Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2020. tavasz (6. évfolyam, 1. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
Anikó, Sánta Szilárd, H. Nagy Péter, Bárczi Zsófia, Csehy Zoltán, Keserű József, Beke Zsolt, Vida Gergely, Kocur László munkásságát. A szépirodalomra a posztmodern irány volt döntő hatással, olyannyira, hogy az 1980- as évektől irodalmi kánonná vált. A legjelentősebb művek között Németh Zoltán megemlíti Grendel Lajos Éles lövészet (1981.) című trilógiáját, valamint a Galeri (1982.), Áttételek (1985.) című műveit, Hizsnyai Zoltánt, aki 1988-ban megalkotta a kitalált Tsúszó Sándor költő alakját, akiből közös írói álnév lett olyan szerzők számára, mint Tálamon Alfonz, Csehi Zoltán, Z. Német István, Szombathy Bálint, a kárpátaljai Balia D. Károly. A cikk szerzője a továbbiakban méltatja a Kalligram kiadó tevékenységét, ahol a szlovákiai magyar szerzők mellett az összmagyar irodalom képviselőinek alkotásait is kiadják. Itt jelentek meg szlovák fordításban Mészöly Miklós, Nádas Péter és Esterházy Péter művei. Méltatja a tanulmány szerzője Gazdag József Kilátás a% ezüstfenyőkre (2004.) című könyvét, Tóth Anikó Kényszilánkok (2005.) című alkotását, Huncik Péter Határeset (2008.), Norbert György Klára (2004.) című alkotásait, valamint Csehi Zoltán költői és fordítói munkásságát, Mizsér Attila Habnélkül (2000.) és Vida Gergely Horror klasszikusok (2010.) című köteteit, Száz Pál Fűje sarjad mezőnek. Phitolegendárium című nyelvjárásban írt kötetét, valamint a P. Juhász József által képviselt vizuális költészetet és performanszt. A szerző összegzése szerint az 1989 utáni politikai és kulturális események, az irodalom „posztmodern állapota” utat nyitnak a különböző irodalmi megnyilvánulásoknak, körvonalazva egy gazdag, változatos, több nyelven beszélő irodalmat. Rend és kaland címen Fenyvesi Ottó a Délvidék irodalmi életét tárja az olvasó elé, kezdve a protestáns, XV. századi hagyományokkal — a Huszita Bibliával, amelyet ferences szerzetesek írtak Kamancban. Az olasz reneszánsz hatása, a vidék híres szülöttei - Vitéz János, Janus Pannonius, Brodarics István, Zrínyi Miklós - hatással voltak a Délvidék szellemi életére. A XIX. század írói között szó esik Papp Dániel novellistáról, Osváth Ernőről, a Nyugat szerkesztőjéről, Gozsdu Elekről, Herczeg Ferencről. A XX. századi délvidéki irodalmat a szabadkai születésű Csáth Géza és Kosztolányi Dezső képviselik. A következő fejezetekben a szerző kitér a „jugoszláviai magyar irodalomra”, a Kalangya,, a Híd, az Új Symposion, az Üzenet című folyóiratokat méltatja. Bányai Jánost idézve hangsúlyozza, hogy a második világháború utáni feltételek lehetővé tették egy kiegyensúlyozott, értékes délvidéki irodalom fejlődését. A folyóiratok című alfejezetben arról ír Fenyvesi Ottó, hogy a második világháború utáni délvidéki magyar irodalmi élet története elválaszthatatlan a délvidéki folyóiratok történetétől, majd kitér olyan személyiségek bemutatására, mint Gion Nándor, Tolnai Ottó, Brasnyó István, Fehér Ferenc, Sziveri János, Bányai János. Különleges jelenség címmel a délvidéki magyar irodalomnak az avangard törekvésekre való termékeny hatásáról ír, kiemelve a Kassák Lajos köré tömörülő, Délvidékre emigrált írók jelentőségét. A Korosztály nélkül című fejezet annak a generációnak a sorsát ábrázolja, amely a 80-as évek végén jelentkezett, amikor már érezhető volt a közelgő polgárháború és Jugoszlávia széthullása. Ehhez a korosztályhoz tartoznak Majoros Sándor, Beszédes István, Bozsik Péter, Ladányi István, Hász Róbert, Lovas Ildikó, Jódál Kálmán. Ide sorolja a szerző a Baranyában született, de Újvidéken élő Kontra Ferencet is, a Szlovéniában élők közül pedig 54
