A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)

1913-06-01 / 1. szám

1. szám. A VÁRMEGYE 3-ik oldal. pénzre van igénye. A szaktanitónők két csoportba osztatnak, az elsőbe tartoznak azok, akiknek gazdasági tanítóképzőben szerzett oklevelük van, a másodikba azok, akiknek csak rövidebb gaz­dasági tanfolyam elvégzését igazoló bizonyit- ványuk van. Megállapítja a törvényjavaslat a fizetést, mely 1400 K-től 4000 K-ig emelkedik, mihez hozzájön a XI—XIII. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők lakpénzével egyenlő lakpénz. Az első csoportba tartozó gazdasági szaktanitónők fizetése 1400—3600 K, lakpénz mint a XI—IX. fizetési osztályba sorozott állami tisztvi­selőknek A második csoporthoz tartozó gazda­sági szaktanitónők fizetése 1400—3000 K és a XI—X. fizetési osztálynak megfelelő lakpónz. Az állami gazdasági szaktanítók egy év múlva, az első csoportba osztott szaktanitónők két év múlva, a második csoporthoz tartozók pedig öt év múlva lépnek elő, előbbi kettő 1600 K-ig, utóbbi 1700 koronáig. A tanítóknál és az első csoportos tanítónőknél 4 évi, a második csoport­hoz tartozóknál 5 évi fokozatos automatikus elő­léptetéssel. Az első kinevezés 1400 K fizetéssel történik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a lel­kész! illetmények kiegészítéséről szóló törvény- javaslata szerint mindenlelkészkorpótfékban része­sül, aki oly lelkészségben működik, amelynek jöve­delme az eddigi törvények szerint az 1600 K összegig terjedő magasabb kiegészítésre jogosult, igényt tarthat továbbá a korpőtlékra az a lelkész is, aki oly lelkészségben van alkalmazásban, amelynek (állami) jövedelmi kiegészítésre eddig csakis abból az okból nem volt igénye, mert a lelkészségnek egyházi forrásból eredő jövedelme évi 1600 koronánál többet tett ki. A korpótlékra vonatkozó igény azonban igy is csak annyiban áll fenn, ha és amennyiben a lelkész jövedelme évi 3000 koronát meg nem halad. A korpótlékra igényt adó lelkészi szolgálat a magasabb lelkészi képesítés fenforgásának föl­tétele mellett a lelkészség (helyi káptalanság) elfoglalása napjától kezdve számit. A magasabb képesítés birtokában segédlelkészi vagy hitoktatói minőségben töltött idő öt éven felüli részének feltartania a korpótlék szempontjából felszá­mítandó. A korpótlék együttvéve a beszámítható szol­gálat alapján öt év után évi 400 koronában, 10 év után évi 800 koronában, 15 év után évi 1000 koronában, 20 év után évi 1200 koronában és 25 év után évi 1400 koronában állapíttattak meg, még pedig oly módon, hogy az a lelkész, akinek a jövedelme évi 1600 koronát meghalad, korpótlék címén mindenkor csakis oly összegre tarthat igényt, amennyi a korpótlékkal együtt őt meg­illető évi összjövedelemből hiányzik. Ha valamely hitközségben a hívők száma a i háromszázat el nem őri, a vallás- ős közoktatás- ' ügyi miniszter a felekezeti főhatóságot az illető hitközség önállóságának megszüntetésére felhív­hatja. E felhívás teljesítésének elmulasztása esetén az illető lelkészségtől a korpótlék megvonható. Az állami óvónők illetményeinek rendezé­séről szóló benyújtott törvényjavaslat kimondja, hogy az állami óvónő állami tisztviselő. A fizetés, ha a beszámítható szolgálati idő 2 évnél kevesebb 1100, ha a 2 évet meghaladja 1200, ha az 5 évet meghaladja 1400, ha a 10-et 1600, ha a 15-et 1800, ha a 20-at 2000, ha a 25-öt 2200 korona. A lakás­pénz az állomáshelyek osztálya szerint 5 évet meghaladó szolgálatnál 320—800 koronáig terjed. A nem állami óvodák jogviszonyairól ős a községi és hitfelekezeti óvónők illetményeinek rendezéséről szóló javaslat az óvónőket köztisztvi­selőknek minősiti, illetményeiket közigazgatásilag biztosítja, kimondja az élethossziglan való alkal­maztatást. A fizetés az állami óvónőknél 200 koro­nával kevesebb. A megszabott fizetősre való ki­egészítés állami segélylyel történik. KÖZIGAZGATÁS. Adókivetési előmunkálatok junius hónapban. A városi és községi közegek a 26412—913. számú pénzügyigazgatósági rendeletek értelmében a junius hónapban közszemlére kiteszik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletekre nézve a kir. pőnziigyigazgatóság által készített adókiszá- mitási javaslatokat tartalmazó lajstromokat. El­készítik a hadmentességi díjról szóló összeirási lajstromokat az 1899. évi „Pénzügyi közlöny“ 4. számában közzétett 101179—898. és az 1909. évi „Pénzügyi közlöny“ 27. számában megjelent 100197—1909. számú körrendeletek szem előtt tar­tása mellett és kitöltik a lajstrom mindazon rova­tait, melyek szükségesek arra, hogy az azokban foglalt adatok alapján a kir. pénzügyigazgatóság a hadmentességi dijat kiróhassa. Áz elkészített összeirási lajtromokat a nyilvántartási jegyzékek­nek ős a változási kimutatásoknak, valamint a díjköteles egyénektől bevett vallomásoknak hozzá­csatolása mellett a kir. pénziigyigazgatóságnak megküldik. Kiteszik közszemlére az érvényesített föld és házbirtok után kivetett általános jövedelmi pótadó lajstromokat. A pótadót a főkönyvekben előírják és az adózókat egyúttal figyelmeztetik, hogy netáni felszólamlásokat az adóív kézbesíté­sétől számított 15 nap alatt a községi elöljárósághoz előterjeszthetik. Végül a fegyveradóra vonatkozó bevallások benyújtása iránt a pőnzügyigazgató- ságtól vett hirdetményt közzéteszik. Az uj községi törvény. A városok fej lesz té- j séről szóló 1912. évi LVIII. t.-c. 30. szakasza utasította a belügyminisztert, hogy a törvény í életbeléptetésétől számított két év alatt a váro- I sok szervezetéről, közigazgatásáról ős háztar­Saját készifményü s nem gyári áruban még senki sem csalatkozott, ha cipőit PAPP LÁSZLÓ Nagykároly, Gróf Károlyi György-téri raktárából szerezi be. Gyermek yzandálok, amerikai cipők dús Választékban csak Papp László által készített cipőt használjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom