A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-06-01 / 1. szám
2-ik oldal. A VÁRMEGYE 1. szám. minden téren az avult helyzet újjá építését. Ha vissza tekintünk a múltakra, be kell vallanunk, hogy nem tekinthetünk megnyugvással a közkormányzat eredményére, a jegyzői kar nagy tömegét illetőleg. Most a közélet roham sebességgel követeli a közkormányzat újjá alakítását, a káros mulasztás helyrehozását. Ez az ok, mely engem mint az administrátió katonáját sarkal, hogy a fentebb vázolt igazságokból kiindulva minden pártelvektől eltekintve, jobban mondva egyesítve, egyedül az állam érdekében, a nagy egész javára szolgálni akaró közkormányzati javaslatomat, a politikai pártok mindenikének megszivlelésére ajánljam s kérve kérjem, hogy magukévá téve, alkossák meg együttes cselekvéssel a közkormányzat jövő életre jótékonyan kiható szervét. Tömörüljenek a közigazgatás rendezésében a pártok, tegyék le a csörtető kardot, halgattas- sák el, fügesszék fel a szóharcok csatáját s e fegyverszünet alatt hívják meg a közkormányzat minden rétege tényleges munkásainak kiválóit is, mert ha az állam belkormányzatának rendezése még odáztatik, vagy helytelenül oldatik meg, úgy a fundamentumában már alászállt, illetve alapnélkül felrakott beléleti létük épülete nem reperálható s mihamar összedül. Közigazgatási akadémia. A vármegyei tisztviselők országos egyesülete elhatározta, hogy Budapesten a tényleges szolgálatban álló megyei, városi és községi tisztviselők számára gyakorlati közigazgatási akadémiát létesít. Az akadémia azokat az ismereteket terjesztené, amelyek sem a középiskolákban, sem a főiskolákban nem sajátíthatók el, de amelyeknek tudása a közigazgatás gyakorlati művelésénél mindennapi szükséglet gyanánt jelentkezik. Az egyesületnek az akadémia létesítése tárgyában a belügyminiszterhez intézett felirata szerint a jog- és állam- tudományi továbbképző tanfolyam nem alkalmas ezen ismeretek megadására. Az igazságügy a közigazgatástól ma már teljesen el van választva. Célszerűtlen tehát a jogi s az államtudományi szakban működő tisztviselők számára közös tanfolyamok tartása. Ami a bírákat és ügyészeket érdekli, nem érdekli a megyei és városi tisztviselőket, az ezeket érdeklő dolgok viszont nem érdeklik a bírákat és ügyészeket. Különben is ez a tanfolyam csak a magasabb elméleti kiképzés célját szolgálja, pedig a gyakorlati ismeretek terjesztésére van különösen szükség a közigazgatásban. Olyan tanfolyamra van szükség, amely a városok és községek kulturális, ipari és technikai fejlődése számára termel eszméket s amely ezen eszmék iniciálásához és megvalósításához adja meg az alapismereteket. Az egyesület meggyőződése szerint a jog- és államtudományi továbbképző tanfolyam kettéválasztása elkerülhetetlen. Az államtudományi tanfolyam azután csakis a közigazgatási gyakorlati ismeretek terjesztését szolgálhatná. A felirat második részében rámutat az igazgatótanács arra a körülményre, hogy a külföldön részben a magasabb állású, részben az alantasabb tisztviselők számára számos tanintézet létesült, melyek nagyobbára magánjellegű alapítások, vagy egyes városok és provinciák létesítményei. Ilyen intézet például a düsseldorfi közigazgatási akadémia, amelyet Düsseldorf városa alapított. A vármegyei tisztviselők egyesületének nézete szerint nálunk se lenne célszerű hasonló intézményt kifejezetten mint állami intézményt létesíteni. Áz egyesület elegendő erősnek érzi magát egy ilyen intézmény létesítésére és fentartására, amely főiskolai jellegű tanintézet lenne. Az akadémia egyelőre minden évben csak két hónapra terjedő kurzust tartana október 1. napjától november 30. napjáig, vagy január 1. napjától február végéig. Mint előadók csaknem kizárólag gyakorlati szakemberek szerepelnének. Az előadandó tárgyak körülbelül a következők volnának: A városok és községek vízellátása, csatornázása, közvilágítása, közúti közlekedés, gazdasági vasutak, község- rendezés, iparfejlesztés, mezőgazdasági iparképzés, közigazgatási rendszerek és szervezetek, közgazdaságtan, társadalmi igazgatás, közművelődés, gyermekvédelem. A tandíj egy-egy kurzusra 120 korona lenne. Rendes hallgatók lennének a megyei, a városi s a jegyzői oklevéllel biró községi tisztviselők, rendkívüli hallgatók a jogtudományi és államtudományi oklevéllel biró magánosok. Négy törvényjavaslat. A kormány az elmúlt héten egész csomó törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. Ezen törvényjavaslatok közül belliinket többé- kevésbé közelebbről csak a költségvetési év megváltoztatásáról, a gazdasági szaktanítók fizetésének rendezéséről, a lelkészi illetmények kiegészítéséről és végül az óvónők illetményeinek rendezéséről szóló javaslatok érintenek. Ezen törvényjavaslatokkal annál is inkább kell foglalkoznunk, mert azok a községek belső életére, azok közigazgatási berendezésére, ha nem is közvetlenül, de bizonnyal közvetve befolyással lesznek. A pénzügyminiszter törvényjavaslata a költségvetési évet széjjel választja a naptári évtől és a költségvetési évet julius 1-ével kezdi és junius 30-val fejezi be. A költségvetési előirányzatok minden év december havában tárgyalód- nának, úgyszintén a zárszámadások is. Természetesen az eddig a költségvetési ős zárszámadási évvel kapcsolatos határidőkre vonatkozó összes rendelkezések módosulnak. Az adókivetések stb. határideje a költségvetési év keretébe illesztődik be. A törvényjavaslat még azt is kimondja, hogy részvénytársaságok, amennyiben üzletévüket a költségvetési évvel összhangzásba akarják hozni, üzletévük végétől az állami költségvetési év kezdetéig terjedő időszakról külön mérleget állíthatnak fel és annak alapján állapíthatják meg az osztalékot. Ezen törvényjavaslat 1914. julius 1-vel lépne életbe. A másik törvényjavaslat tisztázza a gazdasági szaktanitónők régóta függő kérdését. A törvénnyj avaslat szerint az önálló gazdasági népiskoláknál alkalmazott állami gazdasági szaktanítónak és szaktanitónőnek fizetésre és természetbeni lakásra, vagy annak hiányában lakás-
