Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2019. tél (5. évfolyam, 4. szám)

Történelem

JOZSA ISTVÁN A 21. század Hol kezdődik a 21. század? A kronológiai idő és a szellemhatárvonalai nem illeszked­nek föltétlenül. 1792 megújulást jelent, aztán „a tiszta ész’” százada jó 150 évig tartott. Az utópia végét 1848-49 jelentette. A 19. század egészen rövid, de már a gyorsuló idő százada. Az ember földi jelenlétének történetében az egyiptomi, a görög, a reneszánsz csúcs után a negyedik, eddig utolsó kiemelkedő szakasz. A békeidő óriási civilizációs és kulturális fellendülést hoz - 1890 és 1910 között több találmány született, mint addig együttvéve -, az új század ezt folytatta. A századok sorában a 20. különösen tömény, ag­resszív, sok csodát és sok szörnyűséget produkált: gazdasági válság, két világháború után a harmadik, a leghosszabb és legpusztítóbb, a hidegháború volt, ugyanakkor a modern kultúra, a nagybetűs Modern diadalmenete, parádéja. Az új század gyorsan bejelenti ma­gát, 1905 már Einstein - relativitás-elmélet, Marie Curie — radioaktivitás, Graham Bell — telefon, Fleming — penicillin, Ady Endre költészete, Henry Ford — automobil, örök idők próbálkozásai után sikerül a repülés - és még hosszú a sor, a világrengető felfedezések és újítások sora. A 21. természetesen a lezárult század, illeve évezred értékelésével kezd, és azt látjuk, hogy ma a tudományok, a művészetek, a technika terén, mindent összevéve a minden­napi életben a nagyon erős 20. század folytatódik. Annak használjuk egyre tökéletesített változatát, amit ők kitaláltak, az automobil, a repülés, a hang- és képrögzítés eszközei, mű­vészetek, tudományok sokévezredes történetében fordulópontot jelentő újítások - mond­tunk ehhez foghatót? Mi történt, történik a század- és ezredfordulón? 2019 - a 21.század hozott már valami újat? Flash-mob Flash - villanófény, villámlás, mob - tömeg. Dél-Amerika sokmilliós, túlnépesedett nagyvárosaiban figyeltek fel a jelenségre. Egy járókelő elkezdi, pillanatokon belül sokan, egyre többen folytatják, csatlakoznak. Például leveszi az egyik cipőjét, annak sarkával elkezdi püfölni az aszfaltot. A másik ke­zével integet. Bármilyen kezdeményezés pillanatokon belül folytatódik, spontán módon tömegek verődnek össze. A flash-mob emberei egyébként nem beszélgetnek egymással, a részvétel nem alkalom az ismerkedésre. Fő a részvétel. Mert. Mert olyan jó tartozni va­lahova, valakikhez. Hát nagyon elidegenedett az a világ, ahol ilyen pótcselekvés egyáltalán megszületett és egyre nagyobb jelentőséggel bír. A túlhajtott iparosodás következmányeit elkezdte ellensúlyozni az új század. Tény, hogy a flash-mob tipikus jelenség, már rögzült, és már világszerte sokfelé tapasztalható. A pszichológusok azt mondják, hogy az emberi létezésben az első szint, az alap az anyag szintje, a következő a biztonság szintje, és a csúcs a valahova tartozás szintje. Szóval nem meglepő, hogy először a latin vér... Kolozsváron két flash-mobról tudunk: az egyik a Central áruház előtt, fiatalok kilyu­kasztott újságokat tartottak maguk elé, és egymást nézték. Egy másik a Monostor-negyed­ben alakult ki. De ne ijedjünk meg, mindez csak utánzás, csak játékból. És rádióstúdiók szerveztek még flash-mobokat, például Michael Jackson emlékére, de az nem flash és 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom