Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2020. nyár (6. évfolyam, 2. szám)
Szatmári szerzők
Lakatosné Fleisz Katalin 1978-ban született Nagykárolyban. Irodalomtörténész. Kolozsváron él. LAKATOSNÉ FLEISZ KATALIN Beszéd és tapasztalat Krúdy Gyula egyik korai novellájában Jelen tanulmány a Krúdy-nyelv beszédszerűségét a tapasztalat fenomenológiai-hermeneutikai hagyományból kölcsönzött fogalmával közelíti meg. A tapasztalat ebben a gondolatkörben termékeny szempontokat kínál az irodalom szövegeinek értelmezésében is. Az, hogy a tapasztalat hogyan jön létre, miként válik az értelemteremtés forrásává mindig is izgatta a filozófiát. Hans-Georg Gadamer a hagyományban történő megértésnek is tapasztalatjelleget tulajdonít, amely szerint a megértés egyszeri, személyes találkozás, tehát nem rendelhető alá valamilyen általános, mindenkire érvényes tudásnak. Gadamer Arisztotelésztől kiindulva olyan gondolkodók tapasztalatról szóló elképzelését követi nyomon, mint Hegel, Husserl és Heidegger. Ugyanakkor elutasítja azt az elképzelést, amely a tapasztalatot kiindulásnak tekinti általános fogalmak megalkotására, ehelyett — Hegelhez kapcsolódva — az elvárást keresztező /^'mozzanatát hangsúlyozza. Olyan váradan, meglepetésszerű történés — mondja —, amelyben a tudat számára valami új keletkezik. Azonban a tapasztalat nem pusztán a filozófia diskurzusában nyer különös jelentőséget. Legáltalánosabban az értelemteremtés folyamatát jelenti. Elsősorban történés, esemény, amely bevett elképzeléseinket, elvárásainkat felforgatja. Ha csak a mindennapi használatát tekintjük, akkor is elsősorban a személyes találkozást, egyszeri eseményt értünk alatta, amely valami új tudásnak a lehetősége. Azonban, ha szélesebb elméleti összefüggésbe kívánjuk állítani, Tengelyi László Tapasztalat és kifejezés című könyvét3 említhetjük, amely ugyan a filozófiai hagyomány tapasztalat fogalmának újraértelmzesét tűzi ki célul, azonban kitekintést tesz a filozófián kívül az irodalom, a nyelv, a történelem területére is. Abból az elgondolásból indul ki, miszerint a tapasztalat olyan a tudattalanból meglepetésszerűen előtörő történés, amely előzetes elvárásainkat keresztezi, ezáltal új értelmek teremtődésének feltétele. A tapasztalat eseményjellege folytán ellenáll minden rögzítésnek, fogalmi kategorizálásnak. Hiszen megszilárdult tapasztalatainkat egy új tapasztalat bármikor érvénytelenítheti. Ezért mondja Tengelyi, hogy a tapasztalatot „áramló sokértelműség” jellemzi. 23
