Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2019. tél (5. évfolyam, 4. szám)

Tanulmány, recenzió, kritika

53. Uo. 88. Vele ért egyet az író monográfusa is, midőn így fogalmaz: „Ha igaz (és véleményem szerint az), hogy Móricz minden erejével alkalmazkodni akart a színpadhoz, ezért kívánt szórakoztató, zenés, happy enddel záruló darabokat írni, ezért tette félre a mély, súlyos témákat boncolgató terveit (például a Dózsa Györgyről tervezett darabját), ezért gondolkodott színészekben és színházakban, vagyis hozott létre a jelennek szóló, talán az öröklétben és utókorban gondolkodó irodalomtörténet számára érdektelen színházi műveket...” Szilágyi Zsófia: Móric^ Zsigmond. i. m. 500.

60