Szatmári Újság, 1918. március (2. évfolyam, 52-78. szám)

1918-03-28 / 75. szám

Szatmár, 19i8. március 28.. 2-t.k okiak veszieségazámot. Sem Olaszországban, sem Oroszországban nem szenvedett az ellenség 1 ilyen veszteségei, A nagy veszteség magya­rázata az angolok szívós ellenállásában, a francia, amerikai ellentámadásokban rejlik. Ehhez jön, hogy az angol gyalogságot a rövidre tú elő saját tüzérségük is gyilkolják. N gyszámu angol hadosztály teljesen meg­semmisült. Lloyd Gesrgje felsfd*. Rotterdam mire. 27, Londonból I jelenik: A feszti ;íség óriási. Repington I ezredes ellenzéki csoportja tloyd Ge­orge! teszi felelőssé az esetleges súlyos vereségért, mert kétségtelenné vált, hogy az angol védekező harc tervét a j franciák dolgozták ki és irányították. | A német tüzérség — mondja — na- j gyón nagy' áldozatot követel tőlünk, j Legjobb katonáinkkal védjük most ál- j fásainkat. Kérdezik, mint a franciák í annak idején Verdunnél, amelyért két- j százezer francia vérzett el, — hogy nem volna-e tanácsosabb idejekorán ; területveszteség árán is visszavonulni. í A román békekötés. Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse közli: A román békeszerződést még nem írták alá, azonban a béke megkötése minden órában várható, A cs. és kir. sajíóhadiszállásról jelentik: A király a románjával való békekötés alkalmából a következő ki­tüntetéseket adományozta; Lipót ba­jor hercegnek, Minden burgnak és Mackensennek a Mária Terézia-rend nagy keresztjét, Ludendorffnak a nagy katonai érdemérmet, Hoffmann tábor­noknak a vaskoronarend első osztá­lyát. A Somme hídjait fel robban­tották« A Times haditudósítója jelenti: Az an­golok a Sommeon átvezető hidakat, egynek kivételével felrobbantották. A németeknek mégis sikerült a Somme nyugati pariján meg­vetniük lábukat. Tizenegymillió ember csalója. A Morningpost szerint a nyugati fron­ton tiz-tizenegymil!ió ember áll fegyverben egymással. 9 fehérgyarmati hősök m!ä. Estélyek az emlékmű javára. Fehérgyarmat, márc 25. Fehérgyarmat polgársága műkedvelő előadással, hangversennyel egybekötve Ünne­pelte meg március 15 et. Az ünnepély szó­noka Tóth Sándor turistvándii református lelkész volt. Hazafias hévvel, átérzéssel be­szélt a 70 év előtti március hőseiről s a mai hősökről, azokról a glóriás hó .Okról, akiknek enlékét megörökíteni szent kötelességünk. Ügyes gond lat szövéssel, találóan rajzolta meg a készítendő emlékművet. Az ünnepélyre összeállított férfi- és ve­gyes-kar szép énekszámokká) szerepelt. Az előadott darabok figyelmes kidolgozásáért, dicséret, elismerés illeti az éneklő tagokat, de főképpen elismerést érdemel a kar lelkes, szakképzett vezetője, Nemes Károly ig. tanító, __ Szaf m át i Ujs ag k« hosszas, nagy türelmet igénylő munkával j készítette elő az énekszámokat. Általános érdeklődés, feszült figyelem ] mellett adtak elő ügyes műkedvelő ifjaink és j leányaink két kisebb színdarabot, z ilahy I.a- jos „Rongyos Katona“ cimü, háborús vonat­kozású mesejátékát és Hevesi, — Sterényi „Nyár“ cimü egy felvonásos idylljét. — A darab .k szereplői egyéniségüknek megfelelő szerepeiket a legjobb tudással, a komoly sze­repek alakítói átérzéssel, mások természetes humorral, többen mesteri ügyességgel ját- j szőtték meg: Nagyob rész-t nyilvánosan nem ! szerepelt, vidéki műkedvelőkről léven szó, ! annál inkább meglepő volt az ueleven ter­mészetesség, otthonosság, melylyel a szín­padon mozogtak. A közönség tetszésének, elragadtatásának legjeiiemzőbb fokmérője az, hogy március 24-én vasárnap este szép szá­mú közönség előtt lehetett a darabok elő­adását fnegismélelni. Az estély erkölcsi sikeréért a szereplő­kön kívül köszönet illeti azokat, kik a szín­pad felállításában, a változatok s díszletek előállítása és elrendezésében, szakemberek jártasságával működtek közre. Az anyagiakban elért meglepő szép eredmény a közönség áldozat készségéről tesz bizonyságot A március 15-iki bevétel 2808 kor. volt, mely a színdarabok március 24-iki megismétlésével 3351-re emelkedett. — A felmerült kiadások levonása után, mintegy 2650 kor. marad a hadban elesett fehérgyar­mati hősök emlékművére. Azoknak, kik az emlékmű létesítéséhez jegyek megváltásaival' vagy felüifizetésükke! szívesek voltak hozzájárulni, e helyen fejez­zük ki hálás köszönésünkét. Jegyeiket megváltották: Br. Kende György 3Ó K, özv. Mándi Károlyné, dr. Bor­ne isza Béláné, Horváth Jenő, özv. Kálnaki Jáuosné és Csigái József 20—20 kor. Diet­rich Tibor 16 kor., Goldstein Sámuel, Kiss Zstgmond, Klein ígnácz, özv. Spitz Adolfné, Mártonffy Miklós, Kalydy István, özv. Rácz istvár.né, özv. Nagy Gézáné, dr. Sternberg Gyula és Bakó L&izló 10—10 kor. özv. Cso­rna Józsefné és Sikké István 8—8 kor. So- I mogyi Ferencz, Kovács József és Kovács Ká- \ roly 5—5 kor. özv. Bagi Józsefné, Krausz Ilonka, Goidsteir. Mayer, Nagy Imre, K. Nagy í Péter, özv. Kormány Károlyné, Seres Károly, özv. Fáb:án Károlyné és id. Kézy ígnácz 4—4 kor. Csüry István 2 kor. FeJfllfizettek: dr. Jármy Béla 46 kor. özv. Paraghy Oyu- láné 15, Illyés Károly 14, Vaszkó Gyula 12 kor. Kaíydi Gyula, Kormány Lajos, Richter Lajos, Bart János 10—10 kor. dr. Gárdos Rezső 12 kor. Gacsáíyi László 7 kor. Fodor Jenő, dr. Szapíonczay Sándor, Gacsó László, Kövér N. ReimhoScz Zoltán, Szász Albert, Paragh Mihály és Izsák Mór 6—6 korona. Szarka Imre és Kaufman Kálmán 8—8 kor. Magyar Endre, Mester Gábor, Kerekes Sán­dor 5—5 kor,, Tóth Sándor, Seres Géza, Docsa László, Bornemisza Imréné Majtis, Miski László, Kovács Károly, Korpanai Jó­zsef, Kacsó Lajos, Kalydi Ferencz, Kézy Gábor, Nemes Károly, Bihari Endre, Kor- ponai Zsófia és Galambos Zoltán 4—4 kor. Ács Mihály 3, Boros Miklósné, Bihari Ber­talan, Tóth Györgyné, Hodosy Ferencz, Bó- csi József, Demeter Károlyné, Szalai Sándor, Balogh Gyula, Miski Géza, Tóth Mihályné, Gacsó László, Tar Gyula, Halász Antal, Mohácsi Károly, Seres Géza, Nics Lajos és Hurin Gyula 2—2 kor. Braun Márton, Ju­hász István, Sikkó Lajos, Borcsik Imréné, Tuiff József, Tóth Lajos, Kormány Lajos, Braun Ella, Blau Jolán, Seres Lajos, Márics Vitális, Grász György, Kovánnai László, Em­ber János ás Buzi N. 1—I kor. Varga Jó­zsef zenekara 40 korona. A szives adományokért hálás köszöne­tét fejezi ki a rendezőség. I —----|| -------=| ....... =3 Ut cai lapelárusitókat felvesz a Kiadóhivatal HÍREK. — A főispán elutazott. Jékey Sándor főispán,, aki hétfő ófa Szatmáron időzött, szerdán este visszautazott székhelyére, Nagy­károlyba. — Bankfúzió Szatmáron. A Szat­mári Egyesült Bank és Takarékpénztár Rész­vénytársaság ma tartotta évi rendes