Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2019. tél (5. évfolyam, 4. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
SZILÁGYI PÉTER Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének értelmezési lehetőségei Szilágyi Péter 1973-ban született Miskolcon. Magyar-történelem szakos tanár. Jelenleg Budakeszin tanít. „Mórics^polifon művésifi’ (János István) Tanulmányom tágabb témája a kötelező olvasmányok olvasói befogadásának elősegítése és elmélyítése az általános iskola felső tagozatán. Ehhez egyetlen szépirodalmi művet választottam: Móricz Zsigmond Úgy jó mindhalálig című regényét. Úgy gondolom, hogy egy konkrét irodalmi műalkotás drámapedagógiai feldolgozásával, értelmezésével olyan általános gondolatok megfogalmazására is lehetőség nyílik, amelyek más irodalmi műalkotások (kanonizált kötelező olvasmányok) hasonló módszertani értelmezéséhez is segítséget nyújthatnak. Tanulmányom célját az alábbiakban összegzem. Az általános iskolai kötelező olvasmányok egy kivételtől eltekintve (Molnár Ferenc: A. Pál utcai fiúk) nem ifjúsági regényekként íródtak, mégis ifjúsági regényekként (is) kanonizálódtak. Ez a tény szűkíti egyébként gazdag jelentéstartalmukat, vonatkozási rendszerüket. A Móricz-regények újraolvasási-újraértelmezési keretébe illeszkedhet a Úgy jó mindhalálig mint kötelező olvasmány lehetséges olvasatainak számbavétele. Az egymás mellett élő olvasatok a regény tematikájának és poétikájának gazdagságát tudatosíthatják a kortárs olvasókban, és Móricz regényírói művészetét világirodalmi kontextusba állíthatják. A tevékenységközpontú pedagógia is átéltebbé teheti és elmélyítheti a regény problematikáját. Célom, hogy felkeltsem az érdeklődést a regény elolvasása iránt a 8. osztályosokban. Ráébresszem őket arra, hogy olyan történetről van szó, amely egyrészt jelenkori problematikát hordoz; másrészt ez a problematika a kortárs (felnőtt és ifjúsági) irodalomban is megjelenik magyar és nemzetközi szinten egyaránt. Tanítási gyakorlatomban a kor társ világirodalom egy alkotása felől (Murakami Haruki Némaság című novellája) közelítem meg a történetet, hiszen a japán novella problematikája ugyanaz mint a Móricz-regényé: egymás meg nem értése. A két történet kulcskérdése tehát hermeneutikai probléma: lehetséges-e a másik megértése? Miért van az, hogy két ember vagy általában az emberek nem 61
