslat kellő vita után a a jelzett időn belül törvénynyé váljék. Fizetésünk kiutalása. Az ország csaknem összes hírlapjai megemlékeztek arról, hogy októberben a községi, kör- ős aljegyzőket Szatmárvármegyében nem fizették. Az eset okai ismeretesek; a községek nem fizették be a jegyzői fizetési alap járulékait s az amúgy is 20.000 korona tul- kiadást mutató alap nem fizethetett. Megfelelő tájékozódás után hírül adhatjuk, hogy alispánunk intézkedett az iránt, hogy a jegyzői nyugdíjalapból megfelelő kölcsön folyősithassék. Ezen alaphoz tartozó pénzek nagy részét felmondta s intézkedett az adóhivataloknál a beéi’kező pénzekből való fizetések kiutalása iránt is. Egyben azonban kiíratja az 1912. évi hátralékokat s igy az a kartárs, kinek községénél 1912. évről is hátralék fog mutatkozni: fizetést most sem fog kaphatni. Az ügy e hó 21-ig rendeződik s a fizetések felvehetők lesznek. Saját késziíményii s nem gyári áruban még senki sem csalatkozott, ha cipőit Papp László Dagykároly m Gróf Károlyi György-téri raktárából szerezi be. Gyermek yzandálok, amerikacipők dús választékban Csak Papp Lázló által készített cipőt használjon.