közgyű­lését, amelyen igen nagy számmal jelentek n g az intézet részvényesei. A közgyűlés ve- zelesére dr. Haraszthy Bélát kérték föl. Az igazgatóság jelentését és a zárszámadást a közgyűlés elfogadta és az igazgatóság javas­latára kimondották az egyesülést a Szatmári Termény és Hitelbankkal. Amint már e kér­désben előbbi számunkban közöltük, a be­olvadás leglényegesebb föltétele, hogy min­den három Egyesült Takarékpénztári rész­vény he.yeft kapnak a részvényesek egy Szatmári Termény és Hitelbank-részvényt és készpénzben minden részvény után 10 ko­rona, tehát három részvény után 30 korona ráfizetést. — Aludni ... A kilenckor fekvő és nyolckor kelő emberek talán nem is tudják, hogy mi az alvás, de mi, kiket az éfjél min­dig ébren talál, egészen más fogaimat alko­tunk róla. Nekünk nemcsak közönséges al­vás, álom, de drága álom, egyetlen, kicsiny, mindentadó álom ! — Éjfél után egy órakor, ha kifáradt a test, az agy, nem kincs, jobb élet kell, csak álom. Aludni!.. . Nem gyű­lölünk senkit, nem akarunk bosszutállni, csak szeretnénk lefeküdni. Aludni! ... A kifáradt elme szundikál a sorokon s még a vért és va=at is álomnak nézi. Az egetvefő célok összezsugorodnak egy kis puha ágyba és elférnek a takaró alatt, aláírva és elis­merve mindent csak hagyjanak aludni ma, de holnap már nem! — nem éjfélig ... Elindulok hazafelé. Alszik a város. Milyen boldogság! . . . Kapukulcs nyikorgása . . . Hajnali kakasszó . . . Már a lépcsőn járok. Egy fok, még egy, kettő, három! ... És hogy, hogynem, lecsavarom a villanyt. Bol­dogan nyújtózok végig az ágyban, magam­hoz ölelve vágyaimat. Aludni 1 . . . A lép­cső .. . Egy fok, még egy, — dehogy, hisz' már az ágyban vagyok! . . . Vagy úgy? ... És hogy, hogynem etalszom s álmodom . . . (f. j.) — Honnan ágvuzzák Parist ? Pá­risi jelentések szerint a német csodaágyu, amely Párist ágyazza a Párisiól 122 kilo­méterre levő Stgabián vidékén van. — Páris. A német ágyuk szorgalma­san ágyuzzák tovább Párist. Minden reggel hét órakor megszólal a chauny-i csoda és tiz perces szünetekben ontja a német had­sereg üzenetét Páris felé. A német haderők ugyanezzel a pontossággal, makacssággal és ugyanezzel a rettenetes erővel dübörög­nek előre. Nincs megállás és nincs kegyelem : Franciarszág sorsa beteljesült és az a vélet­len, hogy a német ököl elsősorben az angol frontra sújtott, egyáltalán nem garantál kí­méletet a francia szövetséges iránt. Fáj a szivünk Párisért, — kinek szive nem fáj érte ? de az a konokság, amelylyel a saját fejére zúdított a német halálbombákat, eltolja a részvétet nyugalmasabb és tárgyi tagosabb időkre. Ami részvét, szeretet és aggodalom elfér a megtépázott szivekben, az mind azoké a hősökké, akik be akarják fejezni a hábo­rút ezzel a csodálatos nekiiramodással, amely­nek a végét nem is lehet látni. A német had­sereg és a német tudomány felvette a ver­senyt az egész világgal , amely szinte kivétel nélkül ellene sorakozott. Lehetetlen közöm­bösen nézni ezt a rettenetes mérkőzést, lehe­tetlen tudomásul nem venni, hogy a békéért verekszenek a harcosok, lehetetlen minden másról meg nem feledkezni, hogy a hit, az akarat és a szolidaritás minden cseppje a német döntés javát szolgába. Anglia a világ- történelem során most szenvedte el legna-

Next

/
Oldalképek
Tartalom