A Szatmári Országos Tűzoltó Kongresszus Lapja, 1908 (1-2. szám)

1908-08-14 / 1. szám

A SZATMÁRI ORSZÁGOS TŰZOLTÓ KONGRESSZUS LAPJA.

Tankóczi Gyula parancsnoksága alatt 1906. évi október 12.-én foglalta el.

Ferency alatt volt az 5000.-ik őrség, létesült továbbá a vizjárművek rendszere; a tűzoltó telefonhálózat kiépítése; uj gépek és a tolólétra beszerzése; lovaknak az őrtanyán való állandósítása; a tűzoltói nyugdíjintézmény megalkotása ; és a mászóház felépítése, s általában az ügynek lehető jó akarattal minden irányban való kifejlesztése.

Ugyanő öt tanfolyamban kiképezte a helybeli közös és honvédhelyőrséget és két ízben volt szerencsés József királyi herceg Ő fensége elé a tűzoltó csapatot kivezetni. Az oktatásért, nem említve az alsóbb katonai parancsnokságokat, a hadtestparancsnoktól és a honvédelmi minisztertől köszönő okiratot kapott.

1893. évi junius 18.-án mutatta be 2000 néző előtt Ferency a honvéd-tűzoltókat a királyi hercegnek a saját nevéről nevezett honvéd laktanyában.

A gyakorlat mozdonyfecskendő iskolaszereléséből, iskolamászásból, magas ugrásból, ereszkedésből s végül a huszonnégy méter magas tetőzetre intézett főtámadásból állott.

A gyakorlat bevégeztével a kir. herceg Ferencyhez a következő szavakat intézte:

»Igen köszönöm önnek buzgóságát, melylyel honvédelmet tűzoltókká kiképezte s ezáltal nemcsak ügyszeretetének, hanem hazafiságának is tanujelét adta. Honvédeimen szintén látszik a jó törekvés és előhaladás. Ismételve nagyon köszönöm!« (Tüzrendészeti Lapok. Budapest, 1893. évi 13. szám.)

Ferency után főparancsnokul Nád- pataky Gusztáv tűzoltó tiszt, bankkönyvelő s utóbb csendőrhadnagy következett, a ki ezen minőségben alig hét hónapig szolgált, de Jigybuzgóságával s elevenségével, különösen pedig a gőzmalmi tűzoltóság !'-Hiivásával, javára vált az intézménynek

Kiss r icon elnök hivséges szeretettel s Idásan adminisztrálva ölelte magához dz egyesülete t 1898. évben tör- | tént haláláig.

Utána két évig interregnum következett s ezután Jákó Mihály bankelnők teljes buzgósággal viselte az elnöki és dr. Korbai Károly főkapitány az alelnöki tisztet; mig végre 1901. év közepén az egyesület igazgatását is teljesen a műszaki csapat vette át.

Nádpataky főparancsnoknak városunkból való elköltözése után ez állásra a törvényhatóság Tankóczi Gyula főkapitányt választotta meg, aki 1900. évi szeptember 2-től vezeti a testület ügyeit.

Tankóczinak polgári állásánál fogva mindenik elődje fölött szemmel látható előnye van s azt az egyesület javára mindenkor teljes buzgósággal értékesitette is.

Már egymagában az a ténye, hogy b. e. Meszlényi Gyula püspök áldozatkészségéből meg tudta szerezni az 1904. évi szeptember 25.-én felavatott tűzoltó-őrtornyot és tető alá hozta a mai emeletes őrtanyát, mely két intézménynek nincs párja az országban, elsőrangú esemény lenne bármely tűzoltóság történetében is.

Alatta jöttek létre 1901-ben a legújabb alapszabályok, a gőzmalmi tűzoltóság végleges szervezése; a mentő-osztály felállítása; a szertár magas fokú kiegészítése; a hivatásos tűzoltóság javadalmának emelése; az állami ménteleposztály, közös és honvéd helyőrség legénységének, valamint a vasutasoknak tűzoltói szolgálatra való folytatólagos kioktatása; a tagoknak széles körben való toborzása; a katonai laktanyáknak tűzoltó-gépekkel való ellátása; a” tűzoltó laktanyában a tűzoltói célokra szolgáló vízvezeték kiépítése; a lovak létszámának fölemelése; alatta ülték meg továbbá a 10,000.-ik őrséget.

Parancsnoksága idejében, ezen év augusztus 14—17. napjain tartják meg

Szatmáron az országos tüzoltó-kongresz- szust, melyet a székesfőváros s az ország minden részéből egybesereglett számos testület, valamint a város és messze vidék nagy közönségének részvétele valódi országos ünneppé emel.

Ugyanezen kongresszus alatt, augusztus 15.-én alakul meg az Északkeleti tűzoltó-kerületi szövetség, mely Bereg, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Ugocsa s Ung vármegyéket, valamint Szatmár- Németi sz. kir. várost csatolja működési körébe.

Tankóczi 1901. évi uj alapszabályai akként vannak átdolgozva, a mint azt a parancsnok személyének újabb választási módja s a testület egész vezetésének a műszaki csapat kezeibe jutása elkerülhet- lenül szükségessé tették.

Végül reá kell mutatnunk Tankóczi teljesen uj csapáson haladó ama legutóbbi alkotására, melylyel a tűzoltói költségek beszerzését telkek, szobák, adók és foglalkozások után a közadók természete szerint kivetendő és behajtandó tűzvédelmi dijak által biztosítja. Ezt a rendszert, mely nagyban és egészben a belügyminiszter jóváhagyását már meg is nyerte s mely Szatmáron 1909. évi január

1.-én életbe lép, alább egész terjedelmében annyival is inkább megismertetjük, mert az a tűzoltóságok életében teljesen a jövő zenéje.

Általában igen nehéz ezen cikknek szűk keretében vázolni mindazt, a mi a testület 34 éves történetében előfordult.

Ha minden tekintetben és minden időben meg nem felelhetett is az egyesület a hozzáfűzött várakozásnak, de arra büszke lehet, hogy kebeléből a kitartás, jóakarat és buzgalom sohasem hiányzott, s ez irányban lankadatlan szereteíével Thurner Albert segédtiszt és Litteczky Endre vizszerző parancsnok első sorban kiemelendők és méltán vlundók, a kik tudásukkal mindi« az :.!^s tagok között állottak.

Thurner Albert a Ferency rábeszélésére 1891-ben lépett be a testületbe; mint oktató tanár, annak minden tanfolyamában nagy sikerrel részt vett. A 10,000.-ik őrség megölése alkalmából szerkesztette a »Tüzet-tűzzel« cimü s ma szerkeszti a kongresszusi lapot. A tűzoltó torony fölavatása alkalmából nagyszabású emlékbeszédet mondott. Kiváló része volt legújabban az önkéntes tagok toborzásában s mint ismert szervező tehetséget, 1905-ben kiküldték Szegedre, az ottan tartott országos tűzoltó-kongresszus tanulmányozására.

Tudását és ismereteit ma, mint a szatmári országos tűzoltó-kongresszus titkára értékesíti s hosszú idő óta, fáradást nem ismerő buzgalommal, éjt s napot egg3'é téve szenteli gondjait e kongresszus sikerének.

A méntő osztály 1902. év óta működik. Megalapítását, sürgetésével és szaktudásával leginkább dr. Vajay Imre kerületi s tb. tiszti főorvos mozdította elő, ki Budapesten maga is tanult, hogy a szatmári mentőket ismétlődő tanfolyamokban kioktathassa.

Ugyanezen célból dr. Aczél Károly budapesti mentőorvos is járt az 1904. és 1908. években Szatmáron.

Kállay Imre budapesti tűzfelügyelő fővárosi mintára 1908-ban oktatta ki a szatmári tűzoltóságot s rendezte be a laktanyát.

Az országos tűzoltó-tanfolyamon tagjaink közül oklevelet szereztek: Ferency János 1890., Mónus Lajos 1891., Tankóczi Gyula 1901., Mónus A. Sándor 1903., Ferencz Ágoston és Szőllősy Gusztáv 1907.

Mónus Lajos alparancsnok és tűzfelügyelő a testület alapítása óta áll annak szolgálatában, hű részt vett jó és balsorsában, a szolgálatvezetésben, valamint a gyakorlati és elméleti kiképzésekben.

A testület fennállása óta szolgáltak:

mint elnökök: Böszörményi Károly, Kiss Gedeon és Jákó Mihály;

alelnökök: Kiss Gedeon, Jákó Mihály és dr. Korbai Károly;

főparancsnokok: Grabovieczky J. Leo, Száz Géza, Jékei Károly, Ferenczy János, Nádpataky Gusztáv és Tankóczi Gyula;

alparancsnokok: Hármán Mihály, Nagy József, Soltész Kálmán, Ferenczy János, Mónus Lajos és Kádas József;

titkárok: Csomay Imre, Gönczy Sándor, Ferenczy János, Thurner Albert, Ruprecht Sándor, Ferencz Ágoston és Flontás Döme;

jegyzők: Száz Gábor, Ferenczy János, Thurner Albert, Haller Ferenc, Hajdú Károly, Flontás Döme és Mónus A. Sándor;

segédtisztek: Berky Dezső, Litteczky Endre, Ferenczy János és Thurner Albert ;

szertárnokok: Jeney Károly, Ruprecht József, Endrédy Kálmán, Kádas Albert, Papp István és Reinelt Ágoston;

pénztárnokok: Kertészffy Gábor, Tei- telbaum Herman, Ruprecht József, Szűcs József és Bölönyi László.

Fizetéses tűzoltók szolgálatban: Suba Sándor 1890, Máté Bálint 1892, Kisújszállási Bálint 1893, Kiss András 1898, Kókai Károly, Tereh József, Tatár Bálint, Török Lőrinc, Bodó Sándor és Balog Károly 1907.

Nyugdíjazott tűzoltók Újházi Károly és Pinczés István.

, Az újabb korból kiemeljük szolgálati érdemeikért és buzgalmukért a következő négy szakaszparancsnokot: Ferencz Ágoston tanácsjegyző s tart. tüzér- hadnagyot, ki úgyis, mint a törvényhatóságnál a tűzoltóügyek előadója, az intézménynek kiváló szolgálatot tesz, továbbá Fleckenstein Istvánt, Szőllősy Gusztávot és Morvái Jánost; végül Braustein Ferenc őrparancsnokot, ki érdemekben az előbbiekhez méltán csatlakozik.

Ami az egyesület vagvöni viszonyait illeti, feljegyezzük, hogy az 1907-iki saját üéUvJóri mra/iy' v í0™ f" saját

vagyona /'jtf u 20' f

Ezen kívül használ az egyesület szerekben, szerelvényekben és gépekben 21326 K 10 f városi vagyont s 1907 évről kapott a törvényhatóság pénztárából ez évi háztartására 21,793 K 66 fillért.

Ködben van előttünk a jövő; emberi szem nem láthat be elfátyolozott méhébe; de bízunk Istenben, kinek dicsősége föl van írva felszentelt zászlónkra, hogy egyesületünk, mely a szeretet és önzetlenség szövetkezete, mind inkább fel fog emelkedni s a múlt tövisei után egész teljességében meglátja a jövő viruló rózsáit!

ofl tű%>.

(Schiller „Harang“-jából.)

Jótékony a tűs ereje,

Melyet ember kés fékese S ha mit alkot nagyot, dicsöt, Es égi láng segíti őt;

JDe jaj! mily rémessé lessen Ha lábra kél bilincstelem.

Ha önnyomán jár ssertessét Ssabad természet lányaként.

Jaj, ha börtönét ledöntve Orjássá nő féktelen’

S népes utcán lángot öntve Messze száguld hirtelen! Nincs, mit elem úgy gyűlölne, Mint mi embertől terem. ■

A felhőkből Áldás támad,

Eső árad;