Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2019. tél (5. évfolyam, 4. szám)

Történelem

nem mob volt. Nem spontán jelenség, hanem épphogy szervezett koncert, közönség, a rendezvényre csak ráhúzták a nevet. Fejlődünk, de itt még vannak emberi kapcsolataink. Mondják, hogy Rio de Janeiróban nemrég nőtt és nőtt, végül találkozott két flash-mob. Fan-fiction A történet úgy kezdődik, hogy az Egyesült Államokban Goldwyn Sámuel lengyel zsi­dó emigráns megvásárolt egy öt rozzant faviskóból álló tanyát. Az öt rozzant faviskóból álló tanyát úgy hívták, hogy: Hollywood. Goldwyn építeni kezdett, és amit épített, kezdet­től befolyásolja magának az ember földi jelenlétének a történetét. Meg kell említeni, hogy Hollywood kezdetben nyolc stúdiót jelent, az alapítók között sok a magyar. A „XXth Century Fox” filmstúdió erdélyi magyar zsidó alapítású - ezzel Hollywood születése Er­délyben kezdődik. A történetet sokszor, sokféleképpen megírták, most azt és annyit, hogy Goldwyn már életében látta Hollywood nagyságát. Megkérdezték tőle: akkor melyek a film céljai és lehetőségei? Mi a film? Goldwyn azt felelte: „Álomgyár”. Évezredeken át a művészet utánozza az életet, az álommgyár, az ipari méretekben történő manipuláció eredményeként az élet utánozza a művészetet. Mert a film magatartásmintákat kínál. Mára a század- és ezredfordulón a filmes fikciófajták már a maguk arculatára formázzák át a világot, új műfajok jelennek meg, amelyek már a szerző-státusz alapvonatkozásait is meg­változtatják. A film az irodalom, a képzőművészet, a fotó, a zene történetének találkozása, műne­meik, műfajaik új kontextusban új művészetet hoztak létre - tulajdonképpen mindegyikük a maga fikciófajtájával épített a közösbe. Mintegy másfél évszázad az egyes összetevők sokezer éves története után... Ezt a relatíve fiatal kontextust a számítógép forradalmasítja rögtön. Az irodalomtörténetben a század- és ezredfordulóra a rövid műfajok előtérbe kerülését követhetjük, illetve a műfajok keveredését. Aztán a számítógép... Egyetlen pil­lanat alatt óriási információmennyiséget képes fogadni és továbbítani. És az „intelligens médiával” maga az alkotás folyamat is módosul. A téma - alkotó - műalkotás „sorrend” végén következne a befogadás, de a befogadó itt már nem kész monumentumok egyszerű szemlélője, hanem maga is belép az alkotó mellé. Valamely ismert, sikeres filmet újravág, a snitteket mintegy mozaikkockákként másként összerakva új történetet, új filmet állít össze, és felteszi az Internetre. Reproduktív tevékenység, amely néha ötletes, szellemes alkotásokat eredményez. Nietzsche úgy fogalmazott, hogy az alkotó ember átok a kör­nyezete számára. Angol nyelvek 1. „Pigeon Eghlish”, „Tarzan English” - mindkét formula nagyon kifejező, és tökélete­sen jellemzi a kortárs világállapotokat. A 20. században az angol nyelv primátusa nyilván­való, a „lingua franca’” az angol. Nézzük csak: a latin megfogalmazás a középkorból, az univerzális nyelv a latin volt. Hogy mégis éppen a „franca”, az már a 19. századból, az uni­verzális nyelv a francia. Ellentmondások sora, hosszú többszázados történet Univerzális, vagyis a világon sokmilliárd ember használja. Angliától, az eredeti British English kultúr­­terétől távol. És már nem is az eredeti angol az eredet. Joanna diáklányt Németországban 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom