Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2020. nyár (6. évfolyam, 2. szám)
Események, évfordulók
T. SZABÓ CSABA Régiónk kollektív sebeiről és lehetséges kiútjairól A múlt év december 6-7-én Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bibliai Tanulmányok központja és a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszéke közös, nemzetközi konferenciát szervezett Wounded identities in Central-East Europe. Religious and Political Identification {Sebzett identitások Köfiíp-Kelet Európában. Vallási és politikai identifikáció) címmel. Az esemény ugyanakkor a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem által Convivence — religious pluralism research group néven létrehozott új kutatóközpont bemutatkozása is volt, amely előre jelezte a szoros szegedi és kolozsvári kapcsolatokat. A konferencia — bár elsősorban a tudományos közösség tagjainak szólt — mondanivalójában és az ott megfogalmazott problémák tekintetében jelentős üzenettel rendelkezik a makro-társadalom számára is. Az új kutatóközpont és a konferencia fő hipotézise prof. dr. Máté-Tóth András szegedi valláskutató, egyetemi tanár nemrég, monográfia formájában is közölt hipotéziséből indul ki, aki a „wounded collective identity”, azaz „sebzett kollektív identitás” fogalmát megalkotva, Közép-Kelet-Európa — tehát értelmezése szerint, a balti államok, Közép-Európa és a Balkán — vallási, társadalmi, politikai és kulturális jelenségeiben egy olyan közös, több évszázadra visszavezethető sérelem-történetet állapított meg, amely egyrészt különbözik Európa más régióinak sérelem-csomagjától, másrészt számos ponton közös identitást alkot ebben az egyébként regionális jegyeiben igen változatos nagyrégióban. Máté-Tóth András sebzett kollektív identitásának fogalma nagyon hasonló a Szőcs Jenő és Bibó István történészek által kidolgozott regionális és kulturális elvekhez, de újdonságként, egy sokkal részletesebb elméleti és vallástudományi oldalból közelíti meg tágabb értelemben vett régiónkat. A neves magyar vallástudós szerint, a balti államok, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária és a volt jugoszláv államok olyan történelmi és politikai folyamatokon mentek át az elmúlt 4-5 évszázadban, amelyek különleges, Európa nagy régióin belül sajátos egységgé formálták ezt a régiót. A közös pontok és sajátosságok ugyanakkor leginkább egy sebzett közös identitás formájában nyilvánulnak meg, amelynek alappillérei a kései modernitás, az emberi jogok és demokratikus intézmények ingatag jellege és kései érkezése, valamint egy erős, fájdalmakra, feldolgozatlan múltra és sebzett identitásra alapuló önazonosság, önmeghatározás. Az új szegedi kutatóközpont és a kolozsvári nyitókonferencia is ennek a sebzett kollektív identitásnak a fogalmát járja körül. A konferencia előadói — többségében romániai és magyarországi előadók - változatos témákban tartottak előadást, körbejárva a romániai roma közösségek identitás-változásait a vallási hovatartozásuk függvényében, a Román Ortodox Egyház 1989 utáni identitáskeresését, a szerbiai vallási pluralizmus dinamikáját és tankönyvekben megjelenített összeütközéseit, az erdélyi magyar kisebbség vallásosságának sajátosságait, a muszlint közösségek identitás-válságát Európában és nem utolsó sorban, az ókori emlékek ideológiai felhasználását a kortárs politikai és identitás-építő diskurzusokban. Az előadások közös pontja a Máté-Tóth András által megalkotott sebzett kollektív identitás fogalma volt. Közép-Kelet-Európa államainak és népeinek kortárs identitása, 101
